(Jól van, jól van, figyelj inkább biztonságos a vezetésre, mintsem ilyen hülyeségekre...)

~ Hey teddies! Wassuuup? ~ Hétfő van... holnap meg kedd... és szerdán, azaz 29-én kezdődik az elméleti oktatásom az autósiskolában. Kicsit izgulok, pedig nem hiszem, hogy akkora szám lesz. 10-kor kezdődik majd és háromórás lesz. Ami a pozitívum az egészben, hogy tök közel van az egész. Nagyjából 5 perc séta és ott is vagyok a helyszínen. Nem véletlenül oda jelentkeztem. A hátránya a dolognak, hogy közel van minden és mindenki, ezért nem lesz egyszerű dolog a dohányzás a szünetekben. Igen, 20 éves vagyok, de még nem tudja anyum, hogy cigizek. Legalábbis még szemtől szembe nem vallottam be neki, de szerintem ez amolyan nyílt titok, ugyanis írtam már neki például, hogy elszívok egy szálat, meg volt hogy látott is cigizni. Nem beszéltünk még róla, de szerintem tudja, csak próbál tudomást sem venni róla. Mondta még, hogy ha cigiznék, nem tiltaná meg, hiszen ha akarok valamit, akkor titokban úgyis megteszem. Tisztában van vele, hogy a tiltás csak hazugságot szül. Próbálok leszokni. Vagyis, félig próbálkozom. Egy részem szeretné abbahagyni, a másik viszont nem. Bonyolult. Na majd megoldom, nem egy nagy cucc. Amitől félek, hogy nem leszek képes megtanulni a táblákat, szabályokat, meg mindent. Én ugyanis nagyon nem vagyok képes a magolásra. A legnagyobb hülyeség. Azt pedig tudni kell szóról szóra. Majd meglátjuk mi lesz, előbb-utóbb csak átmegyek és szépen lassan meglesz az a jogsi. Az biztos, hogy nem elsőre, de nyolcadik próbálkozásra talán. Annyira furcsa belegondolni, hogy én vezetek. Többször álmodtam már ezt, és mindig rettegtem, hogy nekimegyek valaminek, vagy nem jól csinálok valamit. Volt amikor megesett az is, de sokszor ügyesen helyt álltam, pedig jogsim sem volt az álmomban. Bevallom, félelemmel tölt el a gondolat, hogy én vezessek és, hogy én irányítom azt a nagy szerkezetet, aminek a becses neve "autó". Egyszerűen elképzelhetetlen számomra. Vagy nagyon béna leszek, vagy nagyon ügyes. Elvileg örökletes, hogy ki milyen sofőr. Én két taxis lánya vagyok... na... azért csak átadtak valamit nekem a tudásukból. Amitől konkrétan f*sok, az az, hogy ismerem magam, tudom mennyire határozatlan vagyok és az nagy hátrány az utakon. Össze kell szednem magam, ha szeretnék vezetni. Ha szeretném megtapasztalni azt a fantasztikus érzést félelem nélkül.

Tudjátok mi jutott eszembe? Hogy még fel sem töltöttem a reakció videót, amit a Ladies' Code "Galaxy" című MV-jéről készítettem. Nagyon senki nem panaszkodott rá, hogy szeretné már látni, most viszont ennyi idő után nem tudom, hogy érdekelne-e még titeket. Rendesen elfelejtettem, mert a videó is elmerült valahol a többi között. Ha szeretnétek még látni, akkor megkeresem és feltöltöm, csak kérlek titeket, akkor kommentben írjatok a bejegyzéshez, hogy még kíváncsiak vagytok-e rá. Amellett egyébként még két MV-ről is készítettem egy reakció videót, amiket szintén felteszek akkor, ha van rá kereslet. Ez mind úgy jutott eszembe, hogy eldöntöttem, a SNUPER comebackjéről, a Compass-ről készítek majd egyet. Előre szólok, hogy lehetséges, hogy úgy láttok majd, ahogy még nem nagyon tettétek, mert értük tényleg nagyon odavagyok, szóval ha sikítok, vagy végigvihogom az egészet, ne lepődjetek meg. Ha már a SNUPER-nél tartunk, elkezdtem egy fanoldalt készíteni róluk, de annyira nincs ihletem a dizájnhoz, hogy az hihetetlen. Már rendesen idegesít, hogy nem tudok mit összehozni. Például szeretnék egy fejlécet készíteni, de egyetlen tagnak mindig ülnie, vagy guggolnia kell, hogy még véletlenül se férjen bele a képbe a feje. Szeretném megnyitni az oldalt még a comeback előtt, de nem biztos, hogy sok kerül rá. Szerintem az új képekből hozok majd össze egy dizit... valahogy. Ó és Hana segít az oldalban, azaz társszerkesztők leszünk, szóval végre ő is visszatér majd a G-Polgárok közé, ha már az előző oldalát sajnos "bezárta". Hanának egyébként Sebin és Woosung a kedvence, míg nekem Sebin, Suhyun és Woosung. Elég jól szót értünk. Jaaaj! Ma is megjelent egy teaser kép, méghozzá az én Suhyunomé. Talán az övét vártam a legjobban, hiszen ő az egyik kedvencem, aki egyre csak tör előre azon a bizonyos bias listámon. Imádom a bolondságát és ahogy kinéz ezen a képen, az hihetetlen. Nem is értem, hogy hogyan lehet valaki ennyire tökéletes. Ide vagy ide kattintva megnézhetitek a képet ti is. Ennél is ugyanúgy visszaszámláltunk Hanával és izgatottan vártuk a kép megjelenését, aztán amikor megláttuk, mind a ketten elkezdtünk haldokolni a sok tökéletességtől. A Facebook oldalamon minden nap meg fogom osztani ezeket a képeket és írni hozzá 10 tényt minden egyes fiúról. Eddig Taewoong és Suhyun van meg, de szépen lassan, ahogy mindennap sorban kapjuk a képeket, megismerhetitek a többi tagot is.

Gyorsan megemlíteném az EB-t, hiszen azt sem hagyhatom ki, ha már ennyire odavoltam érte. Sosem rajongtam a fociért. Amikor megtudtam, hogy kijtutottunk az EB-re, úgy voltam vele, hogy egyszeri szerencse volt az egész, de aztán végül bebizonyították nekem, hogy igenis van helyük ott. Amint megtudtam, hogy 2-0-ra győztünk Ausztria ellen, rögtön felfigyeltem rájuk és minden egyes meccs alkalmával értük dobogott a szívem. Már az nagy szó, hogy 44 év után idáig eljutottunk, de még a nyolcaddöntőbe is csoportelsőként kerültünk be. Ott sajnos kiestünk, de számomra akkor is ők a győztesek. Ezután sem leszek egy nagy drukker, de mindig támogatni fogom a válogatottat, ha kijutunk ezután is. Gratulálok a magyar válogatottnak! Ők a legjobbak nekünk, ők a győztesek és ezen semmi nem fog változtatni!

Jelentkeztem koreai tanfolyamra! Ma végre rászántam magam, hogy még egy teendőmnek nekilássak. Jelentkeztem és elvileg majd hamarosan felkeresnek és egyeztetünk. Ahogy néztem, én valószínűleg az augusztus 1-jén induló csoportban leszek. Legszívesebben már most elkezdeném júliusban, de 4-én kezdődik és pont üti egymást az autósiskolával. Mind a kettő reggel lesz. A koreai tanfolyam 9-től, az autósiskola pedig 10-től. Nem is baj, hogy nem csinálom egyszerre mind a kettőt. Júliusban igyekszem megcsinálni a kreszt és az egészségügyet, aztán jöhet a koreai, meg a vezetés. Végülis a koreai is csak 3 óra egy napból, a többi órában szabad vagyok és tudok vezetni. Nem hiszem, hogy gondot fog okozni. A tanfolyam egyébként - ha úgy lesz, ahogy írták - augusztus elsején indul és minden hétközben három óra lesz 9-től 12:15-ig. Kiszámoltam, hogy mivel összesen 40 óra lesz, augusztus 18-ig tart (ja...). Ez most csak egy kezdő tanfolyam, de tervezem, hogy tovább is megyek majd, ha ezzel megvagyok. 40.640 forintba kerül. Láttam máshol olcsóbban, 35 ezerért, de ott csak kb 25 óra volt, szóval ez jobban megéri így. Ah, már kíváncsi vagyok mik várnak rám. Olyan jó lesz azzal foglalkozni, amit szeretek. A rövidtávú terveim között ott van a koreai tanulása, a jogsi megszerzése, melyeknek hamarosan neki is kezdhetek. Ezek mellett a kung-funak is neki fogok kezdeni, ha úgy érzem majd jónak és épp lesz pénzem rá, valamint a tetoválásaim is meglesznek szépen lassan. Viszont ha már a tervekről van szó és arról, hogy miket szeretnék csinálni a közeljövőben, a munkára is ki kell térnem, mert sajnos azt sehogy nem lehet elkerülni. Ezt a sajnost most nem úgy mondom, hogy egy lusta dög vagyok. Az vagyok, oké, de nem azért nem szeretnék dolgozni, mert egy munkakerülő ember vagyok, hanem mert én tanulni szeretnék és utazgatni... csak az életben senki nem kérdezi, hogy mit szeretnél. Küzdened kell, ha azt szeretnéd csinálni, amire vágysz. Oh és a munka, igen, nos, úgy döntöttem, hogy egy ideig nem megyek sehova. Maradok itten és jelentkezni fogok a reptéren valamilyen munkára. Azért pont oda, mert a családban többen dolgoztak ott és ma már minden protekcióval működik. Gondolom nem rögtön, de akár stewardess is lehetek, szóval jobban nem is kezdhetném a világutazást. Az unokatesóm ajánlott egy munkát és majd beszélek vele erről. Nem hiszem, hogy végig ott maradok majd, mert nem az az álmom, de kezdetnek tökéletes lesz és addig véghezvihetek mindent az én kis "teendőim listájáról". Aztán utána vár rám például az Egyesült Államok, mert én mindenképp oda szeretnék menni. Fogok is!

10 napos kihívás (vagy valami olyasmi)

Ezt a kihívásszerűséget Raug blogján találtam. Szépen el is kértem tőle. Ő fordította le, majd egyben töltötte ki mind a 10 napot. Én szépen lassan fogom ezt megtenni. Ha kihagyok egy napot, itt nem fogok felzárkózni, hanem szépen a saját tempómban írom majd, amikor éppen tudok bejegyzést hozni. Na lássuk.

1. Min gondolkodsz ebben a pillanatban?
Most épp azon, hogy mennyire szeretem a FEMM-et és külön mind a két lányt is. Emily, azaz RiRi egy igazi sokoldalú tehetség. Egy csomó küzdősporthoz ért, emellett tehetséges színésznő, régebben modellkedett, aztán egy metál bandának a tagja volt, most pedig a FEMM-ben énekel. Ráadásul egy nagyon édes lány. El is gondolkoztam hogy lehet valaki ennyire sokoldalú, menő és érdekes személyiség. LuLa pedig az én személyes kedvencem. Biztos vagyok benne, hogy ő is ennyire fantasztikus, csak róla nagyon kevés infót lehet találni a neten, ami kissé elszomorít. Tudom, hogy régen szólóénekes volt, de ennél többet nem nagyon. Ettől függetlenül megfogott és odavagyok érte. Oh és most ami még belevésődött a fejembe, hogy rament fogok enni. (Ha már ilyen japános hangulatban vagyok.) Kaptok egy dalt is a FEMM-től így a végén, ami egyébként RiRi kedvenc FEMM dala. (RiRi a fekete ruhás, LuLa a kék ruhás.)

Sziasztok! Nem jelentkeztem egy ideje több okból kifolyólag. Leginkább az, hogy nem érzem jól magam és nagyon sokat alszom. Emellett nincs erőm, se ihletem megírni egy bejegyzést. Most viszont gondoltam, hogy legyen már valami friss, mutatok nektek két személyiségtesztet, amit ugyan én már kitöltöttem, de szerintem ez nem akadályoz meg senkit, hogy ugyanúgy válaszoljon a kérdésekre. A teszt megoldásait a bővebbenre kattintva nézheted meg!

Mielőtt azonban belekezdenék, lenne egy kis elintéznivalóm. Méghozzá ennek a szavazásnak a lezárása. Március 11-e van, ami azt jelenti, hogy lezártam a legutóbbi szavazást. A kérdés az volt, hogy melyik K-pop MV-re csináljak reakció videót. Kíváncsi voltam, hogy ti melyiket szeretnétek a legjobban, amellett persze, hogy én magam is kinéztem párat. Az eredmény tehát a következő lett: a Ladies' Code Galaxy című combackje lett az első, a nyomában szorosan a B.A.P Feel So Goodja, továbbá NU'EST - Overcome és SS301 - Pain. Úgy tettem fel nektek ezt a kérdést, hogy ti melyiket szeretnétek a legjobban, viszont hozzátettem, hogy van olyan, amit magamtól is szeretnék véleményezni egy videóban, szóval végül úgy döntöttem, hogy valószínűleg ezek közül többre is csinálok videót. A Ladies' Code - Galaxy az biztos, hiszen ti így döntöttetek. A többi pedig, amikkel még szemezek: Feel So Good, Pain, L.C.S., Whoo, You're The Best. Majd eldől, hogy lesz-e több, egyelőre csak egyet ígérek meg. Nem tudom mikorra sikerül összehoznom, mert ez a hónapom eléggé zsúfolt, de sietek vele.

Az első teszt négy kérdésből áll, melyek ERRŐL az oldalról származnak. (Mielőtt kitöltöd a tesztet, ne kattints ide, mert itt feltűnőbben vannak feltűntetve a megoldások, mint nálam.) Megjegyzés (nem saját): Azt tanácsolom, mielőtt neki látsz, hogy NE gondolkozz sokat, írj le mindent ami elsőként ugrik be!

1. Sorold fel kedvenc állatod 3 tulajdonságát! (lehet több is)
Nos, ez az állat nem más mint a cica. Nagyon sok mindent szeretek bennük, de ha ki kell emelni párat, akkor szeretem bennük, hogy önállóak és függetlenek. Nehezen bíznak meg bárkiben is, de ha már egyszer megszeretett, akkor szerencsés ember vagy, hiszen egy olyan barátra leltél, aki boldoggá tesz. Kis "bunkó" állat, akit akkor simizhetsz, amikor engedi, különben letépi a fejed, de nagyon állhatatos, ügyes és intelligens, attól még mert nem ugrál az ember kedve szerint (ami mellesleg még egy olyan tulajdonság, amit szeretek bennük). Ó és persze irtó szórakoztatóak tudnak lenni! Sok mindenben hasonlítanak rám.

2. Sorold fel kedvenc színed 3 tulajdonságát (miért szereted?)
Ez a szín a citromsárga. Hmm... nem olyan könnyű ezt így megfogalmazni. Mondhatnám azt, hogy azért szeretem, mert olyan vidám szín, de hát én nem vagyok egy vidám ember. Végülis lehet, hogy pont azért vagyok oda érte. Nem tudom miért, de nekem olyan különlegesnek hat az a szín. Inspirál és felvidít. Mindenben szeretem a sárgát.

3. Mi a kedvenc vízformád? (pl. hópihe, folyó, tenger stb.) Írd le ennek 3 tulajdonságát (miért pont azt a vízformát választottad?)
Vízformám? Omg! Hogy lehet ilyeneket kérdezni? Nem szoktam ezeken gondolkozni. A tavakat szeretem és a hópihét... de akkor legyen a tó. Talán azért inkább a tavat preferálom, mintsem a folyót, mert az utóbbitól félek kicsit. A tó nyugodtabb és barátságosabb. Jó, leszámítva a Gyilkos-tavat, de na, értitek. Mondjuk szerintem még az is érdekes. Erről a szóról nekem eszembe jut a Balaton, ami a mi "nagy" büszkeségünk. A tavakon szoktak úszni a kiskacsák is, meg mindenféle állatkák. Engem kellemes érzéssel tölt el, ha ezekre gondolok. Olyan jó hangulatom lesz tőle. Szívesen nézném egy tóparton a Naplementét Jiyonggal. Romantikus és aranyos pillanat lenne.

4. Képzeld el, hogy egy bezárt szobában vagy, aminek nincs ajtaja, ablaka, nincs berendezése, és nem tudod, hogy meddig kell ott maradnod. Milyen érzéseket vált ki belőled? Írjál 3 példát!
Először is egy kérdés: ha nincs se ajtaja, se ablaka, hogyan jutok be? Mindegy... szóval, koncentrálunk az eredeti kérdésre. B*sszus... milyen érzéseket váltana ki belőlem? Nyilván szorongást, félelmet, kétségbeesést. Szerintem 3 nap után már beleőrülnék a bezártságba, ha nem előbb. Ez mondjuk attól is függ, hogy egyedül vagyok-e.

A második teszt egyetlen nagyon könnyű kérdésből áll: Te hogy szorítod ökölbe a kezed? Nem tudom, hogy ez mennyire megbízható, vagy mennyire igaz, hogy ez a dolog képes elárulni ezeket a személyiségünkről, de attól még érdekességként eladható. Nos, veled mi a helyzet? (Forrás!) Az enyém a "B" kéz és nagy igazság, amit leír rólam ezalapján.

Hello béjbiz! (I'm Taeyang in this gif when I see chips. LOL) Nektek hogy telnek a napjaitok? Az enyémek többnyire elég uncsik. Bevallom, sosem értettem, amikor az olvasóim mondták, hogy nekem olyan érdekesek a napjaim, velem történnek izgalmas dolgok és milyen jó emiatt olvasni a bejegyzéseimet. Szerintem teljesen unalmas és átlagos dolgokról írok, szóval tényleg fogalmam sincs, hogy mit találnak ebben érdekesnek. Persze én azon vagyok, hogy minél jobban feldobjam a posztjaimat, de sz*rból sajnos elég nehéz várat építeni. Régen még történt is velem valami, de mára már üresek a bejegyzéseim, a napjaim és én is. Azt vettem észre magamon, hogy régen vizsgálgattam azért a körülöttem lévő világot és elgondolkoztam mindenfélén. Mindig eszemben volt, hogy na majd ezt, meg ezt leírom egy bejegyzésben. Ez sajnos elmúlt. Már gondolataim sincsenek. Állandóan üres a fejem. Oké, a haterek ezt eddig is tudták... meg én is, de tényleg nem gondolkozok el semmin. Egyedül azon, hogy "Jiyong így, Jiyong úgy..." Nonstop ez megy a fejemben és mivel senkit nem érdekel, se itt se sehol nem igazán adom ki magamból ezeket. Elég nehéz másra gondolni, ha az ember szerelmes és beteljesületlen is. Ha beteljesülne, akkor nem kéne azon törnöm a fejem, hogy mikor mit csinálnánk, ezért tudnék másra is koncentrálni... most sajnos csak a fájdalomra vagyok képes fókuszálni... I mean legfőképp érezni. Átlagos vagyok. Egy átlagos 20 éves lány, aki leérettségizett és idén fog vizsgázni az OKJ-n. Vannak háziállataim, hosszú barna hajam van, néha lógok a suliból és néha sírok. Egy átlagos depressziós 20 éves lány. Komolyan én szeretnék segíteni másnak, amikor én is segítségre szorulok? Kicsit ironikus helyzet. Úgy vagyok vele, hogy ha én nem vagyok boldog, legalább igyekszem másokat azzá tenni. Azokat, akik megérdemlik. Ha tudok valakinek segíteni, az engem is jó érzéssel tölt el. Ezért is szeretem a pozitív visszajelzéseket. Néha úgy érzem magam, mint Hannah Montana. Nappal egy átlagos lány vagyok, de éjszaka - illetve amikor itthon vagyok és megszáll az ihlet - egy blogger aki még inspirál is másokat. Erre az egyre legalább büszke vagyok. Nemigen van számomra jobb érzés, mint amikor elkészülök egy bejegyzéssel és publikálom.

Hétfőn nem történt semmi, majd ugyanez megismétlődött kedden is, továbbá szerdán annál inkább megtörtént ez a semmi, csütörtök pedig izgalmatlanságokban (igen, tudom, hogy ez nem egy szó) dús nap volt... és itt vagyunk most. Péntek van. Na jó, komolyra fordítva a szót... igyekszem azért valamit összehozni erről a hétről. Szerencsére ez a lazítós hetem volt, amikor nincs olyan sok órám. Hétfőn például nem volt első négy órám, azaz dokumentációkezelés. Kedden is csak 11:30-ra kellett mennem, ahogy hétfőn is. Meséltem már arról a projectről, amit négyen csinálunk... amiatt nem kellett bemenni kedden marketingre, viszont ha jól tudom a jövőhétre meg kellene csinálni... nem ártana nekiállni, asszem. Szerdán 8-ra mentem és aznap pedig pont 11:30-kor végeztem. Lett volna még angolom, de úgy döntöttem, hogy én nem ülök benn feleslegesen 3 órát. Nem szeretem az angolokat, mert nem tanulunk semmit. Általában végigbeszélgetik az osztálytársak a tanárral az órát, ráadásul mégcsak nem is angolul. Ha pedig nem lesz 2in1 képzés, pláne nincs értelme bemenni. Még mindig ezen csámcsognak, hogy legyen olcsóbb, csak az a truth, hogy semmi értelme ezen törni magukat, úgysem lesz meg a minimális létszám. Egy csomó embernek - köztük velem - még mindig nincs meg a nyelvvizsgája, pedig májusra kell... viszont az a különbség, hogy bennük a potenciál se nagyon van meg hozzá. Csütörtökön, azaz tegnap egész nap itthon voltam, mert nem volt órám. Azon rágódtam, hogy meg kéne írni valami bejegyzést, de ahhoz annyira nem jött az ihlet. Olyan szomorú, borongós nap volt, hogy az az egész napomra kiterjedt. Nem volt jó kedvem, azonban képzeljétek, elkezdtem írni egy történetet hosszú idő után először. Furcsa volt és tudom, hogy meg fogom bánni, hogy egyáltalán nekikezdtem. Nem tudom még, hogy mi lesz a sorsa, de elég sokáig jutottam vele, nemsokára be is fejezem. Valószínűleg ha megcsináltam a történetes menüpontot, akkor a regisztráltak elolvashatják.~ Ma 11-kor keltem, ami miatt mérges voltam magamra, mert jóval előbb akartam. Megkávéztam és most ezt a bejegyzést írom. Igyekszem hamar végezni vele, mert utána megyek és megcsinálom a garnélát. Húúúú, már itt nevetek. Kíváncsi vagyok mit fogok kihozni belőle. Szerintem ma koplalni fog a család... de önként vállalták be az éhezést, szóval nincs bűntudatom.

Féltékenység (ill. egyéb kategóriák)

Igen, féltékeny vagyok. Hmm ilyenkor jogosan merül fel bennem és gondolom másokban is a kérdés, hogy mégis hogyan és mire fel. Well... én Jiyong előtt sosem voltam féltékeny típus. Az első szerelmem egy hvcs (helyi vagány csávó) volt, tehát sok lány odavolt érte és persze nem mondom, hogy kellemes érzéssel töltött el, de mégsem éreztem, hogy annyira féltékeny lennék. Ráadásul ezután az akkori egyik legjobb barátnőm összejött a szerelmemmel... igen, bizony, ezt csinálta a kis cukibogár... ^^ és persze rohadtul kellemetlenül érintett, de ami a durva, hogy annyira nem is viselt meg. Jó, akkor talán úgy éreztem, hogy igen, de visszatekintve az még nem volt semmi ehhez képest. Oké, azért van különbség egy hvcs és egy vvcs (világ vagány csávója) között, de a szerelemben szerintem ezek nem így számítanak. Olykor rosszul esett, amikor eszembe jutott, hogy a legjobb barátnőm vele van, de mégis inkább a lány hátbatámadása sújtott le igazán. Ezután a fiú eltűnt a környékről és mindenhonnan, majd évek múltán, most 2015-ben a szülinapomon rám írt. Beszéltünk pár sort. Jól esett kicsit kommunikálni vele és azt tapasztalni, hogy egészen jól eléldegél és nincs semmi baja. Aggódtam érte (leginkább mert drogozott). Tudjátok, ha valakit nagyon szerettél egyszer, akkor talán az érzés elmúlik, de azután mindig törődni fogsz vele. Én legalábbis biztosan ilyen vagyok. Én ha valakit igazán a szívembe zártam egyszer, soha nem fog onnan elmenekülni, még ha az életemből ki is lép. Jiyongot úgy belezártam a szívembe, hogy még az életemből sem fogom elengedni soha, ha egyszer sikerül a részévé válnia. *evil laugh*

Na és rá is térek végre az alcímre, illetve arra, hogy miért is merült fel bennem ez a téma. Ahogy kezdtem, talán sokatok hülyének néz, mert nem érti, hogy én nekem mire fel van jogom féltékenykedni Jiyonggal kapcsolatban, de nem érdekel ki mit gondol erről. Szerintem azért "van jogom" hozzá, mert tudom, hogy nálam jobban senki nem szereti... mármint ilyen tekintetben. Nekem ő az életem szerelme és tudom, hogy ilyen szemmel vizsgálva a helyzetet, senki más nem tudja űberelni az én érzéseimet iránta. Bocsika, ha ez neked túl offenzív tartalom, talán nem kéne a blogomat olvasnod ilyen zártkörű gondolkodásmóddal. Vannak Jiyong rajongói, azzal nincs is baj, akik a normális kategóriába tartoznak. Egy ideig tényleg, még aranyos is és biztos, hogy ha együtt lennék Jiyonggal, még beszélnék is velük, mert szimpatikusak. Nyilván aki nem szeretne engem, azzal nem beszélnék. Nem foglalkoznék velük és nem is haragudnék rájuk egy cseppet sem. Mondjuk talán írnék nekik normálisan, hogy "nem értem miért gondolod így", vagy "én azért nem utállak téged, amíg Jiyongot támogatod", stb. Ők Jiyong rajongói és nem kötelesek engem szeretni. (LOL, úgy beszélek, mintha kajak együtt lennénk.) Tehát rájuk nem is lennék féltékeny és nem is vagyok. Az őrültebb rajongókról is szeretnék szót ejteni. Van az a 18 évesnél nem idősebb (de általában még 15-nél sem) kategória, akik arról írogatnak, hogy milyen pózokban és hogyan szeretnék ha megd*gná őket. Nem csak Jiyong, hanem mások idolok is. Erre nem tudok még csak féltékeny se lenni. Ilyenkor komolyan lehetetlenség számomra eldönteni, hogy nevessek-e, mert egyrészt k*rvára nevetséges, másrészt szánalmas. Szerintem mindenki átérzi ezt, amikor ilyet lát. Abban a korban még a méhecskénél és a virágoknál kéne tartani, nem a kámaszútránál, b*sszus. ._. De még ha az is a legnagyobb élvezete, hogy éjszakánként "jól érzi magát", legalább ne ossza meg senkivel a fejében lejátszódó, idolokkal lefolytatott perverzióit. Tartsa meg magának. Bocsika, hogy már megint kicsit 18-as a téma, de én 20 éves és tényleg szerelmes létemre nem csinálok ilyeneket. Még ha csinálnék sem írnám le.

Nem is tudom konkrétan, hogy most milyen viselkedésre vagyok féltékeny, de nagyon tudom utálni, amikor már úgy áradoznak róla, hogy túlzásba viszik és amikor "szerelmem", meg egyéb jelzőkkel illetik. Én a szerelmem jelzőt nem tudom csak úgy mindenkire ráaggatni. Fogalmam sincs, hogy ők ezt mennyire komolyan gondolják, de az biztos, hogy zavaró tényező(k). Vannak dolgok, amikkel néha ki tudnak akasztani az ilyen p*csák. Ezekre a dolgokra személyesen szerintem képes lennék ugrani. Van Facebookon is olyan, akinek legszívesebben betonfalba verdesném a fejét... és leginkább a magyar fanokról tapasztalom ezt. Jó, máshol nem is nagyon szoktam figyelni, Facebookon meg többször megakad az ilyeneken a szemem. Like, nope, b*tch... Most kicsit gondoljatok bele... idézzük fel kicsit az amerikai tinifilmeket. Tegyük fel, hogy Jiyong egy teljesen átlagos srác és mondjuk egy suliba járok vele, de nem szoktunk beszélgetni, mégis szerelmes vagyok belé. (Ez egyébként tök ugyanaz, mint ami nálam van, csak az a különbség, hogy Jiyong híres és nincs a közelemben, de persze az én érzelmeim elítélendők... no mindegy...) Aztán a suliban egy csomó csaj odavan érte, mert nagyon kis menőgyerek. Így már sokkal másabb a sztori, nemde? Ha a való életben is így lenne, akkor senkinek nem lenne semmi problémája azzal, hogy én szeretem őt. Ebben a helyzetben viszont senki nem hiszi el, mert... nos én nem tudom pontosan miért, de abban biztos, hogy a féltékenység számukra is nagyban közrejátszik, hogy utálnak engem és nem hisznek nekem. A különbség csak az, hogy én tényleg úgy szeretem Jiyongot, mint az embert és abba az emberbe vagyok szerelmes.

Reakció videó

Nem olyan régen megjelent már új MV, amit még mindig nem néztem meg. Azt terveztem, hogy csinálok rájuk egy reaction videót. Mit gondoltok? Szavazásra is bocsátom, hogy melyiket szeretnétek legjobban látni. Én arra gondoltam, hogy arra csinálok ilyen videót, amelyikre én szeretnék, de ha még pluszban megszavazzátok valamelyiket, akkor arra biztosan lesz. Aztán ki tudja, lehet a nagy részükre alkotok valamit ezek közül. Gondolkoztam, hogy lehessen-e többre szavazni, de gonosz voltam és inkább azt választottam, hogy csak egyet lehessen megjelölni. Az életben tudni kell dönteni (mondom én, oké). Hajrá! (Olyanokat soroltam fel, amiket még nem láttam. Volt amit direkt ezért nem lestem még meg.) A legtöbb szavazatot kapó videó nyer, 2016. március 10-én zárom le a szavazást!

Emellett kérlek ne feledkezzetek meg erről a szavazásról sem, ugyanis még mindig érdekel, hogy közületek hányan látták már "gyönyörűséges" fejemet. Ja és veletek is jó lenne találkozni! *-* Egyébként van valami - nem, nem egy találkozó, mert arra senki nem jönne el - amit már tervezek egy ideje... majd egyszer azt is bejelentem az egyik bejegyzésemben, vagy valamilyen formában, akár Facebookon. Look forward to it~!

Végezetül jöjjön egy kis teszt. Teljen mindenkinek szuperül a hétvégéje! Puszi! (A tesztért kattints a bővebbenre.)