Annyeong!

A "nevem" Cassie DaVinci - az igazi Gabriella -, de szólíts Cassienek. 21 éve, október 16-án láttam meg a Napvilágot. Ebből adódóan a csillagjegyem Mérleg, az aszcendensem pedig Rák. Magyarország gyönyörű fővárosának egyik külső kerületében élek mióta csak az eszemet tudom. Bárki bármit mondhat, számomra mindig ez lesz a világ legszebb városa. Büszke vagyok magyarságomra, többek között azért is, mert a világ egyik legnehezebb nyelvét beszélem. | Mint azt már valószínűleg észrevetted, kedvelem Dél-Koreát - ideáljaim a koreai férfiak, imádom a koreai nyelvet és érdekel a nemzet kultúrája -, a kedvenc országom azonban Olaszország, városom pedig London. | Az egyik életcélom minél több nyelvet elsajátítani. Az angol már megy, a koreait pedig jelenleg tanulom. A további sorrendem: olasz, svéd, orosz, cseh, kínai és a többi ahogy jön. Szokásom a mondandóimba belevinni angol és koreai szavakat is, így ne haragudjatok ha esetleg ezt tapasztaljátok. | Jelenleg a repülőtéren dolgozom check-in agentként. A terveim a jövőre nézve azonban: hogy megtanuljak gitározni, zongorázni, vezetni, kung-fuzni kezdjek, valamint táncolni és lőni járjak. | Mindenféle kreatív dolog érdekel. Régen színészkedtem, a tánc nagy szenvedélyem. Igaz, hogy ma már nincs rá időm, de amikor csak tudok igyekszem elsajátítani egy-egy K-pop koreográfiát. Elengedhetetlen részét képezi az életemnek a zene - és annak összes műfaja, még ha leginkább K-popot hallgatok is. Énekelni is szerettem, de már a rappelés jobban vonz. A másik nagy szenvedélyem az írás, melyet itt tapasztalhatsz. | Ha már a zenéről volt szó, meg kell említem a kedvenc előadóimat: Bigbang, Snuper, Nu'est, FEMM, Blackpink, Orange Caramel, Sistar, B.A.P, SS501, ZE:A, Dal Shabet, the Gazette. Számomra mégis az egész K-pop műfajt uralja a BIGBANG és a SNUPER. Az ultimate biasom Suhyun a Snuperből, a hősöm pedig nem más, mint PewDiePie. | Végül, de nem utolsósorban - sőt, elsősorban - szerelmes vagyok több, mint 5 éve. Nem vagyunk együtt, én mégsem tudom és nem is akarom őt elengedni. | Most, hogy átrágtad magad a gyors bemutatkozásomon, légy üdvözölve a világomban! Nézz körül bátran és gyere máskor is! Szívesen látok minden kedves látogatót és cassieteddyt! >> Szabályzat


Miért pont "gyémántmackó"? Eleinte nem volt semmilyen különösebb jelentése ennek a névnek, csak olyan jól hangzott, ám a későbbiekben rájöttem, hogy akár tudatalatt, de nem véletlenül választottam ezt a nevet. A plüssmackó aranyos és mindig ott van neked ha félsz, szomorú vagy, esetleg ha csak egy ölelésre lenne szükséged. A gyémánt pedig eleinte csak szén, ám kemény munkával ragyogóvá és törhetetlenné válik. { Cute as a teddybear, strong as a diamond. }
Miért pont "cassieteddy"? Még az egyik barátnőmmel találtuk ki ezt a nevet. Szükség volt egy megkülönböztető elnevezésre, melyet az olvasóim használhatnak, amely különlegesebbé teheti őket bárki másnál és érezhetik, hogy összetartozunk. Cassie mackói. Ugyanúgy ott vannak nekem plüssmackóként, mint én nekik. { Cassie's teddies. }

 
Naptár
2017. október
Ke Sz Cs Sz Va
           
1
2
3
4
5
6
7
8
9 10
11
12
13
14
15
16
17
18
19 20
21
22
23
24 25
26
27
28
29
30
31
         

Ha egy napra viszed az egeret, kiírja hozzá a magyarázatot.
[szürke háttér - munka / azzal kapcs. események] [pink háttér - egyéb program] [vastag - munka] [aláhúzás - egyéb program] [dőlt - születésnap]

. Születésnapok .

 
Terveim

megszerezni a jogosítványt / lefogyni 44 kg-ra (még 3 kg) / elmenni szemészetre / elkezdeni kung-fuzni / látni Kwon Jiyongot / látni a Snupert / k-pop koreográfiákat tanulni (tovább) / tetoválások: Jiyongos, BIGBANG-es, cicás, Mérleges, csillagászatos, PewDiePieos, Diamondteddys / megnézni a Chilling Romance-t / sorozatokat nézni (tovább) / megvenni PewDiePie könyvét / könyveket kiolvasni: Ha maradnék, Fehér farkas, Légy erős, Confessions

 
Chat

Ha az egyik bejegyzésemhez van hozzáfűznivalód, azt kommentben tedd meg! Amennyiben itt írsz azzal kapcsolatban, beleegyezel, hogy a nevedben bemásoljam oda.

 
 
Cserék

http://kephost.com/images/2016/01/24/6c38b8ea97f51b5ca889c7feca0a260c.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/24/8f6b4f100fb9375edf2cb31a26e085cb.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/30/57b6fb7ecd5c83f78a8b0f0b888b5eee.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/24/686ada2526658fc9cb931d3d2e586c1f.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/24/f839cb4b654f7fa0809260254a912e67.pnghttp://kephost.com/images/2016/02/06/b40a7023860938fd47f212bd9fdec3b3.pnghttp://kephost.com/images/2016/02/13/c59cad45b2315ac3c2d3ea5c03f2f547.png
http://kephost.com/images/2016/02/24/343c6c0eedc381c5527e63afb792182d.pnghttp://kephost.com/images/2016/02/29/2a363cd917d693f531115957cad4da96.pnghttp://kephost.com/images/2016/03/14/f75c28627196794d6e083e9586523051.pnghttp://kephost.com/images/2016/04/06/e24b5869ec6b78e0979f3f40db3cb027.pnghttp://kephost.com/images/2016/04/07/79f3f0a5b95831ebe96e1535b65b4841.pnghttp://kephost.com/images/2016/04/11/567022299c2dd71d67e957ecfb70b584.pnghttp://kephost.com/images/2016/04/11/c8fc5909572a411cb2297cd067f07cbb.png
http://kephost.com/images/2016/04/27/e9b46da931da94932cf87f448d019832.pnghttp://kephost.com/images/2016/05/30/4baffba5742e3008d3c2632fcf68861c.pnghttp://kephost.com/images/2016/06/01/72b6760aa00b6240471bbca50c0d5b51.pnghttp://kephost.com/images/2017/08/01/xkrelot.pnghttp://kephost.com/images/2017/08/01/ywll4w.pnghttp://kephost.com/images/2016/08/23/d7d3e43b0ca96e641dee2aa697b95027.pnghttp://kephost.com/images/2016/07/02/e3f2564036dbc8985f8ace9980b1b981.png
http://kephost.com/images/2016/08/16/4fe0617c117ce6446617e6b211ea0d96.pnghttp://kephost.com/images/2017/04/02/a5f58f67ca2a74f5bf9ed9cd5538bb79.pnghttp://kephost.com/images/2017/04/02/0cfbedb444985ae7dd2b8cbde5684065.pnghttp://kephost.com/images/2017/08/01/sj4sss54n6n.pnghttp://kephost.com/images/2017/08/19/ftr5r5_03.pnghttp://kephost.com/images/2017/08/19/we54h197c0.pnghttp://kephost.com/images/2017/08/25/aw35n.png
http://kephost.com/images/2017/09/14/98unoi.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/22/37a384d7fe5dd846ebd3bc644f7a5dac.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/22/37a384d7fe5dd846ebd3bc644f7a5dac.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/22/37a384d7fe5dd846ebd3bc644f7a5dac.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/22/37a384d7fe5dd846ebd3bc644f7a5dac.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/22/37a384d7fe5dd846ebd3bc644f7a5dac.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/22/37a384d7fe5dd846ebd3bc644f7a5dac.png

Ninaa♥ // Lore♥ // Ayasha // Viki // Oliv // Vampy // KMiyuki // Missy // Kim Lee // Eszter // Vivi // you // you // you // you ...

. Csereszabályzat . Lekerültek .

 
Twitter

 
Információk

Blogger: Cassie / Nyitás: 2011.07.03. / Szünet: 2015.08.25. (6 hónap) / Újranyitás: 2016.02.03. / Dizájn: #07 Huggiebear (CREDIT: NINAA) / Host: G-Portál / Online:

Elérhetőségeim

email: cassiedavinci@gmail.com / kakaotalk, line: diamondcassie / skype: cassiestar3 / twitter / instagram #1 #2 / weheartit / tumblr / ask / starity / youtube

Nyelv / Language

If you're not Hungarian, select another language.
(Not perfect but maybe better. Open it in a new tab.)

http://www.kephost.com/images/2014/08/08/ENGLISH.pnghttp://www.kephost.com/images/2014/08/08/KOREAN.pnghttp://www.kephost.com/images/2014/08/08/ITALIAN.pnghttp://www.kephost.com/images/2014/08/08/JAPANESE.pnghttp://www.kephost.com/images/2014/08/08/GERMAN.pnghttp://www.kephost.com/images/2014/08/08/CHINESE.png

 

My modern fairytale

Dream big, fight for it passionately

2017.07.01. 14:47, Cassie

http://68.media.tumblr.com/e8a25b52ff52a4914df9433c162ac2b7/tumblr_orxztp483U1t6y4ido1_540.gif

Fú... hát történt velem egy s más, amíg nem írtam nektek. *lecsekkolja mikori az utolsó bejegyzés* Well... 3 hónap telt el azóta, mialatt főként dolgoztam, dolgoztam és dolgoztam. Mondhatni elég frusztrált vagyok mostanában. Megint kissé a régihez hasonló letargikus állapotomat élem meg. Több szempontból kifolyólag is. Például ugyebár az a k*csög meló, felettesek és utasok. A napokban például az egyik barátnőmnek, Janenek szólt be az egyik utas. Valamit meg kellett beszélnie a check-in pultban ülő kollégával és odajön az utas, aki ugye be szeretett volna csekkolni. Elkezdi: "who's the client here?" Ezt én nem hallottam, de mikor mesélte, rávágtam, hogy "who decides if you are travelling or not?" Annyira kár, hogy nem tudtam ezt a költői kérdést az utasnak is feltenni. Nagyon sokat képzel magáról egy-kettő... és a truth az, hogy eléggé meguntam, hogy mosolyogjak a bunkóságukon. Múltkor jön a nő oda, akiből semmi tisztelet nem áradt. Ugyan nem ennyi volt az egész sztori, de közi, hogy már 20 perce ott vár a csoportjával. Ezt nagyon "bírom". Mire számítanak az emberek? Őszintén. Kijönnek a reptérre és semennyit nem kell majd várnijuk? El vannak kényelmesedve és bunkósodva. Mondtam neki, hogy "jó, lesz az több is" és elfordultam tőle, mert míg ő ott hisztizett, más szeretett volna kérdezni valamit. Végül addig jutottunk ezzel, hogy a nevemet is elkérte, hogy panaszt tegyen a Lufthansánál. Mondom magamban: ott aztán tehet, kár hogy nem a Lufthansának dolgozom. Fel is ajánlottam neki, hogy szemben van a panaszkönyv, el lehet kérni. Ez mind azért volt, mert elállta a helyem, ahol nekem kellett volna lennem, ezért ő szólt az utasnak, hogy mehet, majd odaszólt nekem, hogy végzem is a munkámat, vagy csak ott állok. Mondom: ahogy látom maga elvégzi, szóval elálldogálok én itt. Na hagyjuk is. Mellesleg a reptéri panaszkönyvek jobbak, mint a vicckönyvek. Azokon szoktak a jegyisek röhögni. Olyanokat tudnak produkálni az utasok, hogy azon csak nevetni lehet.

Áprilisi események... na... Iberia tanfolyamon voltam. Az ugyebár egy légitársaság és azt a programot tanították ott, amiben csekkoljuk a járatot. Nem titok: utálom. Kezdjük ott, hogy spanyol és én a spanyolok 99%-ával nem akarok kontaktusba kerülni. Fel vannak háborodva, hogy TE ott Magyarországon nem beszélsz spanyolul. Egykutya a francia nép is. Az orosz meg csak szimplán jön és ontja neked az orosz szöveget. Na de visszatérve a spanyolokra. Csekkoltam egy párszor azóta az Iberiát és ezek komolyan meg vanak győződve róla, hogy értem amit akarnak. Még kaptunk is szószedetet spanyolul, hogy megértsük amit akarnak. NEM! Már csak azért sem vagyok hajlandó megtanulni semmit spanyolul. Komolyan ott magyaráznak nekem, én meg határozottam bólogatok rá, hogy "okay" és elégedetten nyugtázzák, hogy én tudom mit akarnak. Nem is érdekel, úgysem lesznek hajlandóak megeröltetni magukat, hogy angolul kinyögjenek egy szót is, én sem fogom megeröltetni magam miattuk. Az is kellemes, mikor az összes nevüket be kell próbálgatni a rendszerben, mert nem tudni melyiket használták jegyvásárláskor - a Gomezt, a Lopezt, vagy a Perezt és hogy a 20 ugyanolyan nevű utasból éppen a jót választom-e ki. 22-én viszont le tudtam menni Székesfehérvárra és találkozhattam Minaruval. Azt hiszem a hónapom fénypontja az volt.

A májusom úgy telt, hogy az elején és a végén is szabit kaptam. A végére én kértem pár napot, viszont az elején ők küldtek kényszerszabira. Valószínűleg azért volt, hogy gyorsan kihasználjam minden szabimat és ne kelljen többet adniuk. Undorító, de nem is várok többet. Ebben a hónapban tehát leginkább itthon pihiztem és amikor kellett, dolgoztam. 29-én pedig... képzeljétek... nagyjából 5 év után fodrászhoz mentem és vágattam a hajamból. Pár barátom látta már milyen lett. Nem lett annyira rövid, csak már nagyon csúnya és töredezett volt, így kénytelen voltam vágatni belőle. Mindent a fodrászra bíztam. Ismerem már évek óta, szóval rá merem bízni a hajamat. Be is lett színezve "fekete cseresznyére". Nagyon szép színe volt. Még mindig szép, csak már kopott belőle. Bevallom, így sokkal egyszerűbb bánni a hajammal, nem akkora szenvedés, mint az előtte volt. Ja és itt egy kép az új hajamról. XD

Június. Most lett vége. 11-én megint lementem Székesfehérvárra és találkoztam Minaruval... aztán semmi nagyobb dolog nem történt velem. Vagy mégis? Nem, még nem történt meg, de akkor is nagy híreim vannak, amiket júniusban tudtam elintézni, így neki is látok a mesélésnek. A Twitteren, akik követnek, biztos tudják, vagy csak részben. Itt viszont nekilátok és részletesen kifejtem minden pontját. ... Nagyon szeretem az Egyesült Királyságot! (Arról nem beszélve, hogy ott többnyire tisztelettudó emberek élnek.)

http://kephost.com/images/2017/07/01/a3o4h5.gif

London ♦ coming soon ♦ július 7-9

Még soha nem repültem. Most nemsokára fogok. Annyira furcsa lesz. Biztos félni fogok először... vagy ha nem is félni, csak izgulni. Már most izgulok! Ez viszont jó értelemben vett idegesség. Várom már 6-át. Igen, 6-át, mert akkor kezdődik a mi kis kalandunk, túránk, városnézésünk, programunk. Az egész úgy kezdődött, hogy elkezdtem beszélgetni Trixy. Mellékes, hogy hogyan ismertem meg (egyébként az internetről - mint mindenkit. lol). Először nem voltak annyira tartalmasak a beszélgetések, legalábbis én úgy érzem, viszont mára már eléggé jóban lettünk. Ahogy azt mindig mondom: könnyen szerzek barátokat, csak megtartani nem tudom őket. Remélem most végre sikerül. Valamikor május végefelé, vagy június elején megláttam egy képet... talán Facebookon. Sok SNUPER-es dolgot követek, így nem volt nehéz rábukkannom. Egy plakát volt, egy K-pop / koreai fesztivál plakátja... Londonban. Nagyjából hasonló kaliberű lehet, mint itt egy Mondocon. Lesznek nappali programok, mint például tánc-, küzdősportbemutatók, ételkóstolás, mindenféle koreai tradicionális dologra sor kerül na. Ez a nappali program, azt hiszem 11 órától - ez ingyenes. Estefelé pedig 4 K-pop csapat fog fellépni, amire a jegy fejenként volt 30 font. Nagyjából 10ezer forint. Egyáltalán nem találom soknak. A négy csapat, ami fellép: HIGHLIGHT (Trixy ultimate csapata, volt Beast, ugye), EXID, KNK, valamint az én kedvenc csapatom, a SNUPER. Azonnal eldöntöttem, hogy erre megyek! A kedvenc városomban lesz a ledvenc csapatom koncertje. Elküldtem Trixynek ezt és természetesen ő is nagyon örült a hírnek. Eredtileg Minarut is meghívtam, de nem engedték el. Sajnos nem volt könnyű dolgom kiharcolni az egészet, de mégis mindent elintéztem szépen. Az első volt a szabadnap, hiszen azon a szemét munkán múlik minden. Június elején kértem szabadságot erre a pár napra. Mindig előző hónap 15-én derül ki a következő hónap beosztása, de persze most nem voltak képesek megírni időben, így 16-án lett meg, amikor nem dolgoztam. Legalább 3 munkatársamat zaklattam, hogy ha van ideje nézze meg, hogy megkaptam-e a szabit. Nagyon féltem, hogy elfognak a jegyek, míg én a beosztásra várok és nem tudom megvenni. Persze, mikor meglett a beosztás, kiderült, hogy nem kaptam meg. Miért kaptam volna? Annyira mérges lettem. Mióta itt dolgozom, egyetlen nyomorult kérésem sem volt a cégtől, ellenben én minden kis sz*rt megcsinálok nekik, még a szabadnapomon is dolgoztam, ráadásul. 17-én behívtak dolgozni és persze rohadt ideges voltam. Vettem el 3 cserelapot és sikerült megbeszélnem már előző nap 3 kollégámmal, hogy cseréljen velem. Csak az sem biztos, ugyebár és nem olyan egyszerű cserélni, mert ugye nem mindenki ugyanazt a légitársaságot csekkolja. 18-án amikor bementem, megláttam, hogy jóváhagyták a cseréket. Azonnal megvettem a jegyeket telefonon, miközben úton voltunk British-t csekkolni pár kollégámmal. El is küldtem Trixynek azonnal. Annyira megörült neki, már csak a repülőjegyek és a szállás hiányzott, de az jobban ráért, mint a jegyek. Egész nap boldog és izgatott voltam. Soha nem gondoltam volna, hogy lesz lehetőségem látni a SNUPER-t, hogy majd erre járnak valaha. Ezt a lehetőséget nem hagyhatom ki. Hazaérve megvettem a repülőjegyeket London Stanstedbe. Jó lesz, mert az Ryanair, ami a mi járatunk. Remélem olyan fog beszállítani minket, akivel jóban vagyok. Vissza Wizzairrel jövünk London Lutonból... amit kissé nehéz volt megszerezni. Egy ideig úgy volt, hogy nem is jövünk vissza. Persze ez csak vicc, de aznap nem engedte, hogy megvegyem a jegyeket. Nem fogadta el a kártyámat. Megpróbálkozam vele másnap és sikerrel jártam. Minden összejött, csak egy valamivel volt gond. Trixy nem budapesti, ezért messzebbről kéne felérnie nagyjából 4 órára Pestre, de az nem olyan egyszerű, mert nem jár úgy vonata. Ezért már 6-án este találkozunk Ferihegyen és nálunk alszik. Nagyon korán elindulunk másnap és 6:30-kor felszáll a repülő... ha minden rendben megy és nem késik órákat a járat. Nem véletlenül vettem egy nappal előbbre jegyet. Tudom hogy mennek a dolgok, pláne egy fapados járat esetén. Nagyjából 2 és fél óra alatt ott vagyunk. Elfoglaljuk a szállást, ami szintén egy fantasztikus helyen van, közel az Olympia stadionhoz, ahol lesz a rendezvény. A szálláshoz kaptunk egy olyan lehetőséget, hogy egy QR kódot használva ingyen megnézhetjük London pár nevezetességét. Teljesen ingyen van. Első nap így várost fogunk nézni, 8-án nem hiszem, hogy egész nap bent leszünk a fesztiválon, szerintem csak benézünk... vagy... ki tudja. Este viszont jöhetnek a koncertek! Már alig várom. Tanulgatom is a fanchantokat a SNUPER dalaihoz, hogy tudják, támogatom őket. Úgy fogom kiabálni a dalokat... szerintem mindenkit idegesíteni fog, de nem érdekel. Tervezek egy táblát is vinni, amin rajta lenne, hogy Magyarországról is támogatjuk őket. 9-én pedig jövünk haza. Belegondolni is rossz, hogy vége lesz, így erről nem is beszélek sokat. 17:20-kor száll fel a gépünk visszafelé.

https://68.media.tumblr.com/886f601bd239488bdf84d834d4d1b0e5/tumblr_inline_ompfs9oXRt1r5oe1a_500.gif

Birmingham ♦ coming soon ♦ szeptember 22-24

I'm totally speechless. Nem tudom mit mondjak, tényleg. Elkezdem a mesélést, de annyira sokk hatása alatt vagyok még mindig. A gyomrom görcsben van és ez az érzés nem akar szünni. Trixynek köszönhetem, hogy tudok róla. Valószínűleg ti is tudtok róla már, hogy Jiyong 5 európai városba jön koncertezni. Éppen anyummal mentünk el cipőt venni nekem, amikor Trixy küldött egy képet erről, hogy úristen, látnom kell. A kocsiban ülve, már ott le voltam sokkolva és annyi minden járt az agyamban. Menjek, vagy ne? A koncert nem érdekel alapvetően, de minden lehetőséget meg kell ragadnom, nem? Már akkor tudtam, hogy ha megyek, akkor a legnagyobb VIP csomagot veszem. Nem tagadom, szép összeget sikerült összeszednem mióta dolgozom... és egyrészt azért, hogy elmenjek Koreába, de... nem az az elsődleges. Végig azért gyűjtöttem, hogy így, vagy úgy lehessen lehetőségem találkozni vele. Ezt anyumnak is elmondtam és mosolyogva azt válaszolta, hogy akkor ne is gondolkozzak ezen, menjek és találkozzak vele! A jegyvásárlás nagyon macerás volt. Először kiderült, hogy a VIP jegyekben nincs találkozási lehetőség vele, így eldöntöttem, hogy nem megyek, azonnal újra összetört bennem minden remény. Még a boltba is utálok egyedül menni, de miatta egy másik országba repültem volna el egyedül. Volna... hmm... végül eldöntöttem egy napra rá, hogy nem érdekel engem, én megyek és így vagy úgy, de legalább lehetőség adódik. Több, mintha itthon ülök tétlenül. Először Berlinre gondoltam, mert az van a legközelebb és az a legolcsóbb, de megtudtam, hogy az a stadion a legnagyobb, így még jobban elvesznék benne. London mellett maradtam. Július 28-án már egy oldalon lehetett elővétellel jegyeket venni... itteni idő szerint 11 órától. A gond az volt vele, hogy én akkor dolgoztam és épp akkor kellett volna mennem csekkolni. Aznap telefonon, mikor megnyílt a vásárlás, rá is mentem, de valahogy sehogy nem volt jó. Sehol nem írta ki, hogy VIP jegyekről van szó, nekem azonban mindenféleképp az kellett. Végül aznap nem vettem semmit. Másnap, 29-én még a laptopomat is bevittem a munkahelyemre. 10:40-kor már ott ültem a pihenőben a laptoppal az ölemben. Nagy szerencsémre Melissa is tudja a British rendszert és 11-kor épp nem volt dolga. Megbeszéltük, hogy ő elkezdi a csekkolást és amikor én végeztem ezzel, leváltom. Megbeszéltük a járatfelelőssel is. Szerencsére egy olyan lány volt az, akit nagyoooon kedvelek. 11-kor megnyílt a vásárlás és azok voltak életem leghosszabb percei és másodpercei. Legalább háromnegyed órát töltöttem el azzal, hogy meg tudjam venni a jegyeket. Nem engedte sehogyan. Pont 11 óra 00 perckor nyitottam meg, de már a londonira nem írt ki semmit. Rákattintottam, hogy Londonba szeretnék és Gold VIP jegyet, de nem talált egyezést. Közben folyamatosan, amikor újra és újra próbáltam ki kellett tölteni azokat a hülye "nem vagyok robot" szarságokat. Olyan ideges voltam, hogy azt leírni se tudom. Fel is adtam teljesen. Végül gondoltam teszek egy próbát és ugyanígy megpróbálkoztam Birminghamnél. Végre volt találat! Mindent kitöltöttem, végigmentem mindenen, de a legvégén... nem fogadta el a kártyámat. Megpróbáltam többször, de nem sikerült és már mennem kellett csekkolni, ugyanis Melissának 12-kor lejárt a munkaideje. Csak addig tudott beülni helyettem. Teljesen reménytvesztve futottam csekkolni, aztán pár utast felvettem és mivel nekem kellett maradnom zárni a járatot. A telefonom is majdnem lemerült, de tovább próbálkoztunk Trixyvel, ugyanis ő segített nekem végig. Otthonról a gépén próbálkozott. Minden kártyaadatomat megadtam neki, amit nem szabadna pedig, de ez olyan dolog, amiért mindent megteszek. Nem véletlenül mondják, hogy aki szerelmes, az megbolondul. Bízom Trixyben, az a másik dolog. Ő is már annyira izgult és annyira próbálkozott. Amikor tudtunk, telefonon is beszéltünk. Neki sem engedte, ráadásul egyszer el is ment az áram náluk. Nehéz volt az az időszak számomra. Amikor végeztem és visszasétáltam a pihenőbe, azért megpróbáltam még egyszer. Már csak Birminghamre koncentráltam. Újbóli próbálkozás alkalmával sem engedte. Nagyon gyanús volt már nekem egy valami... már a Wizzaires jegyvásárláskor is. Már régen csináltattam ezt a számlát, de úgy rémlett, hogy megadtunk egy napi limitet, ami felett nem költhetek - mintha 100ezer forint lett volna. Beléptem az ebankomba és az volt. Nem is számítottam rá, hogy ott majd át tudom állítani, de sikerült és azokkal, már sokkal nagyobb bizalommal megpróbáltam. Újra végigmentem a folyamaton. Sikerült! Amikor kiírta, hogy sikeresen megvettem a jegyet, nagyjából 5 percig ugyanúgy ültem a kanapén és bámultam magam elé teljesen üres fejjel, üres tekintettel, később 45 percen keresztül az asztalnál folytattam ugyanezt. Megírtam Trixynek, hogy sikerült, de írni is alig tudtam, így röviden közöltem vele. Olyan megfogalmazhatatlanul hálás voltam és vagyok neki. Mindig segíteni próbál, jó érzés, hogy ennyire foglalkozik velem valaki és odafigyel rám. Miután eltettem a laptopom, pont jött egy munkatársam, akivel jóban vagyok és neki ugottam a nyakába, amikor kérdezte, hogy sikerült-e. Minimum 5 percig öleltem és majdnem elsírtam magam, de ott inkább visszatartottam. Ráadásul még mindig nem sikerült felfognom. Ahogy hazaértem, befeküdtem az ágyba és akkor sem tudtam semmire gondolni. Ahogy anyumnak írtam: olyan vagyok, mint egy zombi, arra megyek, amerre a lábam visz. Estefelé, amikor kissé magamhoz tértem, megvettem a repülőjegyeket. A Wizzair megy Birminghambe, de csak bizonyos napokon, amikor nekem nem jó, tovább kéne maradnom. Ezért néztem máshol és a legjobb a Lufthansa volt. Ugyan ez Frankfurton keresztül van, de az átszállásos egyetlen megoldás. Úgy vagyok vele, hogy nem érdekel mennyibe kerül ez az út. Végül 68ezerért vettem meg a jegyeket oda-vissza, ami egyáltalán nem vészes. Ja és... ahogy mondtam, már nem foglalkoztat, hogy mennyit költök az útra. Ezt már kiélvezem, nem számít semmi. A repülőtér, ahova majd érkezem, nagyjából 10 percre van a stadiontól, ahol lesz és a legközelebbi hotel a Hilton. Legyen. A Hiltonban fogok tehát megszállni. Szerencsére van reptéri transzfer ingyenesen, szóval ha megyek haza, még csak nem is kell gyalog megtennem az utat. Egy franciaágyas szobát vettem ki magamnak, amin majd szét fogok terülni... és fetrengek rajta, mert nem gondolom, hogy sokat alszom majd. Első este az idegességtől, második este pedig a könnyeimtől. Biztos újra, mélyebb depresszióba zuhanok majd, ha végetér... de a lehetőséget meg kell adni neki.

http://68.media.tumblr.com/39da133b6598c98c027936d4f808542f/tumblr_ory073HVDf1v5svogo2_540.gif

By the way: Ugye milyen szép a kinézet? Ninaa felelős azért, hogy ilyen esztétikus az oldal kinézete. Nagyon szépen köszönöm, amiért megcsináltad nekem ezt a fantasztikus dizájnt!

Drága olvasóim, remélem azért drukkoltok nekem és örültök a sikeremnek. Jelenleg nagyon elvarázsoltnak érzem magam. Görcsben van a gyomrom és ez egészen így is marad... a koncert másnapjáig biztosan. Persze tudom, hogy nem sok minden fog változni, csak annyi, hogy elmondhatom: láttam élőben. Mégis... a remény hal meg utoljára, nem? A "mi lett volna ha" érzés a legrosszabb a világon. Szeretnék mindent, a legkisebb lehetőséget is jó szorosan megragadni és élni vele. A pénzt egyáltalán nem sajnálom erre, hiszen éppen Jiyong az oka annak, hogy gyűjtöm azt. Lenne jobb ok rá, hogy elköltsem? Nem hát. Remélem élveztétek ezt a kis bejegyzést, ha lesz rá esélyem, mindenképpen elmesélem majd nektek, hogyan és éltem át a két utazást. Mindenképpen szeretnélek titeket is arra buzdítani, hogy merjetek nagyot álmodni és azért szintén ugyanakkorákat cselekedni, hiszen azok tesznek majd boldoggá egy szép nap.

Chaotic adulthood [Storytime]

2017.04.02. 14:59, Cassie

안녕하세요 캐시테디스! / Sziasztok cassieteddyk!

Hogy vagytok manapság? Remélem, hogy a mindennapi bíztatásom nélkül is jól telnek a napjaitok! Hú... igazából eléggé eseménydús lett az életem és mesélnem lenne mit, csak pont emiatt nincs időm lekörmölni ide nektek. Mindig a megoldáson gondolkozom, hogy hogyan tudnám így tartani veletek a kapcsolatot és beszámolni minden hülyeségről, ami velem történik és egyben lépést tartani minden mással is. Még mindig a megoldáson töröm a fejem. Ha van valami jó ötletetek, szívesen meghallgatok bármilyen tippet. Tényleg örülnék neki, ha gyakrabban tudnék írni. El sem tudjátok képzelni, mennyire hiányzik ez a világ... az én blogom, az én 3 darab drága olvasóm. http://data.whicdn.com/images/283074803/large.gifHehehe~ csak viccelek, tudom azért, hogy többen felnéztek ide és én ezt nagyon értékelem is. Remélem azért még mindig nem feledkeztetek meg rólam 100%-osan és miközben olvassátok et a bejegyzést, mosolyogtok. Cheeeese! Jajjj.. erről jut eszembe... képzeljétek, most frissített valamit a telefonom, az androidot, ugye~ és most beállítottam, hogy hangvezérlésre is csináljon képet. Elég ha azt mondom, hogy "shoot", vagy "cheese", vagy épp "record video" és fotózni, videózni kezd. Naaagyon menő! Szeretem az én telefonom. Ráadásul most a frissítés után olyan designos és ízléses lett az egész kinézete. Nem mintha eddig nem lett volna az. Drága Samsung Galaxy S6 - ingyen reklám.

ᴅᴇsɪɢɴ. sɴuᴘᴇʀ. }} Oh.. ha már a designnál tartunk.. még nem is beszéltem a jelenlegi kinézetről, ami az oldalt díszíti. Nos, nem lett egy nagy szám, de ha esetleg nektek tetszik, annak nagyon örülök. Eléggé kifogásszagú lesz, amit most írok, de komolyan volt olyan, hogy a dizájn miatt nem tudtam írni. Az a gond, hogy a dizi nálam segít abban, hogy megjöjjön az ihlet és le is tudjam firkálni nektek. Ha egyáltalán nem vagyok megelégedve a dizájnnal, vagy már úgymond "kimerítettem" az összes ihletet a jelenleginél, akkor nem fog menni. Ezért kellenek újak. Viszont a dizihez is idő kell. Gondoltam rá, hogy a Facebookon posztolgathatnék, de akkoriban azért töröltem le, mert belájkoltak, aztán ki és meguntam, hogy ezzel szórakoznak. Inkább hagytam az egészet, le van sz*rva. Ahhh whatever. A jelenlegi kinézetre még visszatérve... Jo Sangho ékeskedik rajta... miközben épp egy telefonfülkében kamutelefonál. Az It's Raining klipjéből van kivágva a pikcsör, ami gondolom nem szolgál túl nagy meglepetéssel az esőcseppes üveg láttán. Még egy ingyen reklám: annnnyira jó az a klip és dal! Ha még valaki nem hallotta, akkor muszáj sort kerítenie rá! Nagyon ajánlom mindenkinek, bár én egyébként is imádom a csapatot. A Snuper a kedvenc csapatom - ha még nem mondtam volna kismilliószor - és az egyik tagja, névszerint Choi Hyunggeun, azaz Suhyun az én "ultimate biasom". Iiiiiimádom! Bár erről az előző bejegyzésemben is írtam, mert - úristen, mikor volt az... - a születésnapján felköszöntöttem, október elsején. Sangho, aki a dizin van, pedig a második kedvencem, a harmadik pedig Woosung, akivel egyébként imádom együtt Suhyunt. Ők hárman vannak az baloldalt látható gifen. Ők egyébként sokat is hülyéskednek együtt. / Ma fave trio / Bár ez most olyan hülyén jött ki, mert nincs olyan tagja a Snupernek, akit ne szeretnék. Utolsót még választani se tudok. Annyira fantasztikus az egész csapatban, hogy mind a hatan olyan összetartóak, hogy mindenki mindenkivel tökéletesen kijön. Nem tudnék olyan párost mondani, akik ne lennének jóban. Például amikor a csapat nem annyira rég Japánban promotálta magát, Sangho nem tudott menni. Elvileg a vízumával volt gond. De a srácok közben annyira édesek voltak, hogy az hihetetlen! Egy pillanat nem telt el anélkül, hogy ne lett volna valamelyiküknél egy kis tábla "Sangho" felirattal, vagy a képével. Ilyen számomra egy igazi csapat. Sosem feledkeznek meg egymásról és mindig kiállnak a másik mellett. Jó érzés látnom, hogy ennyire közel állnak egymáshoz és szeretik egymást!

http://data.whicdn.com/images/283035400/large.gif

Őőő, blablabla, izé, aaaaahhhh... most szedjem össze mi történt velem október óta? Úristen, már más évet is írunk. Durva. Ne haragudjatok fogalmam sincs, hogy sorrendben mik történtek, de minden fontosra megpróbálok kitérni a mese közben. Valamint... egy kis tesztet is kitöltök a bejegyzés végén, mert az a minimum. Szerintem talán a munkával kéne kezdenem. Hol is fejeztem be? Ott, amikor még csak a meló elején voltam, igaz? Húú... azóta már nyakig vagyok benne. Nyakig vagyok mindenben. A lósz*rban is. Na jó, abban még csak derékig, de ha így folytatom, lassan még jobban elmerülök benne. Hogy minek a metaforája a lókaksi? Gondolkozzatok kicsit. Bárminek lehet, ha jobban belegondolunk. Számomra annyit tesz, hogy egyre zűrösebbé válik az életem. Sokkal több minden történik velem, mint azt eddig sejteni mertem volna... így 21 évesen "végre". Nem mondom, hogy egy koreai srác lett az egyik legjobb barátom, akit már semmilyen körülmények között nem szeretnék elengedni... ja, de, ez tényleg így van. Akkor... lássuk, mi nem történt meg. Nem húztam még be senkinek, pedig voltam már a határán annak is. Ja igen, Jiyongot még mindig szeretem, még akkor is ha keresek magamnak valakit, aki segít őt elfelejteni. Eddig nem jártam valami nagy sikerrel. Találni találtam srácokat, akikkel összehaverkodtam, de nem érzek egyik iránt se semmit. Annyira béna vagyok a "kiheverésében", hogy már a közös életünk miatt dolgozom. LOL, ezt inkább felejtsétek el. Mániákusabbnak hangzik, mint ahogy a fejemben elhangzott (és nem is igaz). Jelenleg arra gyűjtök pénzt, azért dolgozok, hogy legyen pénzem találkozni vele. Az azutánin már nem kell törnöm a fejem, majd úgyis összejövünk és eltart életem végéig. (Hogy én mennyire imádom a megbotránkoztatni az embereket. xD) Már olyan régen kaptam utálkozó üzetetet egyébként is. Épp itt az ideje. x3 Jelenleg nem olyan nagy ügy, de ha történne valami és tegyük fel összeismerkednék Jiyonggal, ez lenne az első amit kiragadnának a mondandómból, amit az előbb mondtam arról, hogy mi lesz ha összejövünk. Mindig a negatív dolgokat fogják észrevenni az emberek, még ha nem is igaz. Éppen ezért mondom az olvasóimnak, hogy ne törődjenek azokkal, akik nem ismerik őket, mert úgyis mindenki csak a rosszat veszi észre abban, akivel nem szimpatizál. Van egy fantasztikus mondás: if they don't know you personally, don't take it personally. Jegyezzétek meg és csak azokra a személyekre fókuszáljatok, akik szeretnek titeket. Ha ők mondanak valami negatívat rólatok, azt se vegyétek a szívetekre. Beszéljétek meg és próbáljátok megérteni a másik nézőpontját. A vitáknak ez a megoldása. Megéri az egód miatt elveszíteni egy számodra fontos embert? Na ugye, hogy nem. (Mondom ezt én... hahaha... Mindenesetre, ti ne essetek bele azokba a hibákba, mint én.)

ᴍuɴκᴀ. }} Let's start. Még mindig a reptéren dolgozom, ugyanúgy, ahogy eddig. Szeptember elején kezdtem ott dolgozni, szóval most vagyok 7 hónapos. http://data.whicdn.com/images/283063518/large.gifMilyen gyorsan eltelt, hiheteten. El sem hiszem mennyire száguldanak az évek 20 felett, majd ti is megtapasztaljátok egyszer - vagy már tapasztaljátok is, I don't know. Annyira furcsa volt, amikor először mondták nekem, hogy segítsek egy új munkatársnak. Én? Én, aki még mindig újnak érzi magát. Valamiért még mindig nem vagyok magabiztos... de ahogy ismerem magam, soha nem is leszek. Ez nem feltétlenül baj, hiszen amíg él az ember, addig tanul, fejlődik. Nem szabad szégyenkezni, ha nem tudunk valamit. Senki nem úgy születik, hogy mindent tud. Van a munkahelyen pár ember, akikkel jól összeismerkedtünk és vannak olyanok, akikkel jól el tudok beszélgetni, valamint akikkel nem nagyon kommunikálok, bajom viszont nincs senkivel. Őszinte leszek: különösebben nem foglalkozom velük, mindenkivel rendes vagyok. Jaj... viszont van egy srác... ah istenem. Tényleg nem utálom, meg semmi, el tudunk beszélgetni, de azt hiszi, hogy mindent jobban tud és mindenről kioktat mindenkit és beleszól a dolgokba. Kezdjük ott, hogy beszéltünk Janenel a K-popról. Janeről nem tudom beszéltem-e már. A munkatársam, aki szintén szereti a K-popot és tök jól összebarátkoztunk. Jelenleg szabin van, kapja be. Szóval társalogtunk, aztán beleszól a csávó, hogy voltam-e már Koreában. Mondom nem. Erre elkezdi, hogy ha elmegyek majd, akkor úgyis megutálom a K-popot, mert mindenhonnan az szól. Oké, most is mindenhonnan az szól nekem. És nem lehet neki azt mondani, hogy az nem úgy van. Egyszer együtt zártuk az egyik British Airways járatot, ami annyit tesz, hogy megvárjuk az indulás előtti 30 percet és akkor lehet elhagyni a pultot. Na és akkor megtudtam, hogy egy koreai csaj iránt érez valamit. Elvileg - mert még ő sem tudja pontosan. De nem ez a lényeg, hanem hogy szóba jött, hogy a koreaiak márhogy számolják, hogy hány évesek. Mondtam neki, hogy egyet már pluszban hozzáadnak az európaihoz, valamint január elsején is mindenki egy évvel idősebb lesz. Erre ő: nem, az nem úgy, van, ez a lány akkor is csak egy évvel idősebb, meg hogy csak egyet adnak hozzá. I was like O.K, én nem állok le ezen vitatkozni, okos enged, szamár szenved alapon, elengedtem a dolgot. Úgyse fogja elhinni, mert ő "mindent jobban tud". Néha tud idegesíteni, de mindegy is, ennyi bőven elég volt róla. Egy új sráccal is elég jól összehaverkodtunk, plusz egy másik nekem adta a túrórudiját az egyik nap. Többnyire jófejek... bár nem találkoztam még olyannal, aki kifejezetten ne lett volna szimpatikus. Pl ez a srác, aki múltkor megajándékozott a túrórudijával, eleinte kissé nárcisztikusnak tűnt nekem. Oké, még mindig nem zártam ki ezt az opciót, de attól függetlenül rendes volt tőle. Azt is felajánlotta, hogy elvisz egy darabig hazafelé, mert már későn végeztünk egy járat késése miatt. Rendes volt tőle, de a taxit választottam, az ugyanis egyenesen hazavisz és ingyen van este 11 után - a cég fizeti.

κoʀᴇᴀɴ. }} Aztán... meséltem azt is még, hogy elkezdtem tanulni koreaiul. Nos, még összebarátkoztam a koreai tanárommal, aztán lehet nem kellett volna, mert ő is csatlakozott azokhoz a személyekhez, akik kisétáltak az életemből. Nagyon könnyű engem elhagyni egyébként. Szerintem lehetne ebből szervezni egy olimpiai sportágat, mert sok a versenyző és erős a mezőny. Na és emiatt, meg azért mert amúgy is elfoglalt lett a munkája miatt - a tanulmányom megszakadt. Most magamtól próbálok ráállni, csak azért kell nekem tanár a magyarázás mellett, mert az ad egyfajta motivációt is. Volt még egy másik tanár is, akit találtam a neten, szóval lehet felveszem vele a kapcsolatot. Nem tudok mást tenni. Ha már Tamsin nem ír vissza, akkor tényleg kénytelen vagyok.

ᴍʏ κ-ᴅʀᴀᴍᴀ. }} A koreai nyelv gyakorlása miatt letöltöttem egy alkalmazást a telefonomra. Mármint egy ismerkedős alkalmazást. Regisztráltam is rá. Az volt a célom vele, hogy koreai chatpartnereket szerezzek és így is használjam a nyelvet, valamint ők is segítsenek egy bizonyos értelemben. Jó sok hülye van ott is, bár ezt szerintem mondanom sem kell. Viszont alig látom őket, szerencsére. Ez abból adódik, hogy nagyon sokan írnak és nagyképűen hangzik, de kb 5 másodpercenként egy ember és nem tudok mindenkinek visszaírni. Kissé zavar, mert így azt a lehetőséget is elhalaszthatom, hogy a normális emberekkel társalogjak. Mindenesetre megismertem jó pár koreai emberkét. Innen kezdődtek a bonyodalmak. Pontosabban onnan, hogy megismertem Woohant. Oh maaan, azt sem tudom hol kezdjem. Még január végefelé kezdtem el beszélgetni vele. Wow... mennyi idő telt el azóta... és mennyi minden történt. Btw, a Woohan is olyan álnév, mint mindegyik ismerősömnél. https://68.media.tumblr.com/3bffa848d36d152e37c3c749441dda5e/tumblr_ohzheyiIKv1veb2zho4_400.gifTwitteren egyébként csak "WH"-ként szoktam emlegetni. Aki követ ott és látta már pár tweetemet, az biztos tájékozott már pár ügyben vele kapcsolatosan. Well... rögtön tök jól el tudtunk beszélgetni, az első perctől kezdve. Felvettük egymást kakaotalkon. Azóta nem telik el egy olyan nap se, hogy ne beszéljünk. Ez eddig a kellemes, cuki része a dolognak. Olyan hirtelen megismertük egymást. Már egy hónap után jó barátok lettünk. Már akkor majdnem annyit tudott rólam, mint a többi barátom, ugyanis állandóan tartalmas témákról esett szó, valamint regényeket írogattunk egymásnak. Nem is húzom az időt. I feel like I'm in a k-drama. Szerelmes belém és tudja, hogy én mást szeretek. A horoszkópja Kos, tudjátok, nekem ez fontos. Mind a ketten makacs személyiségek vagyunk. Antiszociális típus - akárcsak én. Nagyon fontos személlyé vált ő az életemben. Először nagyon jó barátomnak tartottam, de mára már a legjobbnak. Hiába van messze tőlem, sokat jelent nekem... viszont sokszor megharagszom rá, vagy ő rám, vannak nézeteltéréseink. Szoktunk vitatkozni, de ez normális ha valakivel sokat kommunikálsz. Elvileg azzal veszekszel a legtöbbet, akit a legjobban kedvelsz. Ez logikus, hiszen azzal beszélsz sokat, akit kedvelsz, így több esély van vitázni is. Vannak olyan dolgai, amiket kicsit nehéz megértenem, de elfogadom. Magyarország eddig nem vonzotta különösképpen, viszont amikor elkezdtünk beszélgetni, épp szünete volt a suliban, de elkezdett dolgozni egy könyvtárban. Azért kezdett dolgozni, hogy pénzt gyűjtsön egy utazásra ide... miattam. Jelenleg sulizik, edzeni jár és egészen éjfélig dolgozik is egy edzőteremben. Még mindig azért dolgozik, hogy ide tudjon jönni. Vett egy magyar tankönyvet is, amire mondtam is, hogy rossz döntésnek tartom. Egy angollal sokkal többre ment volna. A magyar az egyik legnehezebb nyelv, valamint elkezdeni tanulni egy nyelvet... miattam? Meg fogja bánni - ezt vele is közöltem. Amikor meséltem neki, hogy szerelmes vagyok egy koreai srácba, még mondta is, hogy segít majd vele találkozni, ha egyszer ellátogatok Koreába. Háááát mondom, inkább hagyjuk, nem lesz az olyan könnyű dolog. Nehéz erről beszélnem vele, mert nem tudom hogyan kezelné, hogy jaj hát amúgy Kwon Jiyong, G-Dragon az a személy. Nem hiszem, hogy megértené, de majd eldől augusztusban. Akkor ugyanis ideutazik. Megígérte, hogy ez év augusztusában jön és itt tölt pár napot. Megmutatom neki majd Budapestet, valamint mivel szeretné látni a Balatont, egyik nap Tihanyba elvonatozunk. Meséltem neki, hogy Magyarország egy viszonylag - Koreához képest legalábbis mindenképpen - szegény ország és, hogy itt nem lehet túl sokat keresni. Erre azonnal képes lett volna pénzt küldeni. HÜLYE VAGY? - ez volt a reakcióm azonnal. Koreai nasit viszont küldött - ami el is fogyott azóta. Csoda, hogy elfogyott... nem is egyedül pusztítottam el... nagyon sokat küldött. Akkora doboz volt teletömve nasival, hogy alig bírtam el, megfogni is alig lehetett. Hihetetlen ez a gyerek, mert miután mondtam, hogy ne küldjön több kaját, az volt a kérdése, hogy akkor mi mást akarok, "esetleg cipőt?"... I was like~ I. WANT. NOTHING. A születésnapja egyébként a napokban volt, március 28-án (3 évvel idősebb nálam) és én is küldtem neki egy csomagot magyar nasikkal, valamint egy szép díszes tollal, sőt még egy 10, 20 és 50 forintost is küldtem neki, hogy lássa milyen, továbbá egy kis cuki levelet írtam. Jaj... a postán az a nő, akinek átadtam a csomagot. Kissé felcseszett. Nem csak a hülyesége miatt, de az is vót neki~ megkérdezte, hogy Észak-, vagy Dél-Koreába szeretném-e küldeni, valamint miután mondtam, hogy "délre, légyszike. nem igazán szeretném hogy északon megtudják a címem és levadásszanak, köszcsi"~ lol... A további kérdései pl: "a koreai demokratikus köztársaság?" Őőőőőő~ nem. Viszont még a hülyeségét is elnéztem volna, ha a hülye nyanya nem teszi hozzá nagyon poénosnak gondolva magát, hogy hehe, igen, két Korea van, nem is érti miért nem válnak eggyé, pedig egy is elég lenne, sőt sok is. He-He-He-He.. én így magamban: *ne mondj rá semmit, nála van a csomag, az ő kezében van, tőle függ a sorsa, csak mosolyogj, a ku-, CASSIE, csak mosolyogj* Anyámmal néztünk is és megbeszéltük, hogy ez nem normális. Mármint oké, egy tirpák, ez le van tudva, de hogy annyira agyhalott is legyen, hogy ezt egy olyan előtt mondja, aki NYILVÁNVALÓAN egy koreai embernek küld egy csomagot, akit kedvel. Ez volt 21-én és Woohan még mindig nem kapta meg a csomagot. Még mindig Magyarországon rohad - ami annyira rohadtul idegessé tesz. Magyar ügyintézés, gratulálok. Illetve "remélem" mégis északra küldte a gyökér.

Woohanra visszatérve... múltkor volt egy nagyobb veszekedésünk, amikor majdnem befejeztük a beszélgetést. Úgy éreztem, majd' megszakad a szívem. Bőgtem is rendesen. Ez mind pedig nagyon zavar, mert csak azok tudnak bántani, akik fontosak számomra és pont ezért félek megkedvelni bárkit. Nem élném túl ha megint elhagyna valaki. Már nem. Már túl sokszor történt meg. Woohan pedig a legjobb barátommá vált, bár már nem tudom ő mit érez pontosan, annyi dolgot mondott a veszekedés alatt. Azt, hogy nem tud szeretni egy olyan embert, aki mindig megkérdőjelezi. Mondtam is neki ezerszer, hogy ne szeressen. Végül addig fajúlt a vita, hogy azt mondta "időt akar, hogy átgondolja a dolgokat és ne beszéljünk". Eskü úgy nézett ki az egész, mint egy szakítás. Emiatt kissé furán is éreztem magam, de közben bőgtem. Végül mondtam neki, hogy velem így ne játsszon, engem el fog veszíteni, ha ezt csinálja. Nem megyek bele abba, hogy összetör lelkileg, majd megint elkezdünk beszélgetni és újra eljátssza ezt és újra összetör. Nem. Akkor legyen vége egyszer s mindenkorra, így legalább csak egyszer kell átélnem. El is köszöntem tőle végleg, majd pár órával később felhívott. Ott már nagyon késő volt, így ment is aludni, de kérdezte, hogy másnap délben tudunk-e beszélni, meg tudjuk-e beszélni. Persze a telefonálás közben is sírásban törtem ki. Közölte velem, hogy nem akar elveszíteni és hogy meló közben kiment a mosdóba és ő is sírt. Ah, de megoldódott utána a dolog, csak most sokkal tartózkodóbbnak tűnik, szóval fogalmam sincs mit érez. Kicsit azért még mindig kellemetlenül érint az egész dolog, mert egy olyan dolgot tett, amit emésztenem kell. Olyan ember vagyok, aki mindig megbocsát, de... nem tudom elfelejteni, amit tett és a tüske attól még szúrja a szívem. Túl sok tüske szúrja már így is.

Ezen az alkalmazáson egyébként több emberrel megismerkedtem. Például Jinhyunnal. Ő fiatalabb nálam 4 évvel, de mégis érettebb a koránál. Mesélte, hogy szeretett volna egy éttermet nyitni Magyarországon. Mondtam neki, hogy nem éri meg, de persze azt csinál amit szeretne. Én mindenképpen örülnék neki, ha idejönne és itt dolgozna, vagy épp tanulna. Tervezi, hogy Dániába megy tanulni és azzal is közelebb lesz. Akárcsak én, ő is szeretne utazgatni és bizonytalan a jövőjével kapcsolatosan, szóval megértjük egymást. Továbbá Jaeho és Changho is nagyon jó haverjaim lettek. Mindegyikükkel értelmes beszélgetéseket tudok folytatni, amellett nagyon jófejek. Félreértés ne essék, koreai lánnyal is beszélgettem, de valamiért nem jöttem ki velük túlságosan. Számomra egyébként is - általánosságban - túl felületesek a koreai lányok. Jajjj, a reptéren még össze is vesztem egy nővel valamelyik nap.

ᴛwɪᴛᴛᴇʀ. }} Mivel nem nagyon volt időm eddig bejegyzést írni, twitteren veséztem ki egy-egy eseményt. Azt azonban nem biztos, hogy mindenki látta - bár, tessék bekövetni twitteren, ha érdekelnek a hülye dolgaim. Ott ugyanis egyszerűbben tudok nektek mesélni. Emellett ott bármikor el tudtok érni. Naaa tehát~ vegyünk sorra pár tweetet. és elemezzük ki. Valószínűleg visszafelé fogok haladni időrendben. [ no.1 ] Nem nagy cucc, de a napokban motorversenyt néztem vééégre. Annyira régen láttam már, pedig nagyon szeretem és egy nap én is motorozni fogok. Rajta van a bakancslistámon. [ no.2 | no.3 | no.4 | no.5 | no.6 | no.7 | no.8 | no.9 | no.10 | no.11 | no.12 | no.13 | no.14 ]

http://data.whicdn.com/images/255500410/large.gif

1. Mi szerettél volna lenni gyermekként? Fúú~ mi nem? Nagyon sok minden értekelt gyerekként és még mindig sok dolog érdekel, csak sajnos már kiveszett belőlem minden lelkesedés. Kutya szerettem volna lenni egyszer. LOL. Karrierek közül pedig ügyvéd, csillagász, színésznő, énekesnő, állatorvos, régész.
2. Melyik Jóbarátok karakterrel tudsz a legjobban azonosulni? Phoebe. Hehe~ komolyabb szemmel vizsgálva a dolgot, viszont inkább Rachellel.
3. Szereted a neved? Miért? Szeretem, csak a becenevét utálom, mert ugyanaz, mint a Gábornak.
4. Rendetlen, vagy rendmániás ember vagy? Mindkettő és egyik sem. A kettő közé sorolnám magam. Néha rámjön, hogy rendet tegyek és olyankor tök jó "új" dolgokat találni, amikről már el is feledkezdtem. Viszont kicsit kellemetlen nekem, mert allergiás vagyok a porra és hasonló dolgokra, szóval csak valamilyen maszkban megy. Az íróasztalom viszont 99%-ban kupis.
5. Milyen magas vagy? 163 cm, ami számomra tökéletes.
6. Milyen magas voltál 10 évesen? Honnan a jó fran- na várj... szerintem 140 cm körül lehettem~ inkább alatta, mert mindig nagyon alacsonynak számítottam. 11 évesen mentem Disneylandbe, ahol nem engedtek fel egy hullámvasútra, mert nem voltam meg 140 cm.
7. Mi számodra a bűnös élvezet? Leginkább semmi. Se bűn, se élvezet nincs az életemben. x'3
8. Jelenleg mire gyűjtesz? Dél-Koreára... és nagyon jól megy, mert szinte egyáltalán nem költök semennyit. Már jó sok pénz összegyűlt.
9. Mennyi Pringles-t tudsz egyszerre megenni? Nem szoktam Pringles-t enni.
10. Tea vagy kávé? Both, de mostanában inkább kávé.
11. Extrovertált vagy introvertált vagy? Abszolút introvertált. Nem is szeretem az embereket.
12. Minek öltözöl idén Halloweenkor? Cassienek. Hatásos lesz a jelmezem.
13. Édes vagy sós? Sós! Nem rajongom az édes dolgokért.
14. Kedvenc közösségi oldalad? Twitter és Weheartit.
15. Ki az utolsó ember, akit megcsókoltál? Jaj, fogalmam sincs. Szerintem még az a helyes csávó Görögországban.
16. Mi a kedvenc reggelid? Talán a cereal~ de amúgy mikor mi...
17. Mikor van a születésnapod? 6 hónap és 14 nap múlva. Juj de rosszul esett leírni.
18. Mikor kezdted a blogolást? 2009-ben.
19. Mi a véleményed a Kardashian családról? Sz*rok én rájuk.
20. Hogyan írnád le a stílusod? Deponmafkinmood "DOMFM" - saját márka, levédetve.
21. Milyen színű a hajad? Maciként~ milyen színű lenne? És nem panda, nem jeges.
22. Milyen színű zoknit viselsz? Olyan~ nincsrajtamzokni árnyalatút.
23. Mi az álomkarriered? Nincsen má' sajnos. Annyira céltalan az életem. Tiszta szánalmas. Egyébként csillagász lennék naaagyon szívesen, csak a matektudásom jóindulattal 0,00001%-os. Viszont még ügyész szívesen lennék, de a jogszabályok magolása nem az én műfajom. Rapper lennék a legszívesebben.
24. Kutya vagy macska? A macska a kedvenc állatom.
25. Mi tesz furcsává? Minden. Nagyon cringy vagyok.
26. Híres álompasi? Hehehehehehehehehehehehe. Ezt ki nem tudja, most seriously...?
27. Véleményed a cigiről? Fúj, le kéne szoknom 100%-ig. De azé' néha jó.
28. Szeretnél gyereket? Mennyit? Hááááát ez még mindig nem tisztázódott le a fejemben teljesen, de én egyet szeretnék CSAK tőle, mástól nem. Emellett egyet örökbe szeretnék fogadni.
29. 3 kedvenc férfi név? Milyen nyelven? Jiyong, Ádám, Attila.
30. 3 kedvenc női név? Gaeul, Hannah. Harmadik most nem jut eszembe.
31. Kedvenc növény? Rózsa.
32. Kedvenc művészeti ág? Előadóművészet, zene.
33. Mekkora a cipőméreted? Elég bizonytalan, mert mindig más méretű cipő kell, de átlagosan 36, 37, esetleg 38.
34. Pénz vagy ész? Nekem pénzem legyen, a pasinak esze.
35. Melyik szín áll neked a legjobban? Kék? I have no idea.
36. Melyik furcsa fázison estél át fiatalabb korodban? Emo. Jó, hagyjatok. Ha '90-es gyermekek vagytok, valszeg ti is átestetek rajta.
37. Kedvenc sampon és kondicionáló márka? Legyen alkalmas a hajtisztításra. Édesmindegy milyen feliratot nyomnak rá.
38. Kedvenc pizza feltétek? Szalámi, SOK kukorica, sajt, sonka.
39. Vélemény a veganizmusról? NEM VAGYOK VEGÁN. Gondoltam közlöm. Lol. A természet rendje, hogy a gyengébb marad alul. Amíg egészséges, jó, természetes körülmények között élnek az állatok, addig nincs ellenemre, hogy megesszük öket. Akár tetszik, akár nem, az ember is a természethez tartozik, ugyanúgy kifejlődtünk mi, csak több dologra vagyunk képesek használni az agyunkat. Ha egy medve megeszi az embert, ez van, a medve erősebb és a természet rendje, hogy mi maradtunk alul. Nem kéne ezért egy állatot se bántani. Pár állat sajnos gyengébb nálunk. Ha "boldogan él", akkor TÖBBNYIRE rendben van a dolog részemről. Ezt úgy mondom, hogy a malac az egyik kedvenc állatom. Én az állatkínzást ítélem el, de hihetetlen módon. Nagyon hivatalos voltam most. Ha kicsit szubjektívebb akarok lenni, azt mondom, hogy nyugodtan haljanak ki az emberek és az állatok éljenek tovább boldogan. A hülye vegánoknak üzenném: a növény is élőlény. Ők meghalhatnak azért, hogy te megzabáld? Jájj micsoda egyenjogúság van itten.~ Én sem szeretem túlságosan amúgy a húst és nem érzem jó magam az állatok miatt. Nem eszek sokat és válogatós vagyok, de nem fogok leszólni senkit, aki sok húst eszik.
40. Örök-kedvenc könyved? Confessions, A lány hét névvel.
41. Kedvenc színész? Hyun Bin, Tobin Bell, Jared Padalecki, Jensen Ackles.
42. Kedvenc színésznő? Sigourney Weaver, Ha Jiwon, Milla Jovovich.
43. Kedvenc desszert? Nem igazán van. Nem vagyok édesség-fan.
44. Kedvenc étel? Krumpli, bárhogy. Zöldségek.
45. Utolsó üzenet, amit küldtél? Woohannak írtam, hogy maradjon otthon és pihenjen végre.
46. Utolsó ember, akit hívtál? Woohan.
47. Melyik a kedvenc üzleted? Nincs.
48. Kedvenc modell? Oh, hát kettő van. Kiko és Nana. Hogyan is tudnék választani közülük? XDDDD
49. Melyik nyelvet szeretnéd megtanulni? Koreai, olasz, svéd, orosz, cseh. Egyelőre ezek vannak tervbe véve.
50. Melyik a kedvenc sminkmárkád? Húúúú nem is tudok választani, olyan sok sminkmárkát használok. *sarcasm vót* De legyen a Catrice, mert van egy nagyon jó vízálló szemhéjtusuk.

Saját fordítás! | Forrás: Tumblr

http://data.whicdn.com/images/49392990/large.gifMost gondolkozom hogyan zárjam le a mondandómat. Valószínűleg maradok a szokásos jókívánságaimnál és bölcsebbnél bölcsebb tanácsaimnál. Be happy, don't give up, stay strong, stb. Lol. Naaa, jóóó~ most őszintén... naaagyon remélem, hogy hamarosan tudok írni még bejegyzést, mert higgyétek el, borzasztóan hiányzik a blogom és az összes olvasóm. Fogalmam sincs a látogatottságomról, nem néztem már mióta megírtam a legutóbbi bejegyzésemet 2016. októberében. Nem is érdekel. Én azt remélem, hogy akik őszintén, tényleg az én cassieteddyjeim, azok kitartanak mellettem. Nem vicceltem, amikor azt mondtam, hogy én mindig itt leszek, amíg van egyetlen ember is, akinek megéri írni és akinek segíthetek. Talán nem tudok gyakran írni, de itt vagyok. A legjobbakat kívánom minden hű olvasómnak! Remélem hosszú kihagyás után legalább élvezetes volt olvasni az én drámázásomat, meg baromságaimat. Amint tudok, írok nektek! Addig is elértek twitteren, illetve egyéb elérhetőségeimen. Bai bai! *sends lots of kisses*

Sztorizgatás { nyár vs munka }

2016.08.27. 20:07, Cassie

https://66.media.tumblr.com/0f84dd16d89e0f1eb6d4c24d84ddb6a3/tumblr_mqqsft23r91sujwgco1_400.gifAigoo! Látjátok ezt?! JR az övének nevezett és azt szeretné, hogy köszönjetek nekem!~ Remélem azért nem szomrítottalak el titeket ezzel a sulis képpel. Bizony, hamarosan itt van. Gyorsan elment ez a nyár is, mi? Még nincs veszve semmi. Ebben a pár napban is nyugodtan mehettek strandra és megcsinálhatjátok azokat a dolgokat, amiket a nyárra terveztetek, de nem jött össze. Sok ilyen van, igaz? Valószínűleg mindenkinek igen. Nekem is, amint láthatjátok az oldalmodulban. Semmi... aish... tényleg semmi nincs kipipálva. A ti listátok is hasonló, ha nem tévedek... ha ti nem vagytok olyan lusták, mint én. Nem baj az, ha igen. Nem ez volt az utolsó nyár... és nem csak a nyár a megvalósítások évszaka. Jön az ősz, és? Nincs veszve semmi. Én személy szerint nagyon szeretem az őszt és irritál is, ha valaki hisztizik miatta. Az elmúlás évszaka? A nagy ló... lovat, aha. Mi is múlik el pontosan? Semmi. Pihenni megy a fáradt természet. Ez neki is kijár... de nem azt jelenti, hogy elmúlik, aigoo. Úgy látszik ez az "elmúlás évszaka" szállóige mindenkiben mély nyomot hagyott az irodalomkönyvekből és a sok költő tollából. Attól még mert ők költők, nem feltétlenül kell a szavaikat visszhangként emlegetni. Lehetnek saját gondolataink. A művészetnek, költészetnek ez a lényege. Nem múlik el semmi. Nem csak a suli jellemzi az őszt és nem csak a fák leveleinek hullása, nem csak a hideg és nem csak a rossz idő. Számomra az ősz a színeket jelképezi, a sokszínűséget és a szépséget. Jaj, jön a suli ősszel... oh~ merre sírjak? Később nem csak ősszel jön a munka, nyáron is, bizony. Belegondolva az én helyzetembe, nekem a nyarak lesznek a legnehezebbek, ugyanis a reptéren fogok dolgozni, ami azt jelenti, hogy a nyári időszak kikészítő lesz. A sok nyaraló ember, valamint télen a telelő emberkék. Azt hiszem, számomra a tavasz és az ősz a megkönnyebbülés évszakai lesznek. Ráadásul ősszel még kevesebb pókkal is találkozom, kevesebb a szúnyog. Nem mindig csak szenvedni kell, nem árt a dolgokban meglátni a szépet és a jót. Vicces, hogy ezt pont én mondom, aki egyáltalán nem boldog, sőt sokszor pesszimista vagyok... de valahogy mégis igyekszem mindig a jót látni mindenben. Általában negatív dolgokat mondok, belül mégis a pozitívat várom, vagy... olykor fordítva. Mindennek a pozitív oldalát kell nézni. Múltkor anyummal kb. 20 percet álltunk a vasúti átjárónál és háromszor is meg kellett állnunk. Olyan hülyén van ott megoldva a dolog, hogy 2 autó átment, sorompó, újabb 2 autó, sorompó, újabb sorompó, aztán utána tudtunk átmenni. Anyum ott idegeskedett, pedig nem siettünk sehova, haza tartottunk. Mondtam neki, hogy legalább árnyékban vagyunk és légkondis kocsiban. Amikor előrébb jutottunk, már nem voltunk árnyékban sem, de épp K-popot hallgattunk a telefonomon, ezért mondtam, hogy legalább jó a zene és nem sietünk sehova. Jó, annyira anyum sem idegeskedett, de nevetséges volt a helyzet. Jót szórakoztunk rajta. Néha nehezebb a helyzet. Néha nehezebb a jót megtalálni, de mindenben van jó, így van egyensúly a világban. Amíg van miért köszönetet mondani, sosem szomorkodhatunk. A boldogságnak mindig van forrása, csak meg kell találni kinek mi az. Főleg az olvasóim nem adhatják fel, mert ők érdemlik a legjobbat. Sokat köszönhetek ám nektek. Fontosak vagytok nekem. Mind a hármótok. LOL. Let's move on.

 + INFO: Elkezdtem V appon lefordítgatni a SNUPER videókat. Eddig három kész is van és szép lassan a többivel is elkészülök. Élvezem, mert 1: szeretem a fiúkat, 2: segíthetek másoknak, 3: gyakorolhatom az angolt. Tök jó érzés az is, hogy mivel miután leforítottad, a V app csapata átnézi nagyjából és ők odaírták a Self Cam videókhoz, hogy "Fansubs by Cassie". Kellemes, hogy valahogy odafigyelnek a munkámra. A fordítgatást Self Camokkal fogom kezdeni, aztán jönnek az élő adások. Még kezdő vagyok feliratozás terén és néha kicsit nehéz értelmesen megfogalmazni magyarul, amiket mondanak, de azért remélem élvezhető és tudok segíteni az angulul kevésbé tudó, magyar Swingeknek! [ V Live Open, Self Cam 3. évad: 1. rész, 6. rész ]

Tegnap volt a munkahelyi megbeszélés. Azaz nem is éppen megbeszélés, hanem egyszerűen csak szerződésközés, ügyintézés. Nem éppen úgy ment, ahogy azt vártam. Azt gondoltam, hogy a nő majd tájékoztat pár dologról azért a munkával kapcsolatban. Kérdeztem volna én, csak előtte még egy kavarodás történt, aminek köszönhetően újra változtak a dolgok. Az elejéről kezdve a sztorit, kb. 1-2 órakor aludtam el, egészen addig álmatlanul forgolódtam. A szerelem miatt, oh... LOL, nem... amiatt a tipikus indok miatt nem tudtam aludni, hogy a szervezetem hozzászokott az éjjeli módhoz. Gondolom ezen majdnem mindenki átesik a nyáron. Éjszakákat virraszt át, aztán amikor elkezdődik a korán kelés időszaka, az szenvedéssel jár. https://45.media.tumblr.com/e7d71bd65465f9c960e8b9e8ff7da069/tumblr_o4fixoqQFC1ul2k3ro3_400.gifA gáz az volt a dologban, hogy 6:30-ra volt állítva az órám. Végülis felkeltem miután legalább 10-szer nyomtam az ébresztőt szundi módba. Oh, és az egy elengedhetetlen információ, hogy Suhyun hangjára keltem, ami segített. Az egyik műsorban, amikor szerepeltek a fiúk, mindegyikük külön mondott valami cuki szöveget ébresztő gyanánt. Persze Suhyun lelkesen, hangosan, szinte kiabálja, hogy "IREONA" ("ébredj fel") többször is, ami annyira imádnivaló. Még jó, hogy energiával feltöltve indul a napom neki köszönhetően. Mondjuk az idegesít, hogy a többiek belenevetnek és csatlakoznak. Nem azért, mert nem szeretem őket, de ha már ez Suhyun "ébresztője", akkor legyen csak az övé, ha a többiek is beleénekelnek, akkor az már inkább SNUPER. Sebaj, ez a hang mindenhogy imádnivaló. Mire magamhoz tértem, fél órám maradt összekészülni. Megijedtem, mert csak akkor tudatosult bennem, hogy 8-kor indulnom kell. Gyorsan felöltöztem, kávéztam, aztán elindultam. Bérletem sem volt, szóval út közben megálltam venni. Akkor még egész jó idő volt reggel, nem volt meleg, szóval nem volt vészes a buszra várni. Visszafelé volt szenvedés. Szerencsére 9-re megérkeztem. Amikor bementem, mondtam a nőnek, hogy miért jöttem, aztán adott egy csomó papírt, hogy az iroda előtti asztalnál üljek le és töltsem ki. Én azt hittem, hogy ott az irodában kell és majd megbeszéljük a dolgokat, de tévedtem. Kitöltöttem a lapokat. Egy csomó hülyeség volt köztük és némelyik annyira hivatalosnak hatott. Az is volt. Ez már egy munkahely. Szinte minden cselekedetemnek következménye van. Annak is, hogy mikor megyek ki vécére. Miközben töltöttem, kijött, hogy elvigye a bizonyítványaimat és lefénymásolja. Valami azonban nem volt nálam, méghozzá a legfontosabb: az érettségim. Úristen, annyira lesüllyedtem, hogy ennyire hülye vagyok, hogy komolyan azt nem hozom el, ami a legfontosabb. Az az egy kell manapság egy munkához... és anélkül bejelenteni se tud. Remek. Ekkora idióta is csak én lehetek. Kérdezte, hogy aznap vissza tudom-e vinni. Felhíavtam anyumat, hátha tud valamit, de nem tudott, így biztos voltam benne, hogy aznap nem tudom visszavinni, mert fogalmam sincs merre van. Miután kitöltöttem a papírokat, megbeszéltük, hogy mivel ők szabadságon vannak a következő héten, csak szeptember 5-én tudom vinni. Először is, esküszöm mindig szabadságon vannak. Legutóbb, mikor oktatásra mentem is szabadságon voltak. Jó egy meló, elfogadnám. Pláne, hogy az irodában ülnek egész nap a gép előtt és amikor bementem is zenét hallgattak. Álommeló lenne nekem, ha már a zene is megengedett. Senki nem innen kezdi azért... csak aki naaagyon befolyásos anyuci-apucival rendelkezik. Emiatt tehát a munkába állásom is tolódni fog. Valószínűleg 6-án már kezdek. Persze majd több kérdést is felteszek neki, amiket nem biztos, hogy tud, de én még annyira se. Kicsit ijesztő azért, hogy bemegyek első nap, konkrétan fogalmam sincs mit kell majd csinálnom és hogyan... vagy hogy hova megyek egyáltalán. Azért persze örülök annak is, hogy pihenhetek még egy hetet. Ha elkezdek melózni, tuti nem fogok már ennyit enni, mint most, szóval ezen a héten még hízok 1-2 kilót. Hazafelé, mint mondtam nagyon melegem volt és egy csomót vártam a buszra, de legalább a zene ott volt nekem. Szerencsémre pont hazaértem a SNUPER élő közvetítésére is, szóval mindenki boldog volt. Főleg én, hogy láthatom a srácaimat. A közvetítés közben egyébként pont a kedvenc NU'EST tagom, Aron is jelentkezett ugyanúgy a V appon, ezért telefonról ment a SNUPER, gépről pedig kb. 20 percben Aron. Legalább Aront értettem is. xD

Mozi [ 8/10 ] Dunaújváros [ 8/11 ] Macipark [ 8/12 ] Tévé [ 8/13 ]

Volt egy hét még augusztus elején, amikor anyum itthon volt. Azon a héten sok kedves élményben volt részem és végre kimozdultam itthonról. 10-én, kedden együtt mentünk el moziba. Itthon ültünk, aztán kitaláltunk, hogy nem is lenne rossz, ha elmennénk. Azonnal lefoglaltam a jegyet az "Amikor kialszik a fény" című horrorfilmre. Itthon elvoltunk, aztán miután elkészültünk nekiindultunk az útnak kocsival. Persze akkor kezdett el szakadni, ami azt jelentette, hogy még lassabb volt a forgalom. A jegyet fél órával a film előtt átt kell venni, azaz 17:45-kor át kellett volna vennünk, de akkor még az autóban ültünk. Amikor megérkeztünk, anyum engem kitett a Lurdy bejáratánál, beszaladtam a magassarkúmban, hogy ne vigyék el előlünk a jegyeket, pontosabban megmaradjon a helyünk. Amikor felértem, elég ideges voltam, mert nagy volt a sor. Annyira hülyeség, hogy a jegyeket és a kaját ugyanott kell megvenni. Emiatt halad mindig olyan lassan a sor. Végül, mikor én következtem, a csaj azt mondta, hogy már törlődtek a foglalások, de megvannak még azok a helyek. Meg is vettem két jegyet a legutolsó sorba. Amint anyum megérkezett, vettünk popcornt és teát, aztán egy kis várakozás után beültünk a terembe. A filmet nagyon élveztem. A mini-spoilerrel annyit elárulok, hogy én akkor ugrottam egyet, amikor a kissrácot behúzza az ágy alá, de amúgy annyira nem volt vészes. Valószínűleg azért, mert én már annyi horrorfilmet láttam, hogy mindig tudom mik történhetnek, amelyeket nagy eséllyel el is találok. A mellettem ülő srác akkorákat ugrott. Aranyos volt. xD http://kephost.com/images/2016/08/27/2c5d2d2092651f9b8fb2bda4e2cad4b8.pngMásnap 8 körül keltem, aztán pár óra múlva elindultunk Dunaújvárosba (én a BIGBANG-es dzsekimben). A mamám ott született és nőtt fel. Szeretett volna lemenni még a temetőbe a szüleihez, valamint az egyetlen olyan testvéréhez, akit szerettünk. A többi mind... hát... én nem ítélkezek, de nem a legjobb a kapcsolatuk. Annál a testvérnél, aki már pár éve elhúnyt, sokat nyaraltam és nagyon szerettem én is. Nagyjából egy órát utaztunk, aztán amikor megérkeztünk, én rögtön "találtam" egy cicát. (<<kép) Annyira édes volt! Olyan szelíd és, amikor felvettem, meg simogattam egy darabig, követni is kezdett. Annyira haza szerettem volna hozni, csak ez sajnos nem feltétlenül rajtam múlik és úgy tűnt, hogy nincs ott rossz helye. Általában így a temetőknél adnak enni a cicáknak, a hozzánk közelinél is ez a helyzet. A mostani cicám, Lucifer onnan van. Annyira rossz érzés volt, de végül sikerült elválni a cicustól. Rendbe tettük a sírokat, aztán Dunaújvárosban kocsikáztunk kicsit. Ugyanúgy 1 óra volt az út vissza, majd rendeltünk sushit, amit természetesen egyedül én faltam fel. Még jó, hogy rajtam kívül senki nem szereti a családban. http://kephost.com/images/2016/08/27/cd4e8638d9fa642ca6453e997a8b43d7.pngCsütörtökön, azaz 12-én anyummal a Veresegyházi Medveotthonba látogattunk el. (kép>>) Az odaút vicces, fárasztó, hosszú és zavaros volt. A GPS be akart minket rángatni az erdő közepére. Szinte oda se találtunk. Már meg is kellett egyszer állnunk, hogy vécézzek...~ nem szívesen, de megtettem egy pihenőnél. Végül nagy nehezen - el sem hittük -, de odataláltunk. Nem tudom meddig voltunk ott, de elsétálgattunk egy darabig. Beszélgettünk, nézegettük a macikat. Annyira édesek voltak! A medvék mindig aranyosak és ok nélkül biztosan nem bántanak senkit. Akár meg is ölelnék egyet. Olyan jó lenne! Lehetett őket etetni mézzel... csak mézzel... erre a sok hülye ott etette őket almával, meg keksszel, meg mindennel. Sok gyökér! Alma még oké, de keksz? Persze, azt a tartósítószeres sz*rt add neki. Mérgezd csak magad, de az állatokat ne. Anyum hála az égnek rá is szólt egyre, aki kekszet akart neki adni. Voltak a macikon kívül mósomedvék is, nyuszik, farkasok, stb. Amikor a rénszarvas mellett sétáltunk el anyummal, jött egy okos nő a férjével, meg a gyerekeivel. Voltak kis rénszarvasok is, amire mondta a gyerekeinek, hogy "kecske". Anyummal visszatartottuk a röhögést, amíg el nem sétáltunk onnan. Kecske? Komolyan? De még ha nem lett volna kiírva 100-as méretű betűkkel, hogy "rénszarvas". Valamint amikor jöttek, ugyanaz a nő: "milyen érdekes állatok". Jaaa~ nem lát a gyerek minden karácsonyi filmben rénszarvast. Miután végigjártuk a parkot, beültünk enni, ami elég nagy szenvedés volt az elején. Sok volt a hangos, hülye gyerek. Már bocs, de azok voltak és a szüleik sem voltak képesek rájuk szólni. Egyre sz*rabb szülők vannak, akik egy "nem"-et nem mernek odanyögni a gyereknek, pedig ha mindent megenged neki többet árt, mint használ. Sokáig tartott, míg készen lett az étel, de naaagyon finom volt! Hazafelé beugrottunk a Tescoba és vettünk pár dolgot. Többek között egy (eső)kabátot nekem. Végül, szombaton rávettem anyumat, hogy elmenjünk és vegyünk egy új tévét. Egy ideje már voltak jó csatornáink, szóval jól is jött egy új tévé. Mióta megvettük az új tévét, mindig YouTube videókat bambulok rajta. Legtöbbször SNUPER-t és mostanában NU'EST-et, de persze minden más K-pop klipet is, vagy akár showkat. Jó döntés volt megvenni, hasznos számomra.

 + Találkozó Ninával [ 8/19 ] 19-én, pénteken Ninaa Budapesten volt, ezért az életben először sikerült találkoznunk. Ott volt a barátja is. Jól éreztem magam és a bejegyzéséből leszűrve ő is. Megmutatta a PokémonGo-t, amit - vessetek meg -, de nem találtam akkora számnak. Szóba jöttek a zenék, meg úgy minden és Jiyong születésnapját - amit addig olyan szépen figyelmen kívül hagytam - is megemlítette. Thank you! xD A WestEndben ittunk bubisteát. Oh, mennyire hiányzott már! Emellett sétálgattunk, beszélgettünk és még ha nem is csináltunk olyan sok mindent, jól megvoltunk. Még képet is sikerült csinálni a gyönyörű aluljáróban, amit láthattok Ninaa blogján, ha felteszi. :D Jó volt tapasztalni, hogy ez ismét egy olyan internetes ismeretség, ami való életben is működik. Ezért vágok pofán mindenkit, aki azt mondja, hogy az interneten történő ismerkedés nem valós. Én eddig minden netes barátnőmmel a való életben is ugyanúgy kijöttem, mint írásban. Sőt, egyeseknek - köztük nekem is - az interneten könnyebb ismerkedni.

https://33.media.tumblr.com/7e96a2ad86d44f0f73df8c8106584b36/tumblr_inline_o1wii8rCqx1tlnwut_500.gif

Hamarosan megcsinálom a kihívást, amit Kira indított el és amire aranyos módon meg is hívott, valamint egy újabb bias tag-et is hozok. Addig is élvezzétek ki a maradék nyári szünetet és semmi búslakodás, szomorkodás! Lehet, a következő tanév lesz a legjobb az életetekben, nem tudhatjátok. Bármi megtörténhet. Bármi. Kitartás! Mondanám, hogy ne adjátok fel, de van egy amolyan láncreakció, hogy~ ha valamit igazán szeretnél, kitartasz, ha valamit igazán szeretnél, nem tudod elengedni, akármilyen nehéz, küzdesz érte és el is éred. Kellemes pihit és maradék hétvégét mindenkinek! Továbbra is legyetek kedvesek mindenkihez! (But I know you will, you guys are the best!) Kiseu cassieteddys!

The Last Weeks Of My Freedom // 10nk (6. nap)

2016.08.10. 16:36, Cassie

https://45.media.tumblr.com/98e76fefe70f9821153f4c6ae02d0fe8/tumblr_nplh8qMqcZ1sksx84o1_500.gif

Annyeong everyone! Hogy vagytoook? Én még mindig elég sz*rul, de semmi gond, még mindig magasan tartom a fejem. Rajtam nem fogja meglátni senki, hogy nem vagyok jól. Itt a blogomon sem szeretnék panaszkodni, mert úgy érzem pár emberre hatással vagyok. Többeteknek segíthettem már és nem szeretném hogy itt is azt kelljen látnotok, hogy bloggernimnek milyen keserűségesen borzadályos élete van. Mesélnivalóm viszont van egy pár, úgyhogy inkább térjünk rá arra ahelyett, hogy panaszkodni kezdenék. Mosolyogni fogok rátok, hátha átveszitek ezt a szokást ti is. Ren pedig még mindig perfect, oh my f*cking gooood... ahhh.

Ultimate bias. Ezt a jelzőt eddig senkire nem használtam. Nem is nagyon éltem vele, számomra a bias szó is kicsit furcsa volt. Van egy olyan "betegségem" - vagy minek nevezzem -, hogy én sokszor a felkapott dolgok ellen vagyok. Nem mindig, mert vannak olyan alkalmak, amikor elismerem olyankor is, hogy jó valami, de legtöbbször nagyon zavar, hogy mások ezzel szemben nem kapnak elég figyelmet. http://66.media.tumblr.com/dd2942fca6cf7bd4c7dc4257a8817ae9/tumblr_ob7fysRsex1rghadoo9_r2_250.gifEz most lehet egy banda is, de akár valamilyen öltözködési stílus, eszme, bármi, ami éppen "trendi" és "menő". Például a "bias" szó is számomra olyan volt, mint mondjuk a "swag", "yolo" és társai. Nem voltam oda érte, de most, hogy mégis találtam egy olyan idolt, akit első helyre sorolhatok ilyen szempontból, kénytelen voltam megbarátkozni ezzel a kifejezéssel. A BIGBANG ugye számomra több idoloknál. Rájuk nem igazán tudok ilyen szemmel tekinteni, úgyhogy még Seungrit, vagy Daesungot sem tudom ilyen szempontból kiemelni, pedig ők a kedvenc előadóim. Az ultimate biasom azonban nem más lett, mint... *dobpergés*... Choi Hyunggeun. Húúú~ gondolom ezzel most nem mondtam senkinek semmit... na jó, talán 1-2 embernek. Ő Suhyun a SNUPER-ből, akit mostanában nagyon megkedveltem. Iszonyúan fontos lett számomra, mint idol és mint ember. Egy szerethető, zabálnivaló kis drágaság. Minden alkalommal elmosolyodok és vele nevetek, amikor nevetni látom, vagy akár hallom azt az idióta kacajt. http://images6.fanpop.com/image/photos/39300000/-Snuper-kpop-39344192-250-141.gifNagyon szeretném, hogy a SNUPER végre megkapja a jól megérdemelt hírnevet. Én biztosan segítek, ahogy csak tudok. Ők képesek voltak elérni nálam, hogy megint rajongjak valakiért. Szeretem ezt a 6 bolondot és legfőképp Suhyunt, a csapat vokalistáját és legidősebb tagját, az ultimate biasomat. Suhyun állandóan mosolyog és az a mottója, hogy "Először mindig másokra gondolj". Egy igazi imádnivaló ember, aki mindenkivel megtalálja a közös hangot. Főleg Woosunggal. Egyszerűen odavagyok a barátságukért. Annyira össhangban vannak mindig, hogy le sem tagadhatnák, hogy mind a ketten Mérlegek. Szuperül kijönnek és állandóan mindent egyszerre mondanak. Imádom őket együtt, na. Valamint a drága leader, Taewoong is egyre jobban bias-wreckerkedik itt nekem.

A fenti srácok mellett pedig egy új bandát kedveltem meg, ez pedig nem más, mint a NU'EST. Többször hallottam már felőlük, de eddig nagyjából 3 dalukat hallottam. Nem tudom miért, de ezelőtt nem figyeltem fel rájuk annyira, pedig most újrahallgatva a dalaikat, nagyon hülye voltam! A Face című dalt mindig is imádtam, de eddig valamiért elveszett a feledés homályában. Most megint hallgatgattam a Face-t és a többit. Rájöttem, hogy mekkora hülye voltam egészen eddig, hogy nem merültem el a világukban jobban. Sebaj, ami késik nem múlik. Azt viszont meg kell említenem, hogy a Pledis egy óriási barom állat, amiért nem szentelt rájuk elég figyelmet. Ha egy kicsivel jobban promotálta volna őket, biztos, hogy már a legnagyobb K-pop bandák között lennének, ugyanis a NU'EST nem egy olyan csapat, ami nem lenne erre kiváló "alapanyag". 100%-os dalok, 100%-os MV-k, 100%-os tagok, 100%-os csapatmunka, 100%-os minden. El sem hiszem, hogy ezt hagyták így elúszni. Nem kis potenciál van bennük, de a Pledis elég hülye volt ahhoz, hogy ne tudja ezt kihasználni. A Seventeen debütálásával pedig ez a helyzet csak rosszabbodott. Azért remélem még lesz lehetőségük bizonyítani, bár ez tényleg semmiben nem rajtuk múlik, hanem a hülye cégen. Annak kéne összekapnia magát. Számomra még ennek ellenére sincs semmi akadálya, hogy megkedveljem őket. A napokban showkat is néztem velük és valami eszméletlen, hogy mennyire édes az összes tag. Amikor kísértetházban voltak, egyszerűen imádtam Ren reakcióit... meg amikor Baekhoval a hullámvasúton kellett kirúzsozniuk egymást. Fantasztikus volt! Jót szórakoztam, az biztos. A kedvenceim, azaz biasaim, ugyebár, Ren és Aron. Egyelőre legalábbis, mert nagyon nehéz még döntenem. Mindegyik srác levett a lábamról.

https://33.media.tumblr.com/be44658e042b58f764a3f0f92ae5a71f/tumblr_nqadrs1sCl1ryhfvco1_540.gif

Nem tudom hányan vettétek észre, de egy ideje nem elérhető a Facebook, Twitter és Instagram oldalam. Csak gondoltam bejelentem, hogy ne érjen meglepetésként senkit. Azt hiszem jobb, ha egy időre legalábbis elzárom magamtól a közösségi média néhány formáját. Egy kicsit furcsa úgy ébredni, hogy nincsenek onnan értesítéseim, meg furcsa az is, hogy nem írok ki, vagy posztolok semmit, de egyáltalán nem rossz. Egy kicsit szerintem néha mindenkinek szüksége lenne szünetekre. Természetesen ahogy látjátok nem vagyok 100%-osan elzárva tőle, hiszen a blogom is hozzátartozhat akár, de mégis valamivel kellemesebb anélkül a szenny nélkül tengetni a napjaimat, ami sokszor ott fogad. Legszívesebben a személyes Facebookomat is felfüggeszteném, de ha azon a felületen tudnak elérni az ismerőseim a leginkább, szóval az üzenetek miatt hagyom csak, de erősen gondolkozok annak a felfüggesztésén is. Ha valaki szeretne velem kapcsolatba lépni, akkor itt megteheti. Akár a chatben, a vendégkönyvben, írhat e-mailt is, vagy akár a többi az elérhetőségeimen, amiket az oldalmodulban megtaláltok. Az a baj, hogy nagyon sok olyan dolgot nézek a médián keresztül amit nem kéne és ezzel magamnak okozok állandóan nagyobb és nagyobb fájdalmakat. Mazochista vagyok, gondolom. Mégis most úgy döntöttem, hogy jót fog tenni egy kis pihenés ezek nélkül. A Facebook pedig sajnos még mindig ott van, szóval tájékozódni mindig fogok, csak azt nem használom igazán. Felnézek esetleg ha írnak, vagy jön egy-egy értesítésem, néha-néha fellesek, de ennyi. Jobb lesz nekem így. Még nem tudom meddig (19-e előttig biztos nem). Majd kiderül.

https://67.media.tumblr.com/78640e3599b5408edb2f2b631381b841/tumblr_nzfbxeKvHt1ql0375o1_400.gifAddig is, amíg nem a közösségi médián lógok, van időm doramát nézni. Többé-kevésbé befejeztem a Goodbye Dear Wife-ot, ami nekem nagyon nem tetszett. A karakterek benne vagy gonoszak voltak, vagy unalmasak. Az egésznek a története is az volt. Nem igazán kötött le. Nem szép dolog ugyan és nem is szoktam ilyet csinálni, de már nem bírtam nézni, szóval beletekergettem az utolsó részbe, hogy mégis megtudjam mi lesz a vége. Ezután pedig végre elkezdhettem egy újat. Először a Pastát akartam elkezdeni, de ahogy láttam az nincs magyar felirattal, szinkronnal viszont igen. Úgy valahogy most nem volt kedvem elkezdeni, meg én doramát az eredeti hangján szeretem élvezni. Egyszer majd azt is megnézem, de most mégis egy másikat választottam. Azt a doramát, aminek a SNUPER énekli a betétdalát - igazából kettő ilyen van, de tegnap az Oh My Venust kezdtem el nézni. Mennyivel másabb, jobb! Még csak a második résznél tartok, de eddig tetszik! So Jisub tökély minden szempontból, már a Master's Sunban imádtam (bár ott jobb volt a haja). Shin Minah nagyon tehetséges színésznő! Igazán összeillenek ketten, még úgy is, hogy a női főszereplő "kövér"... bár ez számomra még mindig érthetetlen. Kicsit gondolom Betty a csúnyalányos beütése lesz a dolognak, ugyanis lefogy, meg minden, de szerintem így is szép, nem értem mi ez a nagy hűhó körülötte. Persze a lényeg, hogy meg legyen elégedve magával. Kíváncsi vagyok, hogy mit tartogat még számomra és előre sajnálom, hogy csak 16 részes. Eddig nem okozott csalódást, már most leköt.

Kivel találkozom a Block B koncerten? Gondolom a legtöbbetekkel igen. Mondjuk még abban sem vagyok biztos, hogy én megyek. Nagyon szeretnék, de pénz kérdése is, ugye, a másik pedig a munka. Akkor már 100%, hogy dolgozni fogok és ott nem úgy megy, hogy csak úgy bármikor bármerre. Azért remélem tudok majd menni, mert eddig még nem jött olyan K-pop banda Budapestre, akikért oda is voltam. A Block B-nek sem vagyok a legnagyobb rajongója, de szeretem a srácokat, mert eszméletlen nagy formák és tehetségek, a dalaik pedig egytől-egyig zseniálisak. Örülök, hogy megtisztelik majd októberben a jelenlétükkel kis országunkat. Szuper szülinapi ajándék lesz! Amikor megtudtam, hogy jönnek, sikítottam... annyira édesen mondták a Budapestet... ráadásul a második helyen, London után. Köszönettel tartozom azoknak, akik részt vettek a MyMusicTaste-s kampányban, én ugyanis végig szkeptikusan álltam a dologhoz. Én is csatlakoztam már valamikor, de nem nagyon figyeltem erre oda. Minden kpopper nevében, köszönöm azoknak, akik küzdöttek ezért! Ha hiszel benne, akkor küzdesz érte és akkor el is éred, hiszen semmi sem lehetetlen. Hehe.

http://25.media.tumblr.com/tumblr_maqq3z9vy81qkiilno2_r1_500.gif

Először is...
Még sok-sok boldog születésnapot a mamámnak! ♥ { 0809 }
Hétfőn anyummal elmentünk vásárolgatni. Vettünk tortát és ajándékot a mamámnak, aztán este megünnepeltük a születésnapját hárman. Pezsgőztünk és beszélgettünk.

Az oktatások végeztével az orvost kellett már csak letudnom. Tegnap, azaz 8. hó 9-én, kedden 10-re kellett mennem... tök jól jött így össze~ hehe. Reggel csináltam kávét! Bizooony! Ha ezt Lilith és Elisha olvasná, szerintem tuti szakadnának, mert tisztában vannak vele, mennyire ügyesen csinálom. Persze szarkasztikusan ügyesen. xD Viszont hétfőn, amikor ajándékot vettünk a mamámnak, vettünk egy új kávéfőzőt is, amivel már nekem is megy a kávékészítés. Kicsit vízízű lett, mert kevesebb kávét tettem bele, de a mai nagyon jó sikerült. Egy kis beszélgetés után elindultunk. Anyum elvitt kocsival, aztán meg is várt a rendelő várótermében. A doktornő nagyon kedves és szimpatikus volt. Leginkább csak kérdezgetett, hogy volt-e műtétem, ilyen-olyan betegségem, vagy esetleg van-e. Ilyen volt a nagyrésze, miközben el is beszélgettünk. Más nem volt ott, szóval nem tartottam fel senkit. Megmérte a vérnyomásom, pulzusom, aztán látásvizsgálat következett. Két papírt kaptam, aztán végeztem is. Arra figyeltem fel, hogy szinte végig nemmel feleltem. Nekem tényleg semmi komolyabb bajom nem volt soha. Oké, azon kívül, hogy majdnem megfulladtam kiskoromban az orrmandulám miatt, meg azon kívül, hogy allergiás vagyok, nem nagyon vannak komolyabb betegségeim. Legalábbis nem tudok róluk. Ezután anyummal beültünk a KFC-be, ahol szokásos módon ittunk egy-egy Mojitót, majd hazajöttünk. Itthon elég sz*ul éreztem magam, sokat sírtam és akkor döntöttem el, hogy nem fog ártani ha egy ideig nem leszek elérhető pár helyen... pontosabban én nem érek el különféle tartalmakat. Délután viszont hívtak a cégtől. Megbeszéltem a nővel, hogy mik a további teendőim, ugyanis pont végeztem az orvosnál is, szóval már csak az volt hátra, hogy felkeressem őt, de megelőzött. http://data.whicdn.com/images/253562716/large.gifKérdezte, hogy mikor tudnék bemenni, hogy megírjuk a szerződést és megbeszélünk mindent. Mivel a szerződés után már rögtön munkába kell állni, én pedig még szeretném kiélvezni legalább ezt a nyarat, ugyanis több ilyen már nem lesz, abban állapodtunk meg, hogy augusztus 26-án, pénteken megyek be 9 órára. Elvileg 11-kor végzek majd. Nem tudom mi fog 2 óráig tartani, de annyit tudok, hogy megbeszélés lesz, szerződéskötés, valamint kapok egy kártyát és azt is el kell intézni. Végül úgy lett megbeszélve a dolog, hogy habár 26-án meglesz minden, de szeptember 1-jén állok majd munkába. Izgulok és kicsit félek, de ez természetes. Egyelőre igyekszem kiélvezni ezt a pár hetet, ugyanis míg az iskolások sírnak, hogy mindjárt jön a suli - jaj de rossz lehet -, nekem több nyári szünetem nem lesz az életben.

Erre a hétre meg is vannak a terveim, ha már a nyári szünetről és annak kihasználásáról van szó. Kihasználása? Haha, persze. Ránézek a teendőim listájára az oldalmodulban és annyira szépen "pipátlan" az egész. xD Semmit nem csináltam, csak itthon ültem egész szünetben, de nem panaszkodom, ugyanis ezután nem biztos, hogy tudok majd ennyit "semmit csinálni". (Jaj de Hungarian volt ez a mondat.) Ezen a héten anyum szabadságon van, én meg kihasználom ezt, hogy végre elmenjünk valahova. Hétfőn együtt vásároltunk, kedden elvitt a dokihoz és együtt KFC-ztünk, ma pedig moziba fogunk menni este 18:15-re. Az "Amikor kialszik a fény" című horrot fogjuk megnézni. Elvileg jó film, én jókat hallottam róla. Pont a napokban akartam megnézni neten, ugyanis nem gondoltam, hogy lesz rá alkalmam moziban, de mivel mindegyik csak kamerás minőségben volt fent, ugy nem volt kedvem hozzá. Örülök, hogy nem tettem, mert ma este együtt fogjuk megnézni anyummal és ez tök szuper! Régen voltunk már együtt moziban, pedig kiskoromban sokat jártunk együtt a Lurdyba mozizni. Most is oda megyünk. Holnap leutazunk Dunaújvárosba, mert a mamám már régóta kérleli anyumat, hogy vigye le. Most eljött ez a pillanat is. Sokat voltam már ott is, mert a mamámnak az a szülővárosa... vagy faluja, mert akkor még falu volt, és Dunapentele, majd Sztálinváros, végül megkapta a mostani nevét. Sokat nyaraltam lent gyerekkoromban a mamám testvérénél. Sajnos pár éve elhúnyt, pedig csodálatos ember volt, csak a halál nem eszerint válogat. Holnap elmegyünk ott a temetőbe és még gondolom máshova is, de ha esetleg nem, nekem az is megfelel. Szeretek utazgatni és élvezni fogom, hogy kimozdulok végre itthonról. Pénteken pedig lehet, hogy elmegyünk a Maciparkba... vagyis a Veresegyházi Medveotthonba, szintén anyummal. Ez még nem 100%, de én nagyon szeretném ha összejönne, ami gondolom egyik olvasómat sem lepi meg. Imádom a medvéket és szerintem már többször voltam ott, de hogy tudnám megunni a drágáimat? Sehogy!

Erre a hétre ezek a terveim, a továbbiakban pedig valószínűleg leginkább itthon leszek és egy életre kipihenem magam, hogy aztán elkezdődhessen a felnőtt életem és minden azzal járó negatívum és... pozitívum, ha van. További kellemes nyári szünetet és nyarat kívánok! Remélem nektek szuperül és izgalmasan telt az eddigi része, vagy legalább egy jót tudtatok pihenni! Legyetek kellően rosszak, de mégis a legjobbak, ahogy mindig! Kiseu~!


Mielőtt elkezdenétek olvasni a 10 napos kihívást, muszáj meglesnetek ezt a videót. Az A.KOR Ahn Jiyoungja, azaz a csapat leadere nyűgözött le mindenkit az I Can See Your Voice-ban. Annyira csodálatos hangja van, hogy még a hideg is kirázott miközben hallgattam. Megérdemli a figyelmet, mert nem mindennapi tehetség! Nem véletlenül hangoztatom állandóan, hogy a tehetség nem hívnévtől függ!

10 napos kihívás

 - 1. nap (Min gondolkodsz ebben a pillanatban?) - 2. nap (Egy dzsinn ad 5 kívánságot, mit kívánsz?) - 3. nap (Szeret / Nem szeret lista) - 4. nap (Kedvenc idézet) - 5. nap (Gondolatok életről és halálról)

6. Kedvenc emlék?
Nagyon sok van, nem tudnék egyet kiemelni. A legjobbak azok, amikor még minden rendben volt. A 12. oszály körüli időszak volt a legjobb az eddigi életemben a sok fájdalom ellenére is, mert akármekkora fájdalmat okoz Ő, boldogságot is, ráadásul akkor voltak mellettem igazán az emberek. Akkor mindenkivel jóban voltam és sok-sok szuper emlékre tettem szert a barátaimmal. Most hirtelen az jut eszembe, amikor a 19. születésnapom alkalmával elmentünk a Horror Hotelbe és ott a Fürész témájú szobából kellett kijutnunk. Akkor lehettem talán a legboldogabb, ahogy körülvettek a számomra legfontosabb emberek (minusone). Akkor senkinek nem volt más fontosabb, minthogy az én születésnapomon megjelenjen és velem ünnepeljen. Ugyanez a 18. születésnapom, a limuzinozás a szeretteimmel, nagyjából ugyanazokkal az emberekkel. Amikor lenn voltunk a Balatonon Yuna dongsaenggel, aztán Sabine dongsaenggel. A sok megunhatatlan, véget nem érő beszélgetés Mimivel. A Mayvilles szerepjátékozások, az emberek akiket ott megismertem: Jayna, Hachi. Az a sok ottalvás Elishánál, amikor rendeltük a pizzákat, órákat tököltünk mire kiválasztottunk egy horrorfilmet, de végül úgyis végigbeszélgettük az egészet. Az együtt ivások, amikor egyszer nála voltunk és véletlenül hozzám rendeltük a pizzát. Az a csodás emlék, amikor Lilithtel elmentünk a Cat Caféba, aztán a nyár közepén eleredt az eső, mi pedig elmondhatatlanul élveztük. A Deákon még be is ugrottunk abba a lábáztató medencébe, holott nem szabadott. Amikor Lilith itt aludt, napokat, heteket töltött itt, amikor állandóan egymást szívattuk a másik szerelmével. A bubisteázások. A banda Katievel, Lisával és Karennel, amikor 4-en elválaszthatatlanok voltunk. Mindannyian különbözőek, de mégis a legjobbak voltunk együtt. A környezetgyakorlat órák a bolondos osztályfőnökünkkel. Amikor Katie kisminkelt, Lisa meghallgatott, Karennel a Starbucksos hagyomány. Ahogy mindegyikük támogatott és mellettem állt, ahogy csak tudott. Amikor anyummal Győrben egy 4 csillagos hotelban tölthettünk el pár napot és együtt fel is ültünk egy hullámvasútra. Az olvasóim, amikor írnak nekem és megköszönik, hogy segítek nekik, az külön mindegyik egy jó emlék. Sorolhatnám még tovább mennyi embernek vagyok hálás, hogy megszépítették az eddigi életemet, de sosem érnék a végére. Ha bármelyik volt barátnőm azt hiszi én ezeket elfelejtettem, nagyot téved. Ha bármelyikük azt hiszi haragszom rájuk és őket okolom, nagyot tévednek. Még mindig a legnagyobb értékként örzöm ezeket az emlékeket a szívemben, és ez így is marad örökre. Köszönök nekik mindent!

Visszatérés a Földre // 10 napos kihívás (5. nap)

2016.07.21. 21:06, Cassie
Rövid beszámolók, helyzetjelentés

Heeeyyy everyone! Ki hogy van ilyen sok idő után? Nem fogok mártírkodni, de nem úgy tűnik, mintha annyira megviselt volna bárkit is a hiányom. Ez nem baj, nem nagy dolog és nem is várhatom el az emberektől, hogy foglalkozzanak velem, ha nem akarnak, csak az a gond, hogy így még írni sincs kedvem annyira. Vagyis kedvem az van és igazából elsősorban azért írok mert én szeretek, de nagyon jó érzés tud lenni, ha tudom, hogy meghallgatnak, támogatnak és itt vannak velem. Oké, nem számít, kihisztiztem magam, lépjünk túl... úgyis bele fogok törődni, ahogy eddig is tettem. Mindenesetre tényleg elég rég voltam már itt. Szinte látom, ahogy a blogomon fújja a szél az ördögszekereket és tücsökciripelés hallatszik. Habár annak is meg lenne a hangulata, de mégis jobb, amikor van valami új olvasnivaló, amely egyeseknek segít, támaszt nyújt, egyeseket megmosolyogtat, felvidít, másokat feldühít, vagy felháborodás tárgyává válhat. Nem így van? Ki mit lát a blogomban. Nekem nem számít ki miért van itt. Azt mindenki csak maga tudja, hogy miért jár fel és ha ez megéri neki, akkor már rossz úton biztos nem járok.

First of all, megjelent a SNUPER új dala, klipje, albuma már egy ideje, ami annyira fantasztikus lett, hoooogy nagyon. Hehe. Megnyitott ugyebár a SNUPER fanoldalunk, ahol ezt megosztottuk, de ott nem adhattam ki magamból annyira az érzéseimet ezzel kapcsolatban. Legalábbis írásban nem (mert reakció videót csináltam róla). Na tehát, imádom! Nem mondom, hogy ez a kedvenc dalom tőlük, de ezúttal sem okoztak csalódást! Ez az oldal az egyik oka annak, hogy ide nem írtam, ám a nem a legfőbb. Most inkább arra koncentráltam, mert még új és nem szeretném, ha már kezdetben alhanyagolnám az oldalt. Imádom a fiúkat és örömmel szerkesztem Hana társaságában. Jó érzés, hogy ezzel is tudjuk támogatni a fiúkat. Az első videón megtekinthetitek az új videoklipet, ha valaki esetleg még nem látta volna. A második videón az egész single album meghallgatható. Valamint ide kattintva megnézhetitek a reakció videómat az MV-ről "angolul".

Két fő oka van annak, hogy nem voltam... már az ihlethiányon, lustaságon, meg egyebeken kívül. Az egyik ok, hogy a Twitteren lógok már egy jó ideje. (Hol is kezdjem?) Nos... a Twitteremen is már leginkább a SNUPER a téma. Nagyon szeretem őket és elmondhatatlanul hálás vagyok nekik. Ezelőtt úgy igazán sosem éreztem, hogy milyen is rajongani egy K-pop csapatért. A BIGBANG-ért sem rajongok, de ezt mondtam már. A SNUPER tényleg elfeledteti velem a fájdalmamat, miközben velük foglalkozom és azzal, hogy mennyire édes ember mindegyik. A másik "társaság" akiknek hálás vagyok, azok a Swingek, azaz a SNUPER rajongók. Ahogy a rajongással voltam, eddig egy rajongói táborban sem éreztem igazán otthon magam valamiért, de itt most amikor azt mondom úgy érzem mellettem vannak, akkor úgy is értem. Napi szinten beszélgetünk, hülyéskedünk és persze a fiúkkal foglalkozunk. Nem mondanám, hogy a barátaim, vagy valami, de talán jobb is. Aki egyszer a barátom lesz, azt eltaszítom magamtól, szóval addig jó, amíg nem kerül hozzám közelebb senki. Velük mindig képes vagyok egy jót hülyéskedni és jól érzem magam köztük. Végre megint úgy érezhetem, hogy tartozok valahova és nem vagyok egyedül. Márpedig ilyet rég éreztem. Ezért is vagyok fenn Twitteren annyit. Ott vannak azok az emberek, akikkel foglalkozni szeretnék.

http://25.media.tumblr.com/60a4692d5ade11dbb6f5d886b2c4d0b9/tumblr_mvj42djHgL1riwugvo1_500.gif
Tényleg nem szoktam ilyet mondani rá, de nem tudok nem mosolyogni, ha erre a gifre nézek.

Legutóbb az állásinterjúm után jelentkeztem. Elmeséltem nektek, hogy milyen volt. Legalábbis, hogy én milyennek láttam. Páran már tudhatják, hogy mi lett annak az eredménye, de majd később írok róla. Előbb vegyük sorjában a dolgokat. A tévé... nos igen. Elég nagy tévéző lett belőlem és ez a másik oka annak, hogy nem írtam. Múlt hét kedden, azaz 12-én kijöttek a T-Home-tól és bütyköltek itt valamit. Mivel lejárt a 2 éves szerződés az előző csomagra, így váltottunk egy sokkal kedvezőbbre. Eddig szinte egyáltalán nem tévéztünk. Nem volt sok csatorna és nem is igényeltük. Most azonban, hogy váltottunk, sokkal több van és egy csomó érdekes is van köztük. Eddig leginkább csak neteztem és be se kapcsoltam a tévét egész nap, csak lefekvés előtt, mert - lehet rossz szokás, de - tévére tudok elaludni. Eddig mindig South Parkra, meg Spongyabobra aludtam el, ami a Comedyn ment. Csak azt néztük, ha tévéztünk, vagy esetleg a LifeNetworkön a Rejtélyes történeteket este. Most ehhez a csomaghoz gyorsabb internet is járt. Elvileg 10-szer gyorsabb, ami tök jó, csak nagyon sokszor tapasztalom, hogy a telefonomon nem tölt be rendesen, valamint ennek már nem BIGBANG a neve, így nem valami szimpatikus. A kódot sem tudom hozzá fejből, ami nagyon idegesít, szóval amint lehet, visszavariálom úgy, ahogy nekem megfelel. Az viszont durva, hogy ez a csomag olcsóbb, pedig sokkal kedvezőbb. Visszatérve azonban a tévére, nos végre nem csak éjszaka 1-kor tudok Spongyabobot nézni, mert van Nickelodeon és azt hiszem a Coolon, meg talán az RTL+-on is szokott menni. Jó, van olyan csatorna, ami eddig is volt, de eddig eszembe sem jutott nézelődni és tévézni. Most még jobban benyanyásodtam, de nem érdekel, még kiélvezem ezt a kis időt, amikor azt csinálok, amit akarok. Végre van ID Xtra is, amit Elishánál néztem mindig, általában azon lógok. Nagyon érdekes igazából megtörtént, nyomozós műsorok mennek rajta~ valamint a Mónika shown szoktam nevetni, jókat tudok szórakozni rajta. Na és a Nickelodeon. Amikor még Lilithtel barátok voltunk, még a K-pop korszak előtt, vagy 4 éve... úristen de durva... na szóval akkor hatalmas Big Time Rush rajongók voltunk és mindig arra vágytam, hogy legyen nekem is Nickelodeonom, hogy nézhessem. Sajnos csak most jutottam el idáig, de jobb későn, mint soha. Jamest meglátva, még mindig képes vagyok sikitozni, meg olvadozni. Naja, emellett ha valamire rábukkanok, megnézem. Eddig nem tudtam mit nézzek, mert kevés adó volt... és... most sem tudom mit nézzek, mert annyi adó van. Hehe~ az utóbbi mégis csak jobb... csak netezési / blogolási szempontból nem tudom mennyire.

Az állásinterjún, ami július 7-én volt, azt mondták, hogy egy héten belül visszajeleznek, hogy megkaptam-e a munkát. Szerdáig vártam, anyummal pont emlegettük már, amikor megkaptam az e-mailt, hogy felvettek. Különösebben nem szeretnék róla beszélni. Anyum állandóan mondja, hogy ez nagyban az én érdemem, mert - nem így fogalmazva ugyan, de - sz*rból sehogy nem lehet várat építeni. Pete is annyira édes, b*sszus. Anyumnak állandóan lelkesedik, hogy majd milyen lehetőségeim lesznek, meg majd utazgathatok, meg mire vihetem még. Esküszöm lelkesebb az én jövőmet illetően bármelyikünknél, de ez nagyon jól esik nekem. Nagyon sokat köszönhetek neki, hiszen ő szerezte nekem a munkát és még ennyire oda is van értem - nem úgy. Én is nagyon bírom! (Halak... lol, ezt muszáj voltam megjegyezni.) Ráadásul nem csak Pete, aki üzletkötő a cégnél, ahol anyum dolgozik, de még a cég főnöke - aki anyum jó barátja - is bement beszélgetni a másik céggel például velem kapcsolatban. Ezért is vagyok úgy vele, hogy egyáltalán nem érzem úgy, hogy ez bármilyen szempontból nekem köszönhető. Rosszul is érzem magam amiatt, hogy nekem volt ilyen lehetőségem, míg másoknak nincs. Oké, hogy nem vagyok egy hülye ember és nem úgy kerülök majd oda, hogy azért semmi keresnivalóm ott, de mégis kellemetlen kicsit. Azonban nagyon jól esik és hálás vagyok a lehetőségért. Holnap, azaz 22-én, meg 27-én mennem kell majd oktatásokra. Kicsit húzós nap lesz, mert egyben fogunk lehúzni 7 órát, jövő héten pedig 5 és felet. Ó és ha odakerülök, meg maradok egy ideig, akkor pont azt beszéltük még anyummal, hogy ha netán jön egy K-pop csapat, lehetséges, hogy az elsők között lehetek, aki megtudja és találkozik velük. Na meg ázsiaiak is tuti lesznek. Csak lesznek lehetőségeim. Egy idő után biztosan utazhatok majd és... talán az a vágyam is valóra válik, hogy találkozhassak vele. Igen... pont tegnap voltunk anyummal a KFC-ben és beszélgettünk az utazásról, meg a lehetőségeimről. Mondtam, hogy sosem fogok eljutni Dél-Koreába, viszont legbelül itt ez amolyan metaforaként is szolgált számomra, hogy sosem leszek együtt Jiyonggal. Mondta, hogy még van egy csomó időm. Kicsit kiakadtam és mondtam, hogy nem akarok már várni, nem 70 évesen akarok oda eljutni, nem is 30 évesen, most vagyok fiatal, ezután lesz munkám, állandóan dolgozok majd és lehetőségem semmi. Azután hazafelé az autóban végig a könnyeimmel küszködtem. Csak arra tudtam gondolni, hogy 16 / 17 éves korom óta mást sem csinálok csak várok. Közben "felnőttem" szenvedések közepette. Elkeserít, hogy ezt a pár évet mind csak a szenvedés töltötte ki, ezért semmit sem élveztem ki, ráadásul nagyon sokat változtam negatív irányban. Mégsem tudnám elengedni soha. Annyira kétségbeesett vagyok mostanában, mert csak erre gondolok, hogy már ennyi idő eltelt és nagyon sokat szenvedtem, de semmivel nem jutottam előrébb. Fáj az egész és fáradt vagyok. Már nagyon rám nehezedik a dolog.

Esküvő... igen... jó téma most ezek után. 16-án volt és elindulás előtt pár percel megszólalok, hogy "amúgy kinek az esküvőjére megyünk?" Nos, ja. xD Ettől függetlenül én szerettem volna menni. A papám testvérének a fiának, tehát anyum unokatesójának a fiának az esküvője volt. LOL, remélem érthető volt valamennyire. Amikor kisebb voltam, nem nagyon bírtam őket. Az, aki most esküdött, nagyjából egykorú velem - ami durva számomra -, de annyira neveletlenek voltak mikor kisebbek voltak, mert 3 testvér van és régebben jöttek általában húsvétkor locsolkodni. Azt hiszem most a középső gyereknek volt az esküvője, de ebben sem vagyok teljesen biztos. A nevében sem vagyok biztos, ciki, nem ciki, ez van. Amiért annyira menni akartam, az az volt, hogy ki akartam végre öltözni. Nem hobbiból vettem a magassarkúmat, meg a ruháimat. Hát, de tényleg. Már a lány nevére sem emlékszem. Anyum és én mentünk. Persze azon a napon pont zuhogott az eső. Akkor volt a Mondocon is, ha jól tudom. Kicsit késve indultunk és mivel esett, így a forgalom sem volt a legjobb, de emlékszem, hogy 15:00-kor pont ott voltunk. Amikor megérkeztünk a templomba, besétáltunk, aztán megállunk anyummal, nézelődünk körbe: jó helyen vagyunk egyáltalán? Senkit nem ismertünk meg, amíg én meg nem láttam anyum unokatesóját, azaz a vőlegény apját. Addig néztük, hogy mi van. Lehet velünk van a baj, de nem értettük miért van mindenki feketében. Elvileg ez nem egy temetés. Az már más téma, hogy én személy szerint mit gondolok róla, ugyanis én hülyeségnek tartom - jajaja, ez van, mindenkinek más erről a véleménye. Amikor megállapítottuk, hogy jó helyen vagyunk, leültünk egy sorba, aztán megjöttek a közelebbi rokonaink is. Az unokatesóim, nagynéném, nagybátyám, gyerekek. Kicsit késve kezdtük, ugyanis - kicsit meglepő, de - a mennyasszony anyja elkésett a lánya esküvőjéről. Nem is értettük a dolgot. Anyummal is beszéltük, hogy ha nekem lenne, ő egész nap ott lenne velem. Kicsit furcsálltuk a helyzetet. Nem láttuk, hogy megjött-e, de egy idő után elkezdték. Amikor láttam kinn állni a menyasszonyt, elérzékenyültem egy pillanatra, mert belegondoltam, hogy milyen elmondhatatlanul boldog lennék, ha én állhatnék ott az esküvőmön... vele. B*sszus... az egész esküvő alatt felálltunk-énekeltünk-leültünk-felálltunk-leültünk-felálltunk-énekeltünk-leültünk. Nagyjából erről szólt. Szerencsére nem volt hosszú, mert én nem szeretem sokáig hallgatni a szent beszédeket. Egyik papot sem tartom semmire. Ha még nem mondtam volna 100-szor, akkor elismétlem, nem a vallással van a bajom, hanem az egyházzal, szóval nem kell sírni, hogy milyen tiszteletlen vagyok. Én nevettem a papon, meg az éneken, igen, ez van. Az éneken leginkább azért nevettem, mert esküszöm sosem akart vége lenni, egy rész ismétlődött állandóan és komolyan már a 10. ismétlés után nem bírtam, hogy ne nevessek fel... halkan. A dalszövegből pedig semmit nem lehetett érteni, mert... igazából fogalmam sincs miért. Annyira érthetetlenül énekelnek a templomokban állandóan. Nem tudom ennek mi az oka, de amikor a nagynénémmel is álltunk egymás mellett és megkérdezte, hogy hol tartunk - mert kaptunk szöveget -, mondom: fogalmam sincs. Mondjuk én már voltam olyan esküvőn, amin azt hiszem a pap mondta, hogy "szeretik egymást, de istent jobban szeretik" és hogy eszerint kell élniük, blablabla. Jó nagyot néztem, mondom WAT?! :D Szerintem ha Jiyonggal állnánk a templomban az esküvőnkön és ezt mondaná a pap, ott fordulnék meg és sétálnék ki, hogy "LOL, nope, sorry". Miután vége lett a templomi szertartásnak, letessékeltek minket valami kis terembe, ahol álló fogadás, vagy mi volt, a pár pedig egy kisebb színpadon állt, ahol lehetett nekik gratulálni. Volt kaja-pia. Anyum ivott egy kevés vizet, én pedig egy korty almalevet, aztán ott még kicsit álldogálltunk, beszélgettünk, anyum készített rólam képeket (ofkorsz). Találkoztam ott a vőlegény bátyjával is, aki ha jól tudom már orvosgyakornok. Menő. Fú és olyan magas volt, főleg mellettem, puszit is alig tudtunk adni egymásnak, úgy le kellett hajolnia. Ja és... igen... nagyon jól nézett ki a dolog, hogy odamentünk, én ittam két pohár pezsgőt és eljöttünk. Vicces volt, de igazából nekünk nem volt túl sok dolgunk ott. A sor nagyon nagy volt, akik arra vártak, hogy gratuláljanak és nem hiszem, hogy abba halnak bele, hogy mi nem mentünk oda. Azt se tudták kik vagyunk... én se, hogy ők, ami azt illeti. Amikor anyummal eldöntöttük, hogy elindulunk, már nem esett az eső. Egyikünknek se volt kedve hazamenni, szóval elmentünk a Lurdyba, megnézni, hogy a moziban milyen filmeket játszanak, de abban, ami ott van, szinte semmit. Szinte csak a Jégkorszak legújabb része volt, amihez nem volt kedvünk, ezért beültünk kávézni a McCafé-ba. Ő ivott egy jegeskávét, én pedig egy meleg fehércsokisat, aminek semmi köze nem volt a fehércsokihoz. Amikor ott ültünk, legtöbbször beszélgettünk és elmondta, hogy én még semmiben nem okoztam csalódást és sosem adtam még fel semmit, ezért büszke rám. Ösztönösen elkezdtem keresni az ellenérveket, hiszen én mindig ezt csinálom. Semmiben nem vagyok képes elismerni magam. Mondtam, hogy kung-fuzni is szerettem volna elkezdeni, meg a koreait tanulni, de egyik sem jött még össze. Ezt mondtam is neki, de a legfőbb okot nem említettem, ami természetesen Jiyong. Én egyáltalán nem vagyok magamra büszke. 4 éve szenvedek miatta és még mindig nem sikerült elérnem hozzá. Szánalmas vagyok és az az igazság, hogy felszínesen sikerül mostanában kizárnom, de amint egy pillanatra elmélyedek saját magamban, rájövök, hogy nagyon boldogtalan és üres vagyok, ennek pedig az az oka, hogy a szerelmem nem az életem része... és a tudat, hogy nem is lesz soha.

http://37.media.tumblr.com/c1775e1b8e24e5e312a9af445fa479e4/tumblr_n4bs2ukwdn1rp30rso5_500.gif

10 napos kihívás

 - 1. nap (Min gondolkodsz ebben a pillanatban?) - 2. nap (Egy dzsinn ad 5 kívánságot, mit kívánsz?) - 3. nap (Szeret / Nem szeret lista) - 4. nap (Kedvenc idézet)

5. Gondolatok életről és halálról
Az életet sokan ajándékként fogják fel, pedig mindenki csak kölcsönbe kapja. Én a lélekvándorlásban hiszek, a mennyben és a pokolban tehát nem. A halált sajnos nem tudja senki elkerülni, ezért is olyan félelmetes. Ha már muszáj előbb-utóbb "találkozni" vele, akkor próbáljuk az azelőtti időszakot azaz az életet minél jobban kiélvezni. Ha valaki teljes életet él és valóra váltja az álmait, onnantól a haláltól sem fél majd. Addig fél az ember tőle, amíg még tudja magáról, hogy dolga van itt.

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 

Alicia Vikander - A legbiztosabb magyar forrásod az Oscar-díjas színésznõrõl! Képek, cikkek, hírek, minden egy helyen!    *****    -----Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!----    *****    Nem lehet saját lovad? Nevelj virtuálisan ITT! Nevelj, versenyezz, licitálj szebbnél szebb lovakra!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG -A LEGINFORMÁLTABB ÉS LEGTARTALMASABB MAGYAR HONLAP AZ ÉNEKESNÕRÕL - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! Azaz... Hol a sapkája??? Ó jaj! Most mi lesz? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Ha te is szereted az Arrow sikersorozat elbûvölõ házaspárját látogass el az ország egyetlen Olicity rajongói oldalára!    *****    Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony    *****    VIDEOJÁTÉK HONLAP! Retro játékoktól, a legújabbakig! Friss újdonság: Call of Duty: WWII és WoW: Battle for Azeroth!    *****    Kapható a VÖRÖS HÓ címû regény. Kaland és rejtély az örök fagy birodalmában. VÖRÖS HÓ. Részletek a weboldalon!    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! De hova lett a sapkája??? Ó jaj! Elmarad a Mikulás-nap??? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Legfrissebb videojátékok, fõleg Warcraft és FPS játék hírek! Blog, Airsoft, Tech! Kattints ide!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Hová bújnak a virágmanók, ha elered az õszi esõ? Nem találjátok ki? Nyuszi mama majd elárulja! Gyertek a Mesetárba!    *****    Nálam nincsenek AKCIÓK, minden elemzés BECSÜLET KASSZÁS, az oktatás pedig INGYENES! Keress oldalamon!    *****    Bavaria 42 2018ban is várunk szeretettel mindenkit egy felejthetetlen tengeri vitorlás túrára! Vitorlás tudás nem szükséges!! Bavaria 42    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - HA ELSÕKÉZBÕL SZERETNÉL INFORMÁLÓDNI, AKKOR ITT A HELYED - LEGFRISEBB HÍREK, KÉPEK, CIKKEK!    *****    Karácsonyra szép AJÁNDÉK egy Személyre szóló asztrológiai elemzés! Kinyomtatva és bekötve örök emlék marad!    *****    ***MUNKALEHETÕSÉG!*** Új cég, új lehetõség, ingyenes regisztráció! Ugye tudod, mit jelent elsõk között lenni...?!    *****    A legfrissebb videojátékokról olvashatsz híreket! Elemezzük a Call of Duty sorozat legújabb részét World War II    *****    A RENDKÍVÜLI horoszkóp akciók Karácsonyig tartanak,most rendelj saját illetve szeretteid részére elemzéseket. Kattints