Hey ladies! Hey babies! Hey everybody!
I am a good bad boy girl!

Mi újsáááág? Tudjátok mire gondoltam így hosszú idő után? Nem? A címből még nem derült ki? Sebaj, elárulom. Meg fogok osztani veletek újabb történeteket, amiket ugyan nagy szenvedések árán, de sikerült megírnom. Régen csak úgy ontottam magamból a hülyeségeket... öhm... akarom mondani a történeteimet, de mára már annyira megszomorodtam és belefáradtam mindenbe, hogy nem megy az sem. Legalábbis nem olyan tempóban, mint akkor még, amikor "minden szuper volt"... legalábbis ennél biztos szuperebb. Mivel ezen a hétvégén nem leszek elérhető, gondoltam legyen egy kis elfoglaltságotok addig is. Jó, mostanában biztos megszoktátok, hogy nem gyakran van bejegyzés. Furcsa, mert azt ember azt gondolná, hogy olyan elfoglalt egy blogger suli közben, hogy nem tud írni és amikor eljön a nyári szünet, hozza a friss és ropogós bejegyzéseket mindennap. Ez azonban nagyon nem így van. Legalábbis a saját nevemben beszélek, miközben ezt állítom, de pont fordítva. Amikor egy blogger iskolába jár, tud miről írni, mert történnek a dolgok, de a nyári szünet hogy telik...? Felkel az ember, nem csinál semmit egész nap, aztán lefekszik aludni, majd újra és újra és újra. Oké, annyira nem unalmas az életem azért, de mostanában nem sok említésre méltó esemény történik velem. Leginkább Elishával találkozok, amit nagyon szeretek, de hiába írom le a mi poénjainkat, nem hiszem, hogy másoknak az akkora élmény lesz, mint nekünk. Persze azért igyekszem és megosztok veletek mindent, amit jónak látok... már ha éppen van ihletem és képes vagyok leírni. Mától vasárnapig nem leszek blogközelben - legalábbis bejegyzés nem lesz -, mert Elishánál alszom és megyünk a kollégáival szombaton a Veszprémi állatkertbe. Kíváncsi vagyok! Biztosan nagyon édesek lesznek az állatok! Várom már, csak tuti, hogy ropogósra sülünk majd a kis kirándulás közben...

Tegnap (is) találkoztam Elishával és elbeszélgettünk. Mivel melója volt, csak utána tudtunk találkozni. Ja és én tiszta K-popos voltam... azaz EXO-s és BIGBANG-es. EXO Chen-es felső - amit már látthattatok a videóban - és BIGBANG-es táska, amit Mimitől kaptam. Csak pár órára találkoztunk, mert melóból jött és fáradt volt, de mivel nekem kellett vennem egeret a kígyómnak, Wangnak, gondoltam összefuthatnánk, ha már mind a kettőnket ugyanarra viszi a sors. LOL. Képzeljétek... mielőtt elindultam arra gondoltam, hogy nem lesz fagyasztott egér, még fel is háborodtam, hogy tök gáz lenne, ha nem lenne. Eddig mindig volt, minden alkalommal, amikor mentem, de most nem. Ezelőtt pedig egyszer sem gondoltam ilyenre. Annyira durva. Komolyan bevonzottam, vagy megéreztem előre. Sok ilyen történt már velem és olyan furcsa érzés tapasztalni. (Bezzeg Jiyongot az istenért sem tudom bevonzani.) Az eladó csaj mondta, hogy csak élő van. Azonnal rávágtam, hogy "jaj, nem, az nem kell, köszi". Már többször mondtam, de én előt biztosan nem adok neki. Undorodom tőle, mikor azt mondják, hogy "de ez a természet rendje". A f*szt. Az a természet rendje, hogy egy kis helyre bezárjuk védtelenül azt az állatot, konkrétan a halálával zárjuk össze? A természetben legalább el tud futni, védekezni, menekülni. Ha ott elkapja az egeret, az tényleg a természet rendje. Ez nem. A fagyasztott egérke pedig már úgyis halott, szegénykém.

Csak egy röpke említés erejéig gondoltam közlöm, hogy nemsokára itt van a blogom 5. születésnapja, ami tök durva szerintem. Arra az eseményre szeretnék egy új dizájnt alkotni, de még sehol nem tartok vele. Továbbá úgy gondoltam, hogy azon a napon - azaz július 3-án - úgy ünnepelnénk, hogy pár órára publikussá teszem a régi történeteimet - vagy csak párat -, ha szeretnétek. Nya~ szavazzatok, ha jó ötletnek tartjátok. (Kattints a képre, ha külön lapon szeretnéd megnyitni a szavazást.)

Szeretném felmérni, hogy hányan tartjátok ezt jó ötletnek, vagy ki szeretne valami mást. Ha ötletetek van, akkor azt osszátok meg velem a felmérésnél az "egyéb" után. A szavazást 2016. június 28-án, kedden 20:00-kor zárom le, szóval igyekezzetek, ha szavazni szeretnétek. Előre szólok azért, hogy más ötletem most nem nagyon van, szóval ha a másodikat választod, akkor még gondolkozom, de ha nem jutok semmire marad az eredeti terv. Én választom majd ki, hogy mely történeteket teszem publikussá aznap, de a második kérdésnél javaslatokat elfogadok, ha ismerted őket és konkrétan tudod melyiket szeretnéd aznap elolvasni. Körül is írhatod, ha a címére nem emlékszel.

Na és a mostani történetek... remélem senki nem gondolta, hogy majd megosztom mindenkivel. Nem véletlenül alkottam meg a Cassieteddy menüpontot. Az újranyitás ezzel is járt. Abban a menüpontban osztok meg minden ilyen a privátabb tartalmat a regisztráltakkal, ahogy például a régebbi bejegyzéseimet is. Az összes eddigi történetem ott van fent és most egy (pár) újat is publikálok azoknak akik kiérdemelték. Oh, ezzel kapcsolatban annyit megjegyeznék, hogy felesleges próbálkozni. Ha nem írsz e-mailt, nem fogadom el a regisztrációdat. Nem egy ember próbálkozott be. Vagy csak szimplán nem voltak képesek elolvasni a szabályokat. Ennek pedig nem az a célja, hogy az egekig magasztalj, hanem hogy írj egy pár soros szöveget, amiben leírod miért regisztráltál és miért szeretnéd ha elfogadnám azt, illetve miért bízhatok meg benned. Eddig még senkit nem utasítottam el, akik ezeknek a feltételeknek eleget tettek. Whatever, lépjünk túl ezen és lássuk a történetet. Azért egy kis ízelítőt kaptok. Előreláthatólag 3 sztori lesz a közeljövőben, de még nem biztos. Természetesen oneshot az összes, de kapcsolódnak az régebbi történetekhez, ahogy eddig mindig. Az egyik két vagy három részesnek ígérkezik. Az első, amit publikálok, az hát... nem mondanám 18-asnak, de 16-osnak sem, szóval kapott egy előkelő 17-es karikát. xD Eksön szempontjából nem durvább egyik eddiginél sem, csak kicsit furcsa dolgok történnek benne, ami nem biztos, hogy mindenki lelkivilágának jót tesz majd. Az én lelkemnek sem tett túl jót, csupán ezzel is szerettem volna szemléltetni, hogy mennyi mindent tennék meg ezért a kis p*csért. Mármint nem konkrétan azért a testrészért, hanem magáért a személyért na. Ha arra mennék, nyilván nem Jiyongot választottam volna. A történetet még nem osztottam meg. Mint azt említettem, éppen azért csináltam így a dolgokat, hogy a hétvégén se sírjon senki - vagyis a regisztráltak -, hogy nem lesz meg a Cassie-adag. Aki elfelejtette volna, vagy még nem értesült a regisztrálásról, mert később vált az olvasómmá, de úgy gondolja, hogy megérdemi a hozzáférést a privát menüponthoz, az kattintson ide (Kattitson - az izlandiak egy új játékosa. Áh, nem bírom. XD) és a szabályok elolvasása / értelmezése után, hajrá. A laptopom nálam lesz a hétvégén, szóval el tudom fogadni a regisztrációkat, ha úgy adódik. A bejegyzést beállítottam úgy, hogy 25-én, szombaton, azaz holnap 16:00-kor jelenik meg a történetek menüpontban.

Azon gondolkoztam el, hogy talán nekem is el kéne mennem bulizni. Ha már itt vagyok akkor miért ne? De... egyedül? Sétálgattam közben ide-oda az óriási ablaknál.
 - Nagyon bunkóság lenne, ha megkérném Yeongsoot, hogy hadd tartsak velük? - kezdtem kommunikálni magammal hangosan is. Egy kis töprengés után arra jutottam, hogy megkérem és minél hamarabb belevetem magam a dologba, hogy ne legyen időm meggondolni magam.

 - Nem. Ne, ne... nem! - közben megráztam a fejem és szinte belekapaszkodtam a még ott álló taxiba. - Nem! Ide nem megyek be.
Miju nem értette a helyzetet, hogy mi bajom van. Odalépett mellém és rátette a kezét a vállamra.
 - Mi a baj? - kérdezte kedvesen, kuncogva.
 - Miju! - kapaszkodtam a karjába kétségbeesett tekintettel. - Ne vigyél be ide! - könyörögtem neki.

 - Talán te nem ismered GD oppát, de ő egy világsztár - lesajnáló hangon szólt hozzám.
 - A legcukibb.
 - És a legszexibb.
Megtépjelek, r*banc? - estem neki a fejemben, de jobbnak láttam inkább csak egy nevetéssel lereagálni a helyzetet.
 - Minek vagytok még itt? Nem keresitek meg GD oppát? Vagy kit... - vontam meg a vállam is inkább kortyoltam egyet az italomból.
 - Igaz. Nem is értem minek álltunk szóba ezzel.
 - Örülhetnél ha GD egyáltalán rád nézne, p*csa - bökte oda a másik mielőtt még elmentek.
Ahogy eddig, ugyanúgy előre bámulva iszogattam az italom és nem reagáltam rá semmit.
 - Én fordítva látom a helyzetet - állapítottam meg halkan, aztán lehúztam a maradék italomat is.

Felsóhajtottam, aztán egy kis hezitálás után levettem a maszkomat.
 - Cassieee! - húzódott mosolyra a szája, de egyben látszott rajta a döbbenet.
 - Jiyooong! - játszottam el én is ugyanazt a lelkesedést, aztán hirtelen visszaváltottam komolyra. - Idióta - ütöttem homlokon.
Felszisszent és azonnal dörzsölni kezdte azt.
 - Hé, homlokbajnok! Mit művelsz itt?
 - Ezt én is kérdezhetném - mutatott felém a mutatóujjával.
 - Jó, ez... olyan hülyén jött ki.
 - Úristen! Te itt dolgozol? - esett le az álla szinte szószerint. - Mondhattad volna. Többet járnék ide - kezdett nevetni, aztán eldőlt a kanapén.
Ezúttal vállon ütöttem.
 - Dehogy dolgozom itt! Ennyire nem viselt meg a hiányod azért...

 - Nem szeret senki - motyogta.
Megráztam a fejem és értetlenül rápillantottam.
 - Kit nem szeret senki?
 - Engem - mutatott közben magára.
 - Ez hülyeség. Egy csomóan szeretnek. Többmillióan.
Megrázta a fejét.
 - De nem szeret senki.
Pontosan tudom hogy értette, még ha nem is fejezte ki magát túl érthetően ilyen állapotban.
 - Mindenki egyedül hagy. Senki nincs velem, amikor szükségem van valakire. Nincs senkim. Egyedül vagyok.
 - Ja. Senki nincs melletted, amikor szükséged van valakire és mindenki egyedül hagy. Mindenki... - felálltam a földről. - Mindegy. Megszoktam, hogy senki vagyok.

Elindultunk hazafelé. Átöleltem Jiyong derekát, hogy ezzel tartsam. Eléggé rám is támaszkodott. Elindultunk felém, ami elég messze volt még.
Már vagy negyed órája sétáltunk.
 - Szerinted a csillagok miért világítanak? - tette fel a kérdést séta közben.
Elkezdhettem volna magyarázni neki ennek a tudományos hátterét, de nem hiszem, hogy sok haszna lett volna, így mást választ adtam.
 - Neked világítanak... hogy ne legyél egyedül.
 - Szeretem a csillagokat - mosolyodott el, emiatt pedig én sem bírtam ki, hogy ne húzzam mosolyra a szám.
 - Én is szeretem a csillagokat.

 - Nem is álmodtam? Mármint tényleg... - mutatott a ruhára hitetlenkedve, aztán rám. - Te tényleg...?
 - Na jó Kwon Jiyong, elkussolsz és ezt soha a büdös életben nem hozzuk fel többé.
 - Na és miért nem? - kezdett el kuncogni.
 - Azért nem mert levágom a dragon balljaidat és megetetem veled.
 - Jó, jó - emelte fel a kezeit megadóan, de még mindig nevetve. - De... miért csináltad?
 - Mert gondoltam jó kaland lesz, amit egy nap büszkén mesélek el az unokáimnak - válaszoltam szarkasztikusan és felálltam a kanapéról a szemeimet forgatva.

Végezetül kaptok tőlem egy videót / dalt, amire az utóbbi időben nagyon rákaptam. Most jött csak ki és gondolom sokatok hallotta már, de hátha valaki még nem. Vagy aki igen, az is meghallgathatja ám még sokszor. Zseniális lett! A SISTAR ezúttal sem okozott csalódást. Kicsit más a stílusa, mint mondjuk a Shake It-nek, vagy a Touch My Body-nak, de van olyan fantasztikus maga a dal, a klip, meg a tánc is. Hyorin hangjáért élek (2:11-nél mindig kiráz a hideg *-*), Dasom drágámnak pedig végre több része van. Imádom az egészet, na!