Fogadd szívélyes üdvözletemet a blogomon, mely immáron 13 éve - több-kevesebb kihagyással, de - üzemel.
A nevem Cassie. Huszonéves magyar lány vagyok. Október 16-án születtem. Mérleg vagyok, Rák aszcendenssel. Budapesten élek. Három évig a repülőtéren dolgoztam, három évig a Samsungnál, jelenleg pedig egy másik koreai cégnél vagyok tolmács. Szeretek nyelveket tanulni, az anyanyelvem mellett beszélek angolul, koreaiul és jelenleg tanulok oroszul (bár még csak írni tudok és emellett pár szót). A következő cél a svéd, és az olasz. Kedvenc országom Olaszország, városom pedig London. Vonz a koreai kultúra és nyelv. Készülök újra kiköltözni a barátommal, akivel már több, mint egy éve kapcsolatban vagyok. Oda és vissza vagyok a cicákért, továbbá szeretem a kreatív dolgokat; írást, zenét, művészeteket, táncot. 2012 óra hallgatok K-popot, és habár mára már a varázsa nincs meg számomra, pár dal így is megtetszik. A kedvenc csapatom 12 éve töretlenül a BIGBANG, melynek mindig is öt tagja lesz. A hősöm PewDiePie, a királynőm Lady Gaga, valamint nálam akik még említésre méltók: Stray Kids és NCT Mark.
Légy üdvözölve a világomban! Nézz körül bátran és gyere máskor is! >> Szabályzat
Terveim
+2021, Korea: ☐Jeonju ☐visszamenni Busanba ☐találkozni Hwangunnal ☐találkozni Hyojinnel és a lányaival +activities: ☐elkezdeni vezetni tanulni ☐megszerezni a jogosítványt ☐elmenni szemészetre ☐befejezni a nyelviskolát Koreában +utazgatás: ☐elvinni anyumat a Niagarához ☐elmenni anyummal New Yorkba ☐Miami ☐Chile +szabadidő: ☐megnézni a Chilling Romance-t ☐sorozatokat nézni (tovább) +könyveket kiolvasni: ☐Ha maradnék ☐Fehér farkas ☐Légy erős ☐Confessions ☐Vádirat
Cserék
Hamarosan mindenkinél személyre szabott képek újra!
(Jól van, jól van, figyelj inkább biztonságos a vezetésre, mintsem ilyen hülyeségekre...)
~ Hey teddies! Wassuuup? ~ Hétfő van... holnap meg kedd... és szerdán, azaz 29-én kezdődik az elméleti oktatásom az autósiskolában. Kicsit izgulok, pedig nem hiszem, hogy akkora szám lesz. 10-kor kezdődik majd és háromórás lesz. Ami a pozitívum az egészben, hogy tök közel van az egész. Nagyjából 5 perc séta és ott is vagyok a helyszínen. Nem véletlenül oda jelentkeztem. A hátránya a dolognak, hogy közel van minden és mindenki, ezért nem lesz egyszerű dolog a dohányzás a szünetekben. Igen, 20 éves vagyok, de még nem tudja anyum, hogy cigizek. Legalábbis még szemtől szembe nem vallottam be neki, de szerintem ez amolyan nyílt titok, ugyanis írtam már neki például, hogy elszívok egy szálat, meg volt hogy látott is cigizni. Nem beszéltünk még róla, de szerintem tudja, csak próbál tudomást sem venni róla. Mondta még, hogy ha cigiznék, nem tiltaná meg, hiszen ha akarok valamit, akkor titokban úgyis megteszem. Tisztában van vele, hogy a tiltás csak hazugságot szül. Próbálok leszokni. Vagyis, félig próbálkozom. Egy részem szeretné abbahagyni, a másik viszont nem. Bonyolult. Na majd megoldom, nem egy nagy cucc. Amitől félek, hogy nem leszek képes megtanulni a táblákat, szabályokat, meg mindent. Én ugyanis nagyon nem vagyok képes a magolásra. A legnagyobb hülyeség. Azt pedig tudni kell szóról szóra. Majd meglátjuk mi lesz, előbb-utóbb csak átmegyek és szépen lassan meglesz az a jogsi. Az biztos, hogy nem elsőre, de nyolcadik próbálkozásra talán. Annyira furcsa belegondolni, hogy én vezetek. Többször álmodtam már ezt, és mindig rettegtem, hogy nekimegyek valaminek, vagy nem jól csinálok valamit. Volt amikor megesett az is, de sokszor ügyesen helyt álltam, pedig jogsim sem volt az álmomban. Bevallom, félelemmel tölt el a gondolat, hogy én vezessek és, hogy én irányítom azt a nagy szerkezetet, aminek a becses neve "autó". Egyszerűen elképzelhetetlen számomra. Vagy nagyon béna leszek, vagy nagyon ügyes. Elvileg örökletes, hogy ki milyen sofőr. Én két taxis lánya vagyok... na... azért csak átadtak valamit nekem a tudásukból. Amitől konkrétan f*sok, az az, hogy ismerem magam, tudom mennyire határozatlan vagyok és az nagy hátrány az utakon. Össze kell szednem magam, ha szeretnék vezetni. Ha szeretném megtapasztalni azt a fantasztikus érzést félelem nélkül.
Tudjátok mi jutott eszembe? Hogy még fel sem töltöttem a reakció videót, amit a Ladies' Code "Galaxy" című MV-jéről készítettem. Nagyon senki nem panaszkodott rá, hogy szeretné már látni, most viszont ennyi idő után nem tudom, hogy érdekelne-e még titeket. Rendesen elfelejtettem, mert a videó is elmerült valahol a többi között. Ha szeretnétek még látni, akkor megkeresem és feltöltöm, csak kérlek titeket, akkor kommentben írjatok a bejegyzéshez, hogy még kíváncsiak vagytok-e rá. Amellett egyébként még két MV-ről is készítettem egy reakció videót, amiket szintén felteszek akkor, ha van rá kereslet. Ez mind úgy jutott eszembe, hogy eldöntöttem, a SNUPER comebackjéről, a Compass-ről készítek majd egyet. Előre szólok, hogy lehetséges, hogy úgy láttok majd, ahogy még nem nagyon tettétek, mert értük tényleg nagyon odavagyok, szóval ha sikítok, vagy végigvihogom az egészet, ne lepődjetek meg. Ha már a SNUPER-nél tartunk, elkezdtem egy fanoldalt készíteni róluk, de annyira nincs ihletem a dizájnhoz, hogy az hihetetlen. Már rendesen idegesít, hogy nem tudok mit összehozni. Például szeretnék egy fejlécet készíteni, de egyetlen tagnak mindig ülnie, vagy guggolnia kell, hogy még véletlenül se férjen bele a képbe a feje. Szeretném megnyitni az oldalt még a comeback előtt, de nem biztos, hogy sok kerül rá. Szerintem az új képekből hozok majd össze egy dizit... valahogy. Ó és Hana segít az oldalban, azaz társszerkesztők leszünk, szóval végre ő is visszatér majd a G-Polgárok közé, ha már az előző oldalát sajnos "bezárta". Hanának egyébként Sebin és Woosung a kedvence, míg nekem Sebin, Suhyun és Woosung. Elég jól szót értünk. Jaaaj! Ma is megjelent egy teaser kép, méghozzá az én Suhyunomé. Talán az övét vártam a legjobban, hiszen ő az egyik kedvencem, aki egyre csak tör előre azon a bizonyos bias listámon. Imádom a bolondságát és ahogy kinéz ezen a képen, az hihetetlen. Nem is értem, hogy hogyan lehet valaki ennyire tökéletes. Ide vagy ide kattintva megnézhetitek a képet ti is. Ennél is ugyanúgy visszaszámláltunk Hanával és izgatottan vártuk a kép megjelenését, aztán amikor megláttuk, mind a ketten elkezdtünk haldokolni a sok tökéletességtől. A Facebook oldalamon minden nap meg fogom osztani ezeket a képeket és írni hozzá 10 tényt minden egyes fiúról. Eddig Taewoong és Suhyun van meg, de szépen lassan, ahogy mindennap sorban kapjuk a képeket, megismerhetitek a többi tagot is.
Gyorsan megemlíteném az EB-t, hiszen azt sem hagyhatom ki, ha már ennyire odavoltam érte. Sosem rajongtam a fociért. Amikor megtudtam, hogy kijtutottunk az EB-re, úgy voltam vele, hogy egyszeri szerencse volt az egész, de aztán végül bebizonyították nekem, hogy igenis van helyük ott. Amint megtudtam, hogy 2-0-ra győztünk Ausztria ellen, rögtön felfigyeltem rájuk és minden egyes meccs alkalmával értük dobogott a szívem. Már az nagy szó, hogy 44 év után idáig eljutottunk, de még a nyolcaddöntőbe is csoportelsőként kerültünk be. Ott sajnos kiestünk, de számomra akkor is ők a győztesek. Ezután sem leszek egy nagy drukker, de mindig támogatni fogom a válogatottat, ha kijutunk ezután is. Gratulálok a magyar válogatottnak! Ők a legjobbak nekünk, ők a győztesek és ezen semmi nem fog változtatni!
Jelentkeztem koreai tanfolyamra! Ma végre rászántam magam, hogy még egy teendőmnek nekilássak. Jelentkeztem és elvileg majd hamarosan felkeresnek és egyeztetünk. Ahogy néztem, én valószínűleg az augusztus 1-jén induló csoportban leszek. Legszívesebben már most elkezdeném júliusban, de 4-én kezdődik és pont üti egymást az autósiskolával. Mind a kettő reggel lesz. A koreai tanfolyam 9-től, az autósiskola pedig 10-től. Nem is baj, hogy nem csinálom egyszerre mind a kettőt. Júliusban igyekszem megcsinálni a kreszt és az egészségügyet, aztán jöhet a koreai, meg a vezetés. Végülis a koreai is csak 3 óra egy napból, a többi órában szabad vagyok és tudok vezetni. Nem hiszem, hogy gondot fog okozni. A tanfolyam egyébként - ha úgy lesz, ahogy írták - augusztus elsején indul és minden hétközben három óra lesz 9-től 12:15-ig. Kiszámoltam, hogy mivel összesen 40 óra lesz, augusztus 18-ig tart (ja...). Ez most csak egy kezdő tanfolyam, de tervezem, hogy tovább is megyek majd, ha ezzel megvagyok. 40.640 forintba kerül. Láttam máshol olcsóbban, 35 ezerért, de ott csak kb 25 óra volt, szóval ez jobban megéri így. Ah, már kíváncsi vagyok mik várnak rám. Olyan jó lesz azzal foglalkozni, amit szeretek. A rövidtávú terveim között ott van a koreai tanulása, a jogsi megszerzése, melyeknek hamarosan neki is kezdhetek. Ezek mellett a kung-funak is neki fogok kezdeni, ha úgy érzem majd jónak és épp lesz pénzem rá, valamint a tetoválásaim is meglesznek szépen lassan. Viszont ha már a tervekről van szó és arról, hogy miket szeretnék csinálni a közeljövőben, a munkára is ki kell térnem, mert sajnos azt sehogy nem lehet elkerülni. Ezt a sajnost most nem úgy mondom, hogy egy lusta dög vagyok. Az vagyok, oké, de nem azért nem szeretnék dolgozni, mert egy munkakerülő ember vagyok, hanem mert én tanulni szeretnék és utazgatni... csak az életben senki nem kérdezi, hogy mit szeretnél. Küzdened kell, ha azt szeretnéd csinálni, amire vágysz. Oh és a munka, igen, nos, úgy döntöttem, hogy egy ideig nem megyek sehova. Maradok itten és jelentkezni fogok a reptéren valamilyen munkára. Azért pont oda, mert a családban többen dolgoztak ott és ma már minden protekcióval működik. Gondolom nem rögtön, de akár stewardess is lehetek, szóval jobban nem is kezdhetném a világutazást. Az unokatesóm ajánlott egy munkát és majd beszélek vele erről. Nem hiszem, hogy végig ott maradok majd, mert nem az az álmom, de kezdetnek tökéletes lesz és addig véghezvihetek mindent az én kis "teendőim listájáról". Aztán utána vár rám például az Egyesült Államok, mert én mindenképp oda szeretnék menni. Fogok is!
10 napos kihívás (vagy valami olyasmi)
Ezt a kihívásszerűséget Raug blogján találtam. Szépen el is kértem tőle. Ő fordította le, majd egyben töltötte ki mind a 10 napot. Én szépen lassan fogom ezt megtenni. Ha kihagyok egy napot, itt nem fogok felzárkózni, hanem szépen a saját tempómban írom majd, amikor éppen tudok bejegyzést hozni. Na lássuk.
1. Min gondolkodsz ebben a pillanatban?
Most épp azon, hogy mennyire szeretem a FEMM-et és külön mind a két lányt is. Emily, azaz RiRi egy igazi sokoldalú tehetség. Egy csomó küzdősporthoz ért, emellett tehetséges színésznő, régebben modellkedett, aztán egy metál bandának a tagja volt, most pedig a FEMM-ben énekel. Ráadásul egy nagyon édes lány. El is gondolkoztam hogy lehet valaki ennyire sokoldalú, menő és érdekes személyiség. LuLa pedig az én személyes kedvencem. Biztos vagyok benne, hogy ő is ennyire fantasztikus, csak róla nagyon kevés infót lehet találni a neten, ami kissé elszomorít. Tudom, hogy régen szólóénekes volt, de ennél többet nem nagyon. Ettől függetlenül megfogott és odavagyok érte. Oh és most ami még belevésődött a fejembe, hogy rament fogok enni. (Ha már ilyen japános hangulatban vagyok.) Kaptok egy dalt is a FEMM-től így a végén, ami egyébként RiRi kedvenc FEMM dala. (RiRi a fekete ruhás, LuLa a kék ruhás.)
Olykor elgondolkozom, hogy mennyire nem jó itt élni Magyarországon. Az ember igazából semmire nem viheti. Amint eléred a cselekvőképességet, vagy legalább korlátozottan cselekvőképes leszel, dolgozol ameddig meg nem halsz. Akkor is ha szerencséd van éppen csak megélsz és ki tudod fizetni a számlákat. Már az nagy dolognak számít, ha tudsz magadnak munkát találni. Nyugdíjról persze ne is álmodj. Bocsánat. Milyen nyugdíj? Mire az én generációm megöregszik, már nyugdíjba se lehet majd vonulni. Ez a szomorú igazság. Már most alig vannak fiatalok, akik eltartják a nyugdíjasokat, addigra pedig egyáltalán nem lesz, mert még többen elmennek, a fekete / szürke foglalkoztatottság pedig rekordot fog dönteni. Ezért persze nem lehet okolni a fiatalokat, mert ők sem szeretnének éhenhalni. Ebből kifolyólag nincs választásuk. Bevallom, én is egy vagyok közülük. Idáig jutott Magyarország? Borzasztóan elszomorít. Ha megkérdezik a fiatalokat, a 80%-uk biztosan azt fogja válaszolni, hogy kinn szeretne dolgozni valahol. Már büszkeség ebben az országban ha kinn találsz munkát és rendesen irigyelnek érte. Ez jogos. Annyira vérzik a szívem az országomért. Az kéne a büszkeséget jelentenie, hogy tiszteletteljes magyar dolgozó ember vagy és lopás, csalás nélkül meg tudsz élni, felnevelni két gyereket és fizetni az adókat. Nem. Jó és egyszerű élet itt már nincs, ha nem vagy egy politikus ismerőse, rokona, barátja. Ezt a gyönyörű és egykor erős országot nem a törökök, vagy az oroszok tették tönkre igazán, hanem azok, akik itt születtek és hatalomra jutottak. Régen nem tűrte a nép, hogy áttapossanak rajta. Kiálltunk magunkért és ezért volt olyan nagy büszkeség magyarnak lenni. Mi voltunk azok, akiket nem lehetett szolgasorba kényszeríteni, mert nem tűrtük el. Annyian áttapostak rajtunk, de végül mindig felálltunk. Mit csinálunk most? Csendben vagyunk és inkább elmegyünk innen. Legyen az országgal aminek lennie kell, amit tesz vele a kormány. A fiatalok elmennek innen, meggazdagodnak külföldön, aztán visszajönnek és itt már nem dolgoznak. Ebből kifolyólag adót sem fizetnek. Vajon mennyi időbe telik még, ameddig összeomlik a kormány? Mennyi idő után kell majd a politikusoknak rájönnie, hogy kicsit kevesebbet kellett volna lopni? Mikor jön el az az idő, amikor a lopott pénzüket kénytelenek lesznek becsületesen az államnak adni? Lesz egyáltalán ilyen? Fogalmam sincs, azt az egyet azonban elmondhatom, hogy ezek ellenére, amit itt leírtam, büszke vagyok rá, hogy magyarnak születtem. Akárhova is megy a magyar ember, mindig is az marad. Nem azért, mert annyira jó itt az élet, hanem mert a történelmünk összeköt minket. Azok a hősök, akik még harcoltak ezért a hazáért és ennyire lenyűgözővé tették. Csak azt lehet lerombolni, amely egykor tündökölt. Erre kell gondolnia a magyar embernek. Magyarországnak mindig tündökölnie kell a szemünkben.
Kedvelem Dél-Koreát és koreai popzenét hallgatok. Magyar zenét szinte egyáltalán nem, azonban vannak pillanatok, amikor előtör belőlem mekkora büszkeséggel is tölt el, hogy ebben az aprócska országban születtem...
Tepnap lezatlott Stockholmban az Eurovízió. Nem néztem élőben, viszont utólag rákattintottam a dalunkra. Kíváncsi voltam, hogy mivel is mentünk ki az Eurovízióra. Azt sem tudtam, hogy kit küldtünk ki. Örülök, hogy végül mégis kíváncsivá tett az egész és megnéztem a videót. Teljesen elvarázsolt minden a fellépéssel kapcsolatban. Oké, kezdjük azzal, ami mindenkinek feltűnt legelőször. Freddie helyes, jól néz ki, igen. Zayn Malik és Zac Efron szerelemgyermeke. Kockahasa van és nem csak a magyar nők szépek, de a magyar férfiak is jól néznek ki. Mielőtt valaki belekötne, kiemelem: A FÉRFIAK. Ez a rész letudva, térjünk rá, hogy miért is gondolom úgy, hogy Freddie az abszolút győztes. Elfogult vagyok? Talán, de nem érdekel. Bevallom, nem láttam a többit, csak a "valódi győztes" fellépését ezen kívül. Botrányosan rossz volt az egész. Azt sem tudtam végignézni a "hangja" miatt.
Először nyilvánvalóan Freddie hangja tűnt fel. Tegnap éjszaka - illetve ma éjfél után - nézegettem a Tumblr-t és elolvastam miket írtak ott Freddieről, meg az egész fellépésről. Onnan vettem a kinézetéről alkotott véleményeket is. Nagyon sokan írták, hogy mennyire szexi, meg hogy "izé, jó volt a dal? miről szólt? nem figyeltem oda, azt néztem mennyire jó pasi". Alapvetően kicsit furcsállom az ilyen kommenteket, de ezeken olyan jókat nevettem. Jól esik, hogy még ha így is, de pozitív dolgokat írtak Magyarországgal kapcsolatban. Aztán voltak olyanok, hogy Freddie elszívott egy egész doboz Marlborot a fellépés előtt, meg hogy valaki adjon neki strepsilst / mézet, stb. Nos igen, rekedtes hangja van, de most mondja valaki, hogy az nem teszi csak még szexibbé. Nekem nagyon tetszik a hangja. Különleges és tényleg fel lehet rá figyelni. Azért mert rekedtes, nem értem miért mondták, hogy nem tud énekelni. Nem tud énekelni? Komolyan? Are you f*ckin kidding me? Idiots. Tény, hogy az elődöntőben sokkal jobb volt. A döntőben néha kicsit sietett, a hangja elcsúszott és remegett. Érthető, hogy izgult, ettől még nem lesz kevésbé tehetséges.
Mi történt a háttérben? A három háttérénekes / háttérfütyörésző / háttértáncos és a dobos. Ők mind szintén téma tárgyát képezték. Azokon is jókat nevettem. Az "apukatánc" szóval illetett mozdulatoktól kezdve, az "anyukám felállt és elkezdett úgy táncolni"-n át, az "én is beállnék háttérfügyörészőnek"-ig mindenfélét írtak róluk. Szerintem jók voltak, de tényleg vicces volt az a kis "tánc", amit ott lenyomtak. Aztán a dobos. Oda és vissza voltak tőle, akárcsak én. Annyira csodálatos az a temperamentum, amivel dobol. Tetszik, hogy ennyire beleéli magát és - legyünk őszinték - a dob nélkül nem lett volna ilyen jó ez az előadás. Annyi életet vitt bele a dobszó és maga a dobos is. Mind az ötüknek elismerésem!
Fun fact: A Németországból érkezett lány, Jamie-Lee K-pop rajongó.
Freddie - Pioneer
When you need to run away
From what other people say
Your enemy might be your own mind
A smile, a hug, a little praise
You haven’t received for days
For long you feel mistreated
In a world where the poems sound fake
And the love is replaced by the fame
A million hearts of a million people
Be proud, you were born to be real
A million lies in a million temples
It’s only fear, become a pioneer
You’ve been weird, been a mess
They don’t know how to value uniqueness
So they turn their heads away, away
When there no more products to sell
Everyone will cast their own spell
A million hearts of a million people
Be proud, you were born to be real
A million lies in a million temples
It’s only fear, become a pioneer
No right time, no right place
To meet your inner grace
Approval is found within
A million hearts of a million people
Be proud, you were born to be real
No right time, no right place, yeah
A million lies in a million temples
It’s only fear, become a pioneer
You should know, you should know
Oh, you should know, you should know
Eurovízió 2016 - Hungary (song written by Szabó Zé & Csarnai Borbála)
Beszéljünk kicsit a dalról. Szerintem ennél nem is állhatna közelebb hozzám a dal és a szövege. Arról szól, hogy mennyire hamis már az egész világ és mennyire követjük a trendeket minden értelemben, azt amit mondanak nekünk. Senki nem mer úttörő, azaz pioneer lenni. Csodálatos dal csodálatos mondanivalóval. Az egyik legjobb rész, amikor az első refténhez ér a dal és ott kitör. Fejbecsapja az embert a dalszöveg és dal üzenete. Ehhez hozzásegít a dob, így a dal a szívveréseddel egyesülhet és képes leszel átérezni. A konferencián ezt válaszolta Freddie az egyik kérdésre.
Szerintem is kiakasztó maga a tény, hogy 19. helyen végeztünk, azonban én ezen már egyáltalán meg sem lepődök. Talán jöbb is, hogy nem győztünk, ugyanis be kell látni, hogy mi nem tudnánk megtartani az Eurovíziót jövőre, viszont nem gondolom úgy, hogy maga a dal és az előadás nem elég jó az első helyhez. A 19. helynél azonban mindenképpen jobb. Mennyire vicces, amikor azt hajtogatják, hogy ez nem a politikáról szól. Oh ugyan drágáim, dehogynem.
Ilyen pillanatok alkalmával eszmélek tehát rá mennyire büszke vagyok a magyarságomra és az országomra. Kit érdekelnek a hülye politikailag megalapozott szavazatok? Nekünk akkor is Freddie az első! Remélem jövőre is ennyire hatásos dallal indulunk majd. Nem vagyok biztos benne, hogy az Egyesült Államokból lehet-e szavazni, de ha igen, akkor jövőre mindenképpen 2000 pontunk lesz, ha ugyanilyen fantasztikus előadással indulunk. Teszek róla, hogy annyi legyen. Nem számít merre sodor majd az élet a nagyvilágban, az én szívemben mindig Magyarország lesz a legcsodálatosabb ország az egész Földkerekségen.