Szervusz kedves cassieteddy / látogató / utálkozó! Hirtelen most ennyi jutott eszembe, és szerintem ez az a három nagy csoport akik a blogomon megtalálhatóak. Szép estét kívánok mindenkinek! Ez a két napom igencsak kellemes volt. Mielőtt azonban elkezdeném elmesélni azt, jöjjön valami, amivel már olyan rég találkozhattatok...

Ééééééééés here we go again. Egy szavazást szeretnék indítani. Gondolom nagyon meglep, de mivel nem kommunikáltok velem írásban, nincs más választásom. Pár kattintás egyszerűbb és névtelenebb ugyebár. Szóval... erről indítottam már el szavazást még a zárás előtt, viszont most megint kíváncsi lennék rá, hogy azóta változott-e az eredmény. Ha láttatok engem akkor sajnálatot érzek felétek, szóval kíváncsi vagyok kit kell megszánnom. Egyébként ha látsz, nyugodtan odajöhetsz. Igaz, hogy állandóan lenéző tekintettel nézek mindenre és mindenkire, de az biztos, hogy az olvasóimmal nem ez lesz a helyzet. Jó érzés lenne találkozni eggyel! Ja és logikusan, a barátaim ne szavazzanak.

Tegnap {02.17.}

Boldoooog cicák világnapját mindenkinek! ... Így utólag. Tegnap volt. Remélem mindenki kellően értékeli és szereti őket. Nem csak azon az egy napon kell ám szeretni őket, hanem állandóan. Olyan, mint a Valentin nap. Az sem olyan, hogy csak akkor szereted a párod. Ha meg igen, akkor az kicsit ciki. A tegnapi napom nagyon kellemesre sikeredett és kicsit mozgalmas is volt. Legalábbis mozgalmasabb, mint a legtöbb. Reggel 8-ra kellett suliba menni. Volt 3 ügyviteli ismeretek órám. Tudjátok, az az az (LOL, 3 "az" és tényleg értelmes) óra, amin kicsit hárpia a tanár. Ezen a napon egész normális volt. Előző órán önként jelentkeztem, hogy megírok egy panaszlevelet. Nem tudtam, hogy mit kell vele kezdeni majd, csak annyit, hogy legyen meg. Több ember írt levelet erre az órára, de mindenki más fajtájút. Volt, aki érdeklődő levelet, volt ajánlatkérő, és ilyenek. Tavaly egy csomó levelet fogalmaztunk meg mindenféle ilyen stílusban még üzleti levelezés órán és ahogy láttam, ezt velem együtt mindenki más is kihasználta. Olyan levelet használt fel mindenki, amit előző évben írtunk... de végülis nem gáz, mert egyszer akkor is mi írtuk meg saját magunk. Igazából kimentem a tanári géphez, betettem a pendrive-ot, kivetítőn megjelent a levelem és nem tudtam mit kezdjek vele. Mondta a tanár, hogy mutassam be, meg ilyenek. Kissé értetlenül állva a helyzet előtt mondtam, hogy "ez az iktatószám, ez a dátum, az ügyintéző", meg ilyesmik. Azután felolvastam azt és erre kaptam egy ötöst. Nagyon örültem neki! Én voltam az első, ami tök jó dolog, mert hamar túlesik rajta az ember. Az óra további részében pihengettem. Ezután az óra 15 percére bejött az igazgatóp*csa, és két képzési munkatárs (asszem ez a megnevezésük, ha nem akkor sorry). Az angol továbbképzés ügyéről volt szó. Az igazgató nevetséges volt. Végig csak másokat vádolt, meg, hogy mások tájékoztattak minket rosszul. Mindent másra kent. Persze nem ő vezeti a sulit és nem az ő felelőssége mindent kézben tartani. Idióta vén p*csa. Látszott, hogy annyira ideges volt már, nevetséges volt, ahogy viselkedett. A felnőttképzési vezető nagyon szimpatikus volt nekem. Ő legalább normálisan képes volt velünk beszélni és tájékoztatást adni. Az igazgató minden alkalommal mást mondott. Már én sem tudtam követni semmit. Eredetileg úgy volt, amikor ide jelentkeztünk, hogy az OKJ vizsga után 6 hét ráépülésen veszünk részt kb 30 ezerért nappali képzésen. Azután azt mondta, hogy ilyen nincs, majd szeptemberben kezdjük el felnőtt képzésen, majd most mégis van, csak 90 ezer összesen. Már komolyan nem is tudom követni, de nekem azt mondta anyum, hogy ez van, akkor kifizeti, mert ha már elkezdtem, ha ebbe belevágtam, akkor csináljam végig. Ezután a kis beszélgetés után az osztálytársaim eltökélték, hogy szeretnék lejjebb vinni a díjat, ami mondjuk nem olyan rossz dolog. Velem viszont az a baj, hogy ehhez a ráépüléshez kell az OKJ vizsga és az angol középfokú nyelvvizsga. Úgy alakult, hogy nekem az utóbbinak csak a fele lett meg, ami egy elég vicces történet, majd elmesélem. Ezért nem tudom, hogy májusig most meglesz-e a másik fele. Jelentkeztem most euroexamen az angol nyelvvizsgám másik felére, ami március 19-én lesz. Remélem sikerülni fog és akkor úgy már semmi nem akadályoz meg ebben ha meglesz a minimális létszám, ami 12 fő... Bár elég sanszos, hogy végül bukik az egész.

Lett volna egy etikám, amire csak pár embernek kellett volna maradnia, de végül egy kis beszélgetés után elengedett minket. Az úton írtam anyumnak, hogy nem lenne-e kedve elkísérni táskát venni. Beleegyezett, így vártam rá egy kicsit, de autóval felvett és elmentünk nézelődni. Persze ahogy az lenni szokott, táskát nem vettünk, mert egyik se tetszett, azonban mást igen. Annyira idegesít, hogy mindegyik táska ugyanolyan. Körbenézel és ugyanaz a fekete bőrszerű táska, ami most ugyebár olyan menő. Engem nagyon irritál. Nem tudtam választani, ezért bementünk a Tescoba és ott nézelődtünk kicsit. Mondtam neki, hogy szeretnék valami újdonságot enni, ezért megláttam a garnélarák falatokat és betettem a szatyorba. Anyum kicsit vonakodott, de belement azzal a feltétellel, hogy én csinálom meg. Mondtam neki, hogy oké, én megcsinálom, de akkor ő eszi meg. Azonnal nemmel felelt rá. xD Vettünk hozzávalókat is és végül mégis abban maradtunk, hogy én csinálom meg. Kíváncsi leszek, hogy hogyan fog sikerülni. Vicces lesz az én "főzőtudományommal". Ezután beültünk egyet kávézni a Cafe Frei-be. Az a kedvenc kávézom, mert ott tényleg vannak különleges kávék. Eddig még egyszer sem ittam ott ugyanazt. Most egy diós mellett döntöttem. Nagyon jó volt!

Annyit használt az a kávé, hogy itthon kb azonnal bealudtam. Anyum ágyán feküdt a cica. Mellételepedtem, elkezdtem simogatni, aztán bealudtam. Kómásan keltem fel 2 óra után, de úgy gondoltam, hogy így is túl sokat aludtam délután, ezért este majd nem tudok. Végül egy kis gépezés után azért sikerült 1-kor elaludnom.

Ma {02.18.}

11-kor keltem, mert ma 13-től kezdődött két órám. Egy kicsit nehezemre esett felkelni, pedig 9-re állítottam be az ébresztőt. Még anyummal beszélgettem kicsit, aztán kénytelen voltam elindulni sajnos. Benn igazából nem történt semmi. A jófej ügyvéd tanárunkkal volt óránk, méghozzá adatbáziskezelés gyakorlat, amin Exceleztünk. Egész laza óra volt. Megcsináltuk a feladatokat, aztán hazaindultam. Itthon nem öltöztem át kényelmesebb ruhába, mert mentünk is a rokonokhoz. Pontosabban a nagynénémékhez. Felköszöntöttük utólag is a szülinapja alkalmából. Kicsit ott voltunk, nagyjából 2 órát. Anyum a nagybátyámmal, mamám a nagynénémmel beszélgetett, én meg leginkább a kanapén ülve vörösborral a kezemben bámultam a tévét. xD Ma van a borivás világnapja, szóval muszáj volt!

 + 2 menüpont frissítve: Szabályzat & Cserefeltételek.

Laura blogján találtam ezt a kis tesztet. Megtetszett, szóval elkértem tőle és most ki is töltöm nektek.

1. Mi az, amit ma meg tudsz tenni, de tavaly még nem voltál rá képes?
Nem igazán van ilyen. Talán ma már könnyebben le tudom sz*rni az embereket és ez számomra pozitív dolog.

2. Hogyan állítanád fontossági sorrendbe a következő szavakat: boldogság, pénz, szerelem, egészség, hírnév?

1. szerelem = boldogság
   Számomra egy és ugyanaz a kettő, ha beteljesül. Vagy ha épp nem is minden esetben ugyanaz, akkor is egy helyen vannak számomra.
2. egészség
   Szerintem ezt nem kell elmagyarázni. Nagyon fontos, hogy az ember egészséges legyen.
3. pénz
   Hiába tagadja valaki, mindenkinek fontos a pénz, hiszen anélkül sajnos már ebben a világban nem lehet érvényesülni.
4. hírnév
   Kicsit gondolkoztam azon, hogy 3. vagy 4. legyen, de végül a pénzt fontosabbnak találtam. Ez számomra azért mérvadó mégis, mert szeretném ha sokan ismernének és ezáltal segíthetnék az embereknek.

3. Egyetlen mondatban válaszolj: ki vagy te?
I'm the queen.

4. Miről szeretnél ismert lenni?
A blogomról, hogy mennyi embernek segíthettem általa. Emellett pedig arról, hogy Jiyong barátnője vagyok. Kihasználásnak tűnhet, pedig eredetileg nem akarok általa híressé válni, viszont úgy gondolom ez egy idő után elkerülhetetlen... én pedig megfogalmazhatatlanul büszkén állnék mellette, fülig érő mosollyal és mondanám: "I did it. I made my dream come true... and I still love him more than anything else."

5. Ki az, aki mellett jobban érzed magad a bőrödben?
Igazából senkit nem tudnék itt megnevezni. Vannak olyanok, akikkel szívesen vagyok együtt, de azt hiszem ennyi. Hachival szeretek találkozni és Beccával szeretek minden nap együtt bolondozni.

6. Mi az a három tulajdonság, ami a legfontosabb számodra a barátságban?
Számomra pont három olyan dolog van, amit nagyon fontosnak tartok egy barátságban: álljon ki mellettem, figyeljen oda rám és mutassa ki, hogy fontos vagyok neki. Én legfőképp ezeket várom ez a barátaimtól.

7. Mit gondolnak rólad mások, ami egyáltalán nem igaz?
Azt, hogy nagyképű és érzéketlen vagyok.

8. Mi az a dolog ami egy hajótörés esetén sem tudnál elveszíteni, amit senki sem vehet el tőled? (nem dologi)
Az emberségem, a kitartásom és az állhatatosságom.

9. Ha lehetne egy üzeneted, amit az egész világ számára eljuttatsz, mi lenne az?
Soha ne adjátok fel azt amire igazán vágytok! Lehet, hogy nehéz lesz az út odáig, de még nehezebb lesz megbírkózni a tudattal, hogy feladtad és anélkül nem lehetsz igazán boldog soha. Az élet értelme egyébként sem a cél, hanem a cél felé vezető út. Erről szól az élet.

10. Mi az, amire azt mondtad, hogy SOHA, és a végén mégis megtetted?
"Soha többé nem leszek szerelmes." "Soha nem fogok egy fiú miatt sírni."

11. Mi az, amiről egészen más véleményen voltál három évvel ezelőtt?
Ez egy nehéz kérdés. Azt hiszem akkor még sokkal másképpen láttam a világot. Nem voltam ennyire magabiztos, viszont sokkal boldogabb és felszabadultabb igen. Jóval naivabb voltam.

12. Van bakancslistád?
Van, méghozzá itt.

13. Mennyire vagy előítéletes?
Közepesen. :D Olyan nincs, hogy valaki ne legyen az egy kicsit sem. Ha valaki azt mondja, hogy nem az, akkor hazudik. Még ha nem is kezded el magadban szidni, hogy milyennek gondolod, akkor is rögtön kialakul róla valamilyen kép, amikor meglátsz valakit. Én leginkább a r*bancokat ítélem el és a mai fiatal generációt.

Te + Én + Vallás = Te? Mi van? Hááát én nem is értem hogy érted, de... na jó, tudom, csak itt rohadtul hülyén mutatod, kedves idióta. Mivel ez a mozdulatsor a Bad Boy-ban van, azt akarja jelenteni, hogy "you, me, bed, ****job"... vagy valamilyen "job" ott lent na. xD Bocsi, az utolsót nem akartam kiírni. Az ártatlan lelkű, vagy angolul nem beszélő egyéneknek talán nem világos, de az nem is baj akkor, hogy nem mondtam el. Nem én akarom összepiszkolni a tiszta, ártatlan fantáziájukat. Annyit azért hozzáteszek, hogy direkt tettem oda 7 csillagot, mert 7 betűs angol szó itt a lényeg. Én erre biztosan úgy reagálnék, ahogy itt kezdtem. Tuti játszanám az értetlent, aztán amikor elmagyarázná mi a helyzet, vagy bevallanám, hogy értem, akkor egy jót nevetnék, hogy "miiiiit csináljak én azzal? várj, az egészet ott kezdjük, hogy neked van olyanod? omg" - aztán megjátszva, hogy sokként ért a dolog, kisétálnék a szobából. Nem várnám meg míg visszavág, mert asszem túlságosan félnék mit reagálna rá. xD Jó, azért ennyire szemét nem vagyok. Csak itt mondok ilyeneket és ezt sem gondolom... nos de, elég komolyan gondolom, de szóbakerült már ez a dolog ééés foooosok bele, hogy mekkora, milyen széles, merre hajlik, milyen árnyalatú, beszél-e... Őőőőőő... nem lenne olyan gáz, ha legalább a fele társaság nem értené, hogy most miről beszélek... lol

Ha már itt tartunk, akkor szeretnék egy pár dolgot már megemlíteni, ha nem bánjátok... persze csak ha nem bánjátok. Just kidding, this is my blog so I don't give a single f*ck about it, sorry. Úgy értem az nem érdekel, hogy valakit zavar-e, hogy miről írok. Arról írok, amiről szeretnék és ez már régebben is bebizonyosodott. Sok utálatot is kaptam pár véleménynyilvánításom miatt, de nem hatott meg annyira, hogy válaszra méltassam őket. Több olyan is volt, amit el sem olvastam, de azért köszike az igyekezetet és, hogy rám áldozod az "értékes" idődet. Biztos nagyon megérheti neked. :3 Jó, egyelőre még nem kaptam semmilyen héjtmesszidzset, de ki tudja mikor jön el annak is az ideje? Majd gondolom amikor jobban belelendülök a blogolásba, ugyanis eddig eléggé úgy érzem, hogy kopott ez a készségem. Nem ártana felfrissíteni. Nos, amiről épp szó volt, az Mushu. OMG de rég használtam ezt a megnevezést. Várjatok, most kicsit kinevetem magam. *hatásszünet* Okay, I'm back. Nem tudom kinek mennyire világos, de ezt a nevet már levédettem, copyright-os, meg minden. xD Mármint a Mulan után, nyilván... csak itt most egy egészen más, kicsit jelentéktelenebb értelme van. Omg, nem bírom. xD

B*tch, you better get away...

Naaa! Elkezdem végre és elmesélem azt, amire már páran talán kíváncsiak voltatok... hogy mégis mit gondolok pár dologról. A lényeg, hogy van az a p*csa, akit nem nevezünk nevén. (Hányingerem lesz ha csak rágondolok is. Kellemes így írnom is róla. Fúj.) Az a fura, hogy zárás előtt még egyáltalán nem nyilvánítottam ki az ilyesfajta véleményeimet erről a teltkeblű nőről. Igyekeztem nem leszólni senkit és megtartani a "békességet", azonban én még ígyis kaptam az utálatot minden kis sz*rért. Nem érdekel most már. Arról írok itt, amiről akarok, ez az én világom. Utálom, pont. Ez nem is kérdéses szerintem. Jiyong miatt? Részben nyilván miatta, de most akkor mesélek egy kicsit. Hívjuk "Kakinak", mert úgy gondolom ez egy igencsak találó jelző és csupán a magánhangzókat kell kicsit variálni benne. Gyerekes, vagy sem, ez van, ha nem tetszik, menj sírni a sarokba egy bögre kakaóval. Először még kedveltem, sőt odavoltam érte. Úgy kezdődött az egész, hogy még megnéztem egy oldalon Jiyong volt p*csáit. Bocsi, de egyiket se bírom azok közül, akiket kiírt. Két csajt írt ki, először is Soheet. Ő soha nem volt szimpatikus. Annyira nagyképű, öntelt, tenyérbemászó feje van, kiráz tőle a hideg. Ő már ott elásta magát nálam, de mellette megláttam Kakit. Bevallom, a szimpátia kialakulásában az is közrejátszott, hogy Mérleg és egy nappal az enyém előtt van a születésnapja. Ezután egy csomó ideig bírtam és képzeljétek, a gépemen a "G-Dragon" mappámban még mindig megvannak a közös képeik, amiket akkor mentettem le. Ne kérdezzétek, hogy miért nem töröltem még ki, mert én sem tudom. Sokszor úgy vagyok vele, hogy ha hirtelen és többszor szembesülök a kegyetlen valósággal, talán könnyebben megy majd az elfogadása. Persze van azért amikor kicsit elkedvetlenít csak rápillantani. A régi képek vannak meg, nem ezek az újak, amikor abban a rózsaszín szarban van az idióta k*rvája. ^^ Egyszer - ez nagyon szánalmas és nevetséges, de - volt valamilyen cikk, hogy Kaki nála van, a lakásában, meg ilyenek és erre én: "milyen aranyosak, hogy a szakítás után is ilyen jó barátok". Szakadok ezen akárhányszor visszagondolok rá. Ha visszamehetnék az időben, odasétálnék magamhoz és *bitchslap bitchslap bitchslap*. Naivitásom határtalan volt még akkor... ami asszem még a rózsaszín ködös időszakban volt, ezért foghatom arra. Ezután egyre inkább kezdett elhalványulni a köd és kezdtem rájönni az igazságra... mármint kezdtem ráeszmélni, hogy mennyire sz*r helyzetben is vagyok és akkor indult el a határtalan szenvedésem. Kezdett egyre unszimpatikusabb lenni az a r*banc, akit igen, joggal nevezek így, nem csak a személyes hisztim miatt. Amikor láttam, hogy egy anti Korea klub tagja, még akkor is igyekeztem kimagyarázni és visszafojtani az utálatomat, szintúgy amikor láttam róla pár nem éppen szűzies képet. Ekkor még mindig kedveltem, ám egyszer eljött az a bizonyos pont. Az még jóval azelőtt volt, hogy elárasztottak mindent a róluk szóló közös cikkek. Az mellékes kitől - mert nem fogok ráuszítani egy csomó idiótát -, de az egyik barátnőmtől megtudtam, hogy pár olyan dolgot mondott Jiyongról, ami szerintem nagy szemétség. Mivel ezek a dolgok nem sok helyen jelentek meg, csak pár oldal ír róla, ezért sokan nem tudják. Nyilvánvalóan nem kapták fel ezt a hírt, mert tök... hehe... TÖK személyes és azért is, mert undorító dolog ezt tenni. Szerintem teljesen mindegy, hogy szakítottál valakivel, egykor megbízott benned és elmondott, megmutatott neked rengeteg mindent. Gusztustalan dolog a szakítás után bármivel is visszaélni. Éppen mivel nem terjedt még el ez a dolog, nem én szeretnék az lenni, aki továbbadja, szóval sorry, de nem mondom el miről van szó. Bár hozzáteszem, nem olyan nehéz rájönni. Viszont, hogy ne tűnjön már annyira a p*csára kiélezettnek ez a dolog, arra is kitérnék egy picit, hogy a "nagy haverjai" a másik fele ennek a történetnek. Hányok tőlük is. Barátnak egyáltalán nem, de még havernak is alig nevezhetőek azok, akik beleviszik mindenbe. Fantasztikus társaság az egész, aminek nyilván a r*banc is tagja. Jiyong az egyetlen, aki ér ott valamit emberileg, de már őt is túlzottan "megfertőzték"... és itt nem azon van a hangsúly, hogy egy-két buli nem fér bele... többről van szó, sajnos. Felőlem az összes mehet a pokolba, én csak Jiyongot akarom "kimenteni".

Eredetileg 9 órám lett volna. Furcsa, de nem tűnt olyan soknak a tegnapi 11 után. Lehetséges, hogy azért, mert az utolsó kettőről elengedett minket a tanárnő. Reggel 8-ra mentem suliba. Elektronikus nyomtatványkezeléssel kezdtük a napot, ami gyakorlatilag inkább csak szabad foglalkozás volt. 5 perc volt az órán, amikor Becca és én beszkenneltünk egy részt a Metropolból és ez volt egész órán a feladat. Beszéltünk még a képformátumokról is, mint például a JPG, GIF, vagy PNG. Na akkor figyeltem, az érdekelt. Végülis amikor nem figyeltem sem volt semmi amiről lemaradtam, mert tényleg nem csináltunk semmi érdekeset. Ez amúgy az az órám, ami háromhetente van és 6-an voltunk ebben a csoportban. Tetszett ez a kis létszám! Szolgáltatás marketingen Becca aludt, én pedig néztem ki a fejemből és mindenfélével elfoglaltam magam. Többek között beszélgettem az egyik lánnyal Messengeren és leírtam egy kis füzetbe, hogy melyik cuccom mikor fog megjönni, amiket Ebayről rendeltem. 18 dolgot vettem és 50 ezret költöttem. Nem merek belépni az Ebankba, mert még meglátom azt a szembetűnő csökkenést. Viszont ha úgy vesszük, ez nem olyan sok és én mindig úgy csinálom, hogy mentegetek le dolgokat a kosaramba, addig nyűjtöm a pénzt és amikor összegyűlt elég mind a kettőből, megveszem. Szerintem így jobban megéri. Hachinak is rendeltem pár cuccot mert ő nem tud. Lejjebb majd még írok a rendeléseimről bővebben. A három gyorsírás... nos, gyorsírással telt. Szöveget írtunk, diktált a tanárnő, én meg elszörnyűlködtem, hogy hogy fogok átmenni a vizsgán. Oké, annyira rossz nem lett, de itt még nem diktált gyorsan, ráadásul a vizsgán ez az alapja az egésznek. Diktálnak majd normál tempóban egy szöveget, azt le kell írni gyorsírással, azután pedig be kell gépelni, megformázni, stb. Ha a gyorsírás nem megy, bukja az ember az egészet. Ettől félek. Szerencsére a tanárnő az utolsó kettőt nem tartotta meg, ezért hamarabb hazaindulhattam.

Ma egész nap nagyon rossz kedvem volt és konkrétan nem tudtam, hogy miért. Lehet csak szimplán bal lábbal keltem fel, de kedvetlen voltam. Gondolom nem mondok újat azzal, ha elárulom, hogy csak arra vágytam, hogy Jiyonggal lehessek. Senki más nem érdekelt. Kicsit sz*rul esett az is, hogy többször szóltam Beccához, vagy mitattam neki valamit, de kb meg se hallott. Végül fel is adtam, gondoltam akkor inkább nem mutatok semmit, úgyse érdekli. Lehet volt velem valami baja, nem tudom. A fejem is fájni kezdett gyorsírás előtt, de az egész hamar elmúlt szerencsére. Jó lenne, ha a rossz kedv, a szomorúság, vagy a depresszió is ilyen könnyen eltűnne. Elég csendes voltam és most nehezebben ment, hogy elrejtsem mekkora egy érzelmi roncs vagyok... mostanában ez sajnos így van. Én úgy vagyok vele, hogy talán nincs a legjobb természetem, de ilyenkor derül ki, hogy ki van igazán melletted. Erről jut eszembe, az egyik lány, akivel mostanában sokat beszélgetünk, Mia nagyon aranyos és ő kérdezte meg tőlem, hogy mi a bajom és miért vagyok ilyen. Szeretett volna felvidítani és ez nagyon jól esett. Érdeklődött a szerelmem felől is, mire válaszoltam neki, hogy nagyon bonyolult ez az egész.

 + Elkészítettem az "Órarendem" menüpontot, így most már egy kicsivel pontosabban le tudtok nyomozni. Hétfőn 11 órám van, illetve későn érek haza, szóval azokon a napokon nem nagyon lesznek bejegyzések. Remélem megértitek...

 + Nemsokára elkészítem a "Kézírásom" menüpontot is, ha már így feljött és volt olyan aki kíváncsi volt rá.

Tegnap miután hazaértem a mekizás után, rendeltem pár cuccot Ebayről magamnak és Hachinak is. Van egy macis telefontok, amire már régóta kivetettem a hálómat. Rilakkumás és teljesen olyan, mint egy plüssmaci, csak van hely benne a telefonomnak. Egyedi, az biztos. Már egy ideje ott porosodott a kosaramban, így épp itt volt az ideje, hogy megrendeljem, ám nem tudom hogy sikerült, de amikor megrendeltem a cuccokat, csak 17-et rendelt meg. Azt csak úgy hobbiból kihagyta, azonban azt már nagyon szerettem volna, így külön rendeltem meg utólag még aznap. Karórákat is már régóta szerettem volna venni és egész jó... nem is, fantasztikus árban találtam párat. 4 darabot rendeltem, szóval el leszek látva. Egy darabig nem kell majd más. Az egyik cicás, amiről még a Facebookon láttam hírdetést és azalapján rá is kerestem Ebayen. Szerencsémre találtam. Egy legginget és egy harisnyát is kiválaszottam, mert már azok is rám fértek. Mármint fizikailag is, de most úgy értem, hogy nem bővelkedem bennük. Jaaj és az a nyuszis felső, ami már szinte szoknya... vagy nem is tudom. Odavagyok érte. Kíváncsi leszek, hogy fog-e annyira jól állni nekem, hogy utcán is hordjam, vagy végül csak pizsi lesz. Nya~ nagyjából az "alap" dolgokból ennyi is. A többi már inkább Kpopos. Ha megjönnek, ezeket is majd felteszem a "K-popos cuccaim" menüpontban, ha az életben még rá tudom szánni magam, hogy összeszedjem őket, lefotózzam és feltegyem. Gondolom ez eléggé érdekli az olvasóimat, szóval előbb-utóbb elkészítem. Először a Hachinak rendelt felsőre és két sapkára térnék ki. A felső BIGBANG-es, természetesen. Olyan, mint amilyen nekem van, azzal a különbséggel, hogy míg az enyém piros, az övé fekete. Ezen kívül rendelt kés sapkát. Az egyik... nos... G-Dragonos, ami elég furcsán hat. Én mondtam neki, hogy nyugodtan viselje a társaságomban is, engem nem zavar. Majd én is csináltatok egy sapkát, amire az ő szerelme neve lesz írva és azt hordom. xD Neem~ csak vicceltem, tényleg nem zavar, csak kicsit furcsa, mert ő az egyetlen barátnőm, akinek Jiyong a kedvenc BIGBANG tagja. Mivel van barátja és tudom, hogy milyen személyiség, így el is fogadom. Rá nem vagyok féltékeny. A másik sapka BIGBANG-es, ami világít a sötétben. Nagyon menő! Abból én is rendeltem egyet... és így rá is térhetünk a saját cuccaimra. Az egyik egy felső, ami részben EXO-s. Lehet, hogy ez meglep titeket, mert én nem éppen vagyok oda az EXO-ért, azonban van egy tagja, Chen, akit naaaagyon szeretek, szóval egy zöld Chenes felső gondoltam nem fog megártani. Felsőből még rendeltem egy olyan kék dínósat, ami még Jiyongon volt valamelyik videóban. Asszem amikor a One Of A Kind jelent meg és azt mutatták be. Olyat már régóta szerettem volna, mert nagyon tetszett. ^^ Jaaaaj és a kedvencem, ami a number one számomra... egy HBA felső, ami után már szintén áhitozom egy ideje. Például Taeyangon volt még olyan egyszer. Nagyon tetszik és muszáj voltam venni belőle egyet akármennyibe is került. (Mondjuk ahhoz képest nem volt olyan drága.) Ezek közül a felsők közül mind a kettő L-es. Szeretem ha egy pulcsi kicsit nagyobb. Emellett van két sapka. Az előzőektől eltérően, ezek nem baseball sapkák. Az egyik Giyongchys, amit még mindig viccesnek találok, de tetszik, a másik pedig szintén egy olyan fekete, ami még rajta volt. Majd a képen látjátok. ^^ Végül, de nem utolsósorban pedig egy karkötő, ami szintén Jiyongon volt és rá van írva, hogy "Namaste". Gondolom láttátok már. A blogom Facebook oldalán az egyik bejegyzés linkjéhez is azt a képet tettem be. Nekem nagyon megtetszett és gondoltam rendelek is egyet.

Jelentkeztem egy versenyre, ami eléggé szokatlan tőlem. Remélem Ninaa megtisztelve érzi magát, mert szerintem ez az első (és utolsó) verseny, amire jelentkezem a blogommal. Azért nem szoktam, mert nem érdekel, hogy ilyen értelemben mi a véleménye az oldalamról másoknak. Csak az olvasóim érdekelnek és nincs szükségem semmilyen nyereményre, díjra, oklevélre, vagy ilyesmire. Egyébként sem vagyok oda az ilyenekért, de ide most csak Ninaa miatt jelentkeztem, mert ő indítja és gondoltam akkor már jelentkezem. Máséra nem hiszem, hogy fogok, hacsak nem áll közel hozzám, de próbálkozni lehet meghívásokkal... csak ne érjen váratlanul ha nem fog érdekelni a verseny. A versengés egyébként sem az én asztalom semmilyen formában. Szeretek ellenni mindenkivel és csendben, hátulról, feltűnés nélkül uralkodni mások felett. Erről függetlenül ha ti is kedvet kaptatok egy három fordulós kis "játékhoz" (mert szerintem ez aranyosabb megnevezés), jelentkezzetek Ninaa versenyére! Kattints a jobb oldali képre.

Talán ez a bejegyzés kicsit negatív hangvételű lett, de én sem játszhatom a boldogat mindig. Nekem is vannak ilyen napjaim... de még mennyi... illetve úgy lenne pontos, hogy alig van másmilyen. Nem vagyok boldog ember na. Ez van. Mostanában egyre nehezebben kezelem az ürességet, ami bennem tátong, de csak túlélem, ha eddig sikerült. Nem most fog legyőzni! Továbbra is küzdeni fogok érte.

Nektek további kellemes hetet! Puszi!

Mint ahogy azt már mindenki nagyon jól tudja, Cassie odavan a rapért. Naaaaagyon. Tegnap például egész nap két dal ment a fülemben. Az egyik a Feedback volt (videó fent). Már régóta ismerem ezt a dalt és azt kell mondjam, szerelem volt első hallásra. Nem biztos, hogy mindenkinek tetszik, mert eléggé rappes. Például anyum sincs oda annyira a rappért, de asszem ez még tetszett is neki. Vagy csak kénytelen volt azt mondani, hogy ne bántson meg, amilyen nagy lelkesedéssel, beleéléssel hallgattam és rappeltem velük. xD Igen... úgy 95%-ban tudom a szövegét is és annyira örülök ennek. Azt az 5%-ot pedig még mindig tanulom és a tökélyre fogom fejleszteni. Eleinte mondjuk nagyon nem tetszett benne Bora. Mármint ott van ez a három rapper, akik véleményem szerint nagyon jók. Nem érdekel ki mit mond erről, ebben a dalban mind a hármuk szuper... aztán ezután megjelenik Bora a nyafogós "rapjével". Ne értsétek félre, kedvelem Borát, egyszerűen csak nem tartom túl jó rappernek. Szóval nem éppen jött be, de utána egészen hozzászoktam az ő hangjához is. Jaaaj és I.M! Mivel az a majom, azaz Adoonga nem más, mint I.M a Monsta X-ből (gif). Nem ismerem azt a bandát... mármint hallottam már róluk, de nem vagyok a rajongójuk... az a hang viszont... OMG! Annyira tetszik az a mély hangja... és oké, hogy ránézek TOP-ra, neki is mély hangja van, de ő tök férfias is mellé. Ott van I.M és egyszerűen nem tudom elhinni, hogy belőle jön ki ez a hang. Nagyon ügyes! *-* De... de seriously, te elhinnéd, hogy ő rappel így? Számomra furcsa, de egyértelműen jó értelemben.~ A másik dal, amit tegnap olyan sokat hallgattam, az a Sse Sse Sse, amit Minaru blogján ismertem meg. Szintén rap és ugyanúgy az Unpretty Rapstar résztvevői adják elő. Csak ha jól tudom, akkor a Feedbacket az első évad, a Sse Sse Sse-t pedig a második évad szereplői rappelik el. Nekem mondjuk a Feedback kicsit jobban tetszik. Lehet, hogy azért, mert ahhoz szoktam már hozzá... de nem is... az egy kicsit azért dallamosabb és jobban a rappek benne szerintem, változatosabb. A második kicsit túl unalmas nekem, viszont ami megfogott benne, az Ahn Soo Min volt, a lány aki kezdi a rappet. Háááááát nekem nagyon megtetszett ahogy itt rappel, szóval utána is néztem és szerintem tehetséges! Olyan kis aranyos és mégis kemény. Egészen megkedveltem. Ebben a dalban pedig az ő része a kedvencem, sajnálom, hogy az elején van pont és utána már nem is hallhatom. A másik ok pedig, amiért annyira megtetszett, az Gilme, azaz pont a második lány, a szőke. Azt hiszem már nem aktívak, de mindenkinek ajánlom a Clover nevezetű bandát, amely két fiúból és egy lányból áll. Annak volt a tagja. Például ezt a dalt hallgassátok meg. Egy időben nagyon rá voltam kattanva, de még mindig odavagyok érte. Gilme nem csak fantasztikusan rappel, de az énektudása is figyelemre méltó. Én nem nézem az UPRS-t, mert nem vagyok oda az ilyen "egymás megalázása" dolgokért, viszont láttam pár részletet belőle és nem csalódtam a "kedvenceimben". Ja és igen, tudom, hogy Yezi a Fiestar tagja, de nem annyira érdekel. Nem rossz, de ebbena klipben idegesít az a nagy keménykedése. Mármint nekem olyan műnek hatnak a mozdulatai, az arckifejezése és az, hogy túl menőnek próbál mutatkozni, de ehelyett épp az ellenkezőjét éri el vele.

Csütörtök van. Elvileg lenne sulim, vagy lehet hogy nem, már senki nem tudja. Említettem, hogy szervezkednek össze-vissza és a tanár mondta, hogy menjen be erre az órára mindenki, hogy akkor megbeszéljük a dolgokat, hogy ki fog bejárni és ki nem. Nem is értem egyébként, hogy hogyan gondolhatták ezt az egész szervezkedést. Minek? Miért nem tudták a tanárnak mondani? Arra fogják, hogy azért járjon be a jobb csoport, mert ők tanulni is szeretnének valamit. B*tch please... csak azért akarsz bejárni, mert mondta a tanár, hogy akik az órára nem járnak, majd év végén külön vizsgázni fognak. Szánalmas. Na meg én beleegyeztem a tanárnál, hogy akkor nem megyek be órákra... akkor ne intézkedjenek felettem is, mert azt k*rvára nem bírom. Azért nem akadtam csak ki jobban, mert én majd a tanárral egyeztetek és lesz*rom a fejüket, ahogy mindig. Most ugye be kéne menni, de mivel a tanárral meg lett beszélve, hogy nem járunk be, programot szerveztem magamnak. Hát bocs, de ezután már nem fogom lemondani, hogy beutazzak a város másik végébe 2 óráért. Ami még nagyon vicces, az az, hogy a főszervezkedő-kisasszony írta tegnap az osztálybeszélgetésbe, hogy ő most nem megy be, de ha szavazni kell, akkor járjunk be. Beccával basszus ugyanaz jutott az eszünkbe. Ő a nagy "járjunk be angolra", de már az elő órára nem megy be. Nevetséges, as f*ck. No, nem is számít csinálják, ami nekik jó, én majd úgyis azt intézem, hogy nekem legyen jó.

Tegnap Beccával elmentünk bubisteázni miután túléltük a napot. Persze most nem volt olyan vészes. 8-ra kellett menni és a morci tanárnénivel voltunk, akik nagyon harap a késésekre. Furcsa, de nem volt most olyan vészes. Jaaaj... hozott két utazási prospektust. Az egyik ilyen európai helyszínekből állt, de volt egy olyan, ami inkább ázsiai, meg amerikai helyeket foglalt magába. Többek között benne volt New York, Peking, Shanghai, Tokió... és a végén volt egy tartalomjegyzék. Mi azon Beccával kiakadtunk... mármint nevetés formájában. Ott volt a Kínai nagy fal helyett simán, hogy "Kínai nagy falat". Amikor azt megláttuk, vagy 10 percen keresztül szakadtunk... és köztudott, hogy akkor minden viccesebb, amikor nem szabad nevetni. Még a Facebookra is kitette ezt a képet. Fogalmam sincs hogy sikerült oda ezt írni, de nagyon jól jött ki, az biztos.

Etikáról ugye hallhattatok már pár dolgot itt a blogomon. Ezen az órán először megnéztünk egy videót angolul, magyar felirattal, ami az empátiáról szólt. Nem igazán figyeltem. Nem érdekelt annyira, de utána kiejtette a száján a "játék" szót, és felkaptam a fejem. Nem örömömben... éppen ellenkezőleg. Ki nem állhatom, ha etikán játszunk ilyen hülye játékokat. Mondjuk ez nem volt olyan vészes, csak lépkedni kellett előre. A lényege az volt, hogy kaptnk egy-egy cetlit és mindegyiken más tulajdonságok voltak és más-más rasszba tartozó, társadalmi helyzetben lévő emberek. Például volt olyan, hogy 25 éves bevándorló, vagy 24 éves egyetemista lány, vagy olyanok, akiknek a háttere biztos, illetve kevésbé biztos. Bele kellett élnünk magunkat a szerepbe és felolvasott 22 állítást. Előre kellett lépni, ha valaki úgy gondolta, hogy igaz a szerepére. Én nagyjából középtájt maradtam, mert én azt kaptam, hogy 22 éves leszbikus nő vagyok. Az egyik p*csa mikor osztogatták a lapokat ott hisztizett, hogy hát ebbe nem tudja beleélni magát, meg minden, aztán a tanár átpasszolta nekem, ő meg újat kapott. Persze ha másnak lett volna gondja, akkor törődjön bele, de mivel azzal a csajjal olyan feltűnően flörtölnek állandóan, így neki megtette. Lehetséges, hogy tudatalatt, de nagyon szembetűnő, amit művelnek. Teszem hozzá: a tanárnak felesége és gyereke van... és etikatanár. xD A játék végén ott kellett maradni, ahol vagy és mindenkinek el kellett mondania, hogy "ő mi" és, hogy miért van ott ahol. Voltak olyanok, akik ugyanolyat kaptak és egy lány, aki szintén ott állt középtájt, ahol én, ugyanezt kapta. Ő előbb mondta el, aztán következtem én. Elárultam, hogy mi vagyok, aztán a tanár benyögi nagy viccesen, hogy "miért nem találtatok egymásra". Erre én olyan flegmán, bunkón és lekezelően néztem rá, hogy olyat a világ még nem látott, aztán így szarkasztikusan: "ha ha ha". Persze a másik lánynál sem maradtak el ezek a nagy poénok, ám az osztálytársakat sem kellett félteni, mert olyan olyan szerep, hogy kerekesszékes (asszem kb) 25 éves férfi. Azon is poénkodtak és mivel az osztály nagy üdvöskéje tette, mindenki nevetett. Persze arra is ugyanolyan lekezelően reagáltam. Tényleg k*rva vicces ezekkel szórakozni. Amikor nálam jártunk és a tanár megkérdezte, hogy milyen volt ebben a szerepben, azt válaszoltam, hogy kicsit kellemetlenül ért ahogy belegondoltam pár állításba, mert a társadalom nem teljesen fogadja el őket, viszont szerintem ugyanolyan emberek. Én nem teszek különbséget senki között azalapján, hogy kit szeret és aki meg ezt teszi, az szánalmas. Azon az órán megtudtam - ha esetleg még nem tudtam volna -, hogy nagyon sok empátia szorult belém. Jó, ezzel eddig is tisztában voltam. Én mindig együtt tudok érezni másokkal. Ezért is van, hogy jó hallgatóság vagyok és egész jó tanácsokat tudok adni. Nem szeretném ha az emberek szomorúak lennének. Kíváncsi vagyok, hogy ezután az óra után hányan feltételezték rólam, hogy leszbikus vagyok, mert kiálltam mellettük. Ugyanis csak akkor állhatsz ki mellettük, ha te is az vagy... xD (Undorító emberi logika.)

Ezután még jött egy angol, amin nagyon meglepődtem. Az a durva, hogy már megint elfelejtettem. Majdnem le sem írtam. Előző héten éppen nem volt megtartva, mert a tanárnőnek valamit el kellett intéznie, de most volt. Egész nap nézegettem az órarendet és láttam, hogy még van etika után 3 óránk, de annyira nem koncentráltam oda, mintha ott se lenne. Amikor rájöttem kisétálva a suliból, hogy még nem a bubistea jön, hanem az angol, nagyon csalódott voltam. Átsétáltunk a másik épületbe, aztán a terembe beérve a tanárnő elújságolta, hogy az iskolánkat pár undorító, számító ember vezeti. Ezt nem így mondta, csak én fogalmaztam át. Még tavaly év elején meghírdették nekünk a 2in1 képzést, azaz a kettő az egyben képzést, melynek az a lényege, hogy kijárjuk ezt a két évet, aztán egy 6 hetes továbbképzésre kezdünk el járni angol nyelven, tehát 2 szakmánk lesz, mire teljesen végzünk. Egy általános irodai asszisztens és egy angol nyelvű irodai asszisztens. Emlékszem még arra is, hogy először nem akartam arra jelentkezni, vagyis úgy nem foglalkoztatott a dolog, de aztán amikor beíratkoztam, szeptember 3-án még ajánlotta is nekem az ügyintéző nő. Ezért tehát miután megírtam a szövegértést, benn maradtam egy mini felvételi beszélgetésre az angoltanárunkkal. Ott vártunk kinn anyummal, aztán végül meghallgatott és "bejutottam". Még a csoportok is azalapján voltak kettéosztva, hogy kik a haladó angolosok, akik szeretnének továbbmenni, és kik nem. Én ezért voltam az A1-ben. Ami a legviccesebb az egészben, hogy a jelentkezésnél nem kellett még azzal kapcsolatos szerződést kitölteni, mert azt mondták, hogy ráér majd a második év végén, amikor elkezdjük. Most pedig mit mondott az igazgatóp*csa az angoltanárunknak? Azt, hogy ilyen képzés nincs, nézze csak meg a szerződésünket, hogy az is csak általános irodai asszisztens szakra szól. Viszont maradhatunk még egy évet esti suliban itt miután végeztünk. Annyira fel tud dühíteni. Persze ez így jobban megéri a sulinak, ha maradunk még egy évet. Nem számít persze, hogy közben átb*sznak. Ki fogunk állni az igazunkért! Már az órán elkeztük gyűjteni a bizonyízékokat, hogy nekünk bizony ilyeneket ígértek és ne nézzenek már hülyének. Felháborító... legszívesebben a pofájába dönteném az asztalát az igazgatónak.

Angol után elmentünk Beccával bubisteátni. Igazából csak én ittam, ő pedig csak mekizett. Végül benéztünk a H&M-be, mert megkért rá, hogy menjek be vele. Annyira fura nekem oda betenni a lábam. Nem az én világom. Körbenézek és oké, hogy néha meglátok pár jó cuccot, de felesleges lenne érte kiadnom mondjuk 10ezret, amikor máshol olcsóbban is hozzájuthatok ugyanolyan jó ruhához. Nekem a márka semmit nem számít. Jaj és amikor ott végeztünk, a Westendben az egyik ülésen ott smárolt egy pár. Elmentem mellettük és: "are you f*cking kidding me?" Rám is néztek utána... hála az égnek, sikerült leállítanom őket még mielőtt mást is látnia kellett volna ártatlan lelkemnek. Jó, nem ártatlan az... én csak ezt utálom. Miért kell ezt művelni mindenki előtt? Otthon azt csinálnak amit akarnak, de nyilvános helyen moderálják már magukat. Fúúúúj de utálom a tiniket.

Ma 13:00-kor indulok a Nyugatiba, mert megyek le Szlovákiába. A vonatom 14:20-kor indul és elvileg 15:46-ra leszek lenn Esztergomban. Most tutira veszek bubisteát! Muszáj! :D Múlt héten már megbeszéltük, hogy lemegyek, amikor arról volt szó, hogy lesz sushi, mert ott valamelyik üzletben "ázsiai hetek" vannak. Hachi persze idáig halasztotta a vásárlást. Gondoltam, hogy ez lesz, mert jó emberismerő vagyok. Ezért is megyek később és majd együtt csináljuk meg. Nem tudom, hogy itt írtam-e már, de neki mondtam, hogy nem szeretek főzni, sütni, se semmit a konyhában. Mindegy, majd beszállok, mert végülis ha már felzabálom a sushit, az a fair, ha besegítek az elkészítésében. Na és most sietek is készülődni. Péntekig, vagy magunkat és az utazási szokásaimat ismerve, lehetséges, hogy legkésőbb szombatig ott leszek. Szombat este pedig elvileg megyek el Beccával piálgatni. Valamikor jelentkezem. Kérlek, addig se feledkezzetek meg rólam! Legyen nagyon szép hétvégétek! ♥ (Végül itt egy teszt nektek kicsit kiegészítve...)

A szemeim a legszebbek rajtam; sokan dicsérik. [A hajam az.]
Egész szép a kézírásom.
Szeretem a Coca-Colát.
Szeretem a Pepsit.
Szeretem a Dr Peppert.
Mintás az alsóneműm. [Fehér... >_>]
Elvettem valaki szűzességét. [Nem tudok róla. xD]
Voltál fodrásznál a múlt hónapban. [Évek óta nem voltam.]
Utálom ha azt írják nekem hogy "lol". [Szerintem vicces, én bírom.]
Énekeltem már közönség előtt.
Hiányzik valaki a másik nemből.
Múlt éjjel egyedül aludtam.
Csókoltam már meg Peternek nevű személyt.
Fogtam már James nevű személy kezét.
Szeretek ölelkezni.
Valakiben / valamiben csalódtam ma.
Viselek valamit a kedvenc színemben.
Van Facebookom.
Van Twitterem.
Sosem volt MySpacem vagy Bebom. [Bebom tényleg nem volt.]
Több, mint 200 ismerősöm van Facebookon.
Több blogom is van Tumblrön.
Szoktak emberek Tumblörről bejelölni Facebookon vagy követni Twitteren.
A személyes blogomnak több, mint 500 követője van. [Jó lenne.]
Ma állítgattam az iPodom. [Nincs iPodom és nem is köll.]

Saját fordítás!
Forrás: Tumblr

Hello baebae! Miiiiiiiiiiiiiiiizu mackóóóó? Képzeljétek el! Ma egy nagyon fontos naphoz érkeztünk a történelemben... mármint az én történelmemben. xD Jó, oké, annyira nem is fontos nap, de elég nagy jelentősséggel bír, ami reggel történt. Hmm... na jó, az is csak az olvasóimnak, akik regisztráltak és meg tudják tekinteni a Cassieteddy menüpontot. LOL... na látjátok, így kell hatásvadász címet készíteni, aztán szépen finomítani a dolgokon. Ez itt most kissé feltűnően hülyeség, de könnyen ki tudnám dumálni belőle magam... ahogy azt éppen most is teszem. :D Számomra viszont tényleg elég nagy dolog történt velem reggel miközben a buszon utaztam. Tudjátok mióta nem jutott már eszembe semmilyen történet "alapanyag"? Nagyon régen kezdtem már új sztoriba, azaz régen szállt már meg az ihlet. Az igazat megvallva félek is egy dologtól, amit itt és most nem fogok elmondani, mert ha még van olyan aki esetleg normálisnak néz, azok is azt fogják rám mondani, hogy egy elmebeteg vagyok. Az mondjuk nem igazán tud foglalkoztatni, hogy mit gondolnak rólam, de ez a téma most egyébként sem ide való. Nem akarok róla beszélni, mert kivételesen nincs olyan szörnyű kedvem. Nem szeretném elcseszni. Reggel tehát... nagyon reggel, azaz 7 körül a buszon gondolkoztam, ahogy azt szoktam. Már említettem, de nagyon szeretem azt a 20 perces utat a busszal, mert általában amikor elindulok még sötét van, éppen világosodik és el tudok veszni a "táj" bámulásában és alámerülhetek a gondolataim tengében. Mondjuk az óraátállítás után már világosban fogok utazni... bár... nem is tudom az mikor van. Nekem április végéig tart a suli és utána jönnek a vizsgák. Aprilisban már nyári idószámítás van nem? (Ez most értelmes volt? Whatever, who cares... it's just a blog where people want to read interesting posts that make sence... LOL... come on Cassie, you can do it... I guess...) Ok, now I don't even know what I'm talking about. Oh yes! A buszon tehát elmerengtem, mint mindig... Jiyongra gondoltam, mint mindig... elmosolyodtam rá gondolva, mint mindig (HA! Csak hogy legyen még egy szóismétlés... xD Omg! Van olyan aki képes ezen a hülye bekezdésen átrágni magát? Van olyan aki nem x-elt még ki? ㅋㅋㅋ) ... ésésés hosszú idő után megszállt az ihlet és van ötletem egy új történethez! Na ki örül? Max az a pár ember örülhet, aki regisztrált, mert a többiek nem fogják látni. Ha pedig valaki nem örül neki... LOL (ennyit fűztem hozzá PewDiePieos stílusban). Még nem biztos, hogy meg fogom írni, vagy hogy egyáltalán nekilátok, de ha jön az ötlet és meg tudom fogalmazni azokat a pillantokat, melyek a fejemben gyönyörűen kirajzolódtak, akkor természetesen egy idő után elolvashatja minden reagisztrált tag, azaz cassieteddy. A lényege, hogy együtt vagyunk benne, 2016-ban játszódik éééééés... aranyos. xD

Miről is kéne írnom? Fogalmam sincs, ne haragudjatok. Egyszerűen csak szerettem volna írni egy posztot, mert amikor itt hagytam a blogomat a zárás előtt több, mint 100 oldalnyi bejegyzésem volt, azaz több, mint 500. Most olyan üres az oldalnak ez a része. Oké, a cassieteddy menüpontban meg lehet nézni a régi bejegyzéseket is, de a látogatók csak ennyit látnak belőle. Egy idő után biztosan sok lesz, hiszen mint azt most is tapasztaltátok, sokat tudok ám pofázni még a jóóó nagy semmiről is. Viszont ha már az unalom felé kanyarodtunk el, írok a mai napomról (ami amúgy nem is volt olyan vészesen unalmas... csak egyszer aludtam be majdnem). 11 órám volt. T_T Nos, egész ügyesen túl éltem, azt kell, hogy mondjam. Nem tudom miért, de egészen tűrhetőnek tűnt. Az egész napot Becca társaságában töltöttem és szinte végignevettük. Persze, ahogy arra számítottam, az ivás elmaradt. Gondoltam, hogy ez lesz és köztudott, hogy nekem mindig igazam van. Mivel az egyik osztálytársam ma nem jött suliba, akivel még lebeszéltük, elvileg jövő héten hétfőn ejtjük meg, ugyanis akkor is marad a 11 óra... ezentúl így lesz. Pontosabban nem egészen. Megbeszéljük, hogy legyen A-B hét, azaz dokumentációkezelés csak kéthetente lenne, szóval ilyenkor nem lenne hétfőn első 3 óránk... 8 óra... egy kicsivel azért jobban hangzik. Juj... ma kicsit kiakadtam. Pont az a fent említett óránk volt, amikor megbeszéltük a tanárnővel a dolgokat. Ez eddig oké, de már nagyon unok egy-két dolgot. Például múlthét csütörtökön megbeszéltük az angoltanárnővel, hogy a haladó csoportnak nem kell majd bejárnia órára. Ezt azért ajánlotta fel, mert azon az órán a haladók és a kezdők együtt vannak, így pedig nagyon nehéz bármit is tanítania. Erről meséltem is, hogy az év végén lesz majd egy vizsga és így tudjuk le. Ott ebbe mindenki belement... erre most a sz*rkavaró brigád elkezdett megint intézkedni, hogy fordítva legyen és nekünk kelljen bejárni, a másik csoportnak pedig ne. Azt hittem szétverek valakit. Ott miért nem tudtak erre gondolni? Most össze-vissza kérdezget mindenkit, meg kavar mindent az egyik csaj - aki tagadom, hogy Mérleg... na jó nem, mert nem rajongok a Mérlegekért még ha az is vagyok. Az az egy biztos, hogy én nem fogok bejárni, ha már megbeszéltük. Egyébként is pont Becca és én vagyunk, akik a mind a két csoport felett állnak. Csak elfogadja, ha én azt mondom, hogy "kösz nem".

Aish! Nem bírom ezt az osztályt. Pláne amiket megtudtam róluk. Alapjáraton nem érdekelnek, mert mindenki elszámol majd a saját lelkiismeretével, mindenkinek ez a saját magánügye, de pár dolgot egyszerűen nem vagyok képes felfogni... úgy szimplán emberileg. Alapvető morális problémákkal küszködnek "drága" osztálytársaim. Ti képesek lennétek egyszerre több fiúval járni? Vagy csak azért együtt lenni valakivel, hogy kihasználhasd? Esetleg a protekció érdekében lefeküdni valakivel? Ezek komolyan csak engem akasztanak ki?! Erről eszembe is jutott valami, ha már ilyen kis asszociációs játékot játszok itten magamban. Nos... képzeljétek... egyszer letöltöttem egy chatet a telefonomra... még a Galaxy S3-ra. Az mellékes, hogy melyik volt. Sokan zaklattak amikor még használtam. Azóta már nincs az új telómon. Nincs rá szükségem. Egyszer rám írt egy pasi. Már meg sem lepődtem a "hi baby" és a cifrább megszólításokon, köszönéseken. Ő is így tett. Mivel hozzá voltam szokva, elkezdtem vele beszélgetni. Persze mindegyikkel úgy bántam, ahogy azt megérdemelték. Pl. engem ne zaklasson már a kielégületlenségével, mert nem érdekel. Az a férfi tehát gazdag is volt és sok helyen járt már. Többek között a képei alapján tudom, hogy igazat mondott. Ezután elkezdte mesélni nekem, hogy ő felnőtt filmekkel foglalkozik és, hogy nemsokára Budapesten lesz. Szeretné, ha benne lennék egy ilyenben. A lényeg, hogy fel akarta venni, ahogy mi ketten *khmkhm*. Alapjáraton csak néztem amikor megláttam mit írt, de utána gondoltam egy kicsit belemegyek a játékba, talán még el is érhetek nála valamit. Azt előre leszögezem, hogy eszem ágában nem volt vele lefeküdni és belemenni ebbe az egészbe, amiért amúgy pénzt is adott volna (ami még jobban felháborított, hogy egy ekkora k*rvának néz). Azt válaszoltam neki, hogy rendben, ha segít valamiben... méghozzá, hogy hozzon össze egy találkozót Jiyonggal. Utánánanézett és azt mondta erre, hogy rendben, de előbb a videó. Ott kezdtem könnyezni a röhögéstől és elküldtem a p*csába egy "ne nézz már ekkora hülyének" üzivel. Ezzel arra szerettem volna rávilágítani, hogy habár Jiyong a legnagyobb vágyam, de erre nem lennék képes soha. Pláne, hogy össze se hozta volna a találkozót, de igyekezett azért hülyére venni. Ha viszont megtette volna se mennék bele ilyenbe. Most komolyan... nem tudnék azzal a tudattal élni hátralévő életemben, hogy rólam készült egy ilyen videó, vagy, hogy eladtam magam ilyen könnyen. Nekem többet számít a becsületem ennél. A másik pedig, hogy Jiyong sem lett volna rám büszke... habár... a r*bancát elnézve nem biztos, hogy annyira meghatotta volna a dolog.

Ma egyébként - mint már említettem - végig Beccával hülyéskedtünk. Azt hittem, hogy végigalszom és szenvedem a napot, de ehelyett egy csomót nevettünk és egész könnyen túléltük. Dokumentációkezelés után / közben elmentünk a boltba és vettünk kaját a napra. Az 5 gyorsíráson egy jegyzőkönyv részletet írtunk le... azaz megint annyit vettünk 5 órában, amit le lehetett volna tudni egyben is. Ezután vettünk egy-egy energiaitalt a büfében, aztán adózási ismereteken szinte végig akasztófáztunk és eléggé hangosan nevettünk. Biztos, hogy zavartuk az órát, de annyira vicces volt akkor minden, hogy nem figyeltünk oda. Lehet tényleg hatott az energiaital, mert felpörögtünk tőle. Jó, még gyorsíráson is néztünk videókat, amiken joggal szakadtunk. Miután végeztünk, még ott maradtunk kicsit beszélgetni, aztán ő elment egy találkozóra, én pedig hazaindultam.

Azt hittem vészesebb lesz ez a 11 óra, de végül túlestünk rajta, sőt még ott is maradtuk kicsit beszélgetni. Biztosan nem volt elég a suliból és szerettük volna még egy kicsit kiélvezni az ott töltött perceket. Lol, persze. Holnap Becca nem jön suliba, viszont én végig aludni fogok. Szerencsére úgy alakult, hogy csak 2 szolgáltatásmarketingem és 3 gyorsírásom lesz... éééés 9:45-re megyek. Hmm... mivel akkor már nem jár az a busz, muszáj villamossal és metrókkal elmennem a suliba, de túlélem. Olyankor kicsit jobb, mert a reggel 6-7 órához képest nincsenek olyan sokan. Juj~ anyum vett nekem rotringhegyet, mert megkértem rá és mellé még két rotringot is kaptam. Szépek! :3 Remélem nem haragszotok, hogy ez ilyen kis uncsi, rövidke bejegyzés lett, de ahhoz képest, hogy a suliban elvoltam, hazaérve mégis kicsit bepunnyadtam és nem igazán volt időm egy terjedelmesebb posztot írni... viszont mindenképp szerettem volna valamivel megköszönni ezt:

Már tegnap megdőlt a napi látogatottsági rekord 190 fővel, de most még ezt is túlszárnyaltátok. Ez rendben van, hisz blogger queen vagyok ugyebár, de, hogy a nyitást követő pár napon belül már eddig jutottunk együtt, az elképesztő. Elképesztőek vagytok. Hamarosan a portállistán a blogok között az első is leszek, ha így megy tovább. Köszönöm tehát~! Szerintem nem tudom jobban kimutatni a hálámat, mint hogy folyamatosan gyártom nektek az olvasnivalót. Továbbra is számíthattok rám ebben és minden másban is! Így búcsúzóul kaptok is egy videót tőlem (az én drágáimról) és egy mini bejelentést. Nemsokára elindul egy bejegyzéssorozatom, melyben dalokat fogok ajánlani nektek. ^w^ Jó ötlet? Tetszik? Ha igen, akkor örömmel fogom linkelgetni az általam olyannyira imádott dalokat mindenféle műfajban.

Puszi! Szuperjó keddet! Vigyázzatok magatokra!

Mi újság veletek? Olvastok még? Vagy... olvastok már? Itt vagyok ám, csak kicsit elfoglalt voltam ezekben a napokban. Tudjátok, hogy ha szüksége van rám valakinek, írhat nyugodtan. Ha ide nem írok, akkor valószínűleg ihlethiányban szenvedek, vagy elfoglalt vagyok. Ez a két lehetőság áll fenn. Na meg egy bejegyzést igazából nem olyan egyszerű összehozni. Egy színvonalas és tartalmas bejegyzés nem 5 perc alatt készül el. Mivel én inkább a minőség, mintsem a mennyiség híve vagyok, nem fogok 3 mondatos, kinézetre is csúnya írásokat posztolgatni. Remélem megértitek. ^^ Jaj, erről a minőség dologról eszembe jutott, hogy még szerdán volt etikánk és már említettem, hogy mennyire nem szívlelem a "tanárbácsit". Régen ugye jófejnek tartottam, de azóta sokat változott. Szerintem azért, mert annyira próbálja magával is elhitetni, hogy milyen boldog, de közben minden problémáját másokon vezeti le, hogy magában meg igyekezzen kiegyensúlyozott lenni és ne egyedül kelljen megküzdenie mindennel. Nem érzek sajnálatot. Az a gáz, hogy egy nagy szentnek állítja be magát, közben pedig hallottam róla egy-két dolgot, amely nem épp kéne, hogy valljon egy etikatanárra. Most félévkor azt csinálta, hogy pár lánynak, köztük Beccának is "nem megfeleltet" adott. Azt mondta, hogy csináljanak meg egy beadandót. Persze az ügyintézés sem volt olyan gördülékeny, mint amilyennek kellett volna lennie. Az egy osztálytársam beadta azt a hülyeséget. Elvileg magáról kellett írnia, meg olyan hülye kérdésekre válaszolnia, hogy szerinte fontos-e az etika, mint tantárgy. Ez tipikusan egy "nyalj be tövig és átengedlek" kérdés. A lényeg, hogy másfél oldalt kellett írnia, de egy kicsivel kevesebb lett, így nem fogadta el, aztán szerdán még odament hozzá és elkezdte lökni az álszent, idióta rizsáját, amit úgy gondoltam nem hagyok szó nélkül. Azt hiszem meg is szólaltam, de az arcomról már látta, hogy valamiben nem éppen értek vele egyet. "nem a mennyiség, hanem a minőség ami számít, nem...?" - kérdeztem tőle nyugodt és halk hangszínnel, aztán ő erre tisztán kivehetően ideges lett, de igyekezett elfolytani azt. A leereszkedő stílusával azt válaszolta, hogy ha valaki ilyen helyzetben van, akkor mind a kettő. Erre én rácsodálkozó, egyben szánakozó tekintettel, halkan és nyugodtan: "jól van, ne harapd le a fejem". (Lehet tegezni.) Nem is értem. Utálom a szerdákat, mert csak olyan óránk van, amit utálok, olyan tanárokkal, akiket utálok. Vagyis az pontosabb, hogy a tanárok utáltatták meg velem a tantárgyakat. Alapvetően utálom az etikaórákat. Valószínű, hogy majd az osztállyal fogok megosztani mindent, ami a szívemet nyomja, amikor még a barátaimnak is alig mesélek el valamit. Még egy múltkori órán - mondjuk ott rendes volt a tanár - azt csináltuk, hogy voltak előre megírt kérdések és egy borítékból kellett őket kihúzni. Körbe kellett ülni, kb mint idióta terápiás órán és úgy kellett megválaszolni azt a kérdést, amit kihúztál... persze magaddal kapcsolatban. Két kör volt. Az elsőn még viszonylag szerencsém volt. Ott azt húztam, hogy mi a legnagyob félelmem. Azt mondtam hogy a bohócok... pedig egyáltalán nem azok. Mármint, jó, nem szívlelem őket, de nem fogom megosztani senkivel, hogy mi a legnagyobb félelmem, mert amilyen gonoszak az emberek, direkt ellened fordítják. Igazából a pókoktól rettegek, ha ilyesmiről van szó. Viszont ott megkérdezte a tanár, hogy milyen olyan félelmeim vannak, amik inkább lelki dolgok, hogy nem szeretnéd ha megtörténne. Igazából az a legnagyobb félelmem, hogy soha nem lehetek együtt Jiyonggal. Ott azt mondtam erre, hogy félek,h ogy amit elterveztem, az nem válik majd be és úgy alapvetően a jövőmtől. Nem hazudtam. Örültem, hogy letudtuk, aztán rájöttem, hogy van még egy "forduló", ami kicsit kellemetlenül érintett. Azt a kérdést húztam, hogy "Voltál már szerelmes?" és persze mesélnem kellett volna róla. Kissé nevetségesnek tartottam a helyzetet. Reménykedtem benne, hogy nem várja el, hogy erről itt beszéljek. Amint megláttam a kérdést, olyan sírógörcs kezdett kerülgetni, hát még mikor válaszolnom kellett. Igyekeztem minél kevésbé remegő hangon felolvasni a kérdést és kimondani, hogy "igen, voltam és passzolnék". Ott rendes volt és megértően bólintott.

INFO: Minaru re-opened her blog!

Két napot Szlovákiában töltöttem. Eredetileg egynek indult, de végül így alakult. Még szerencse, hogy nem vettem oda-vissza jegyet. Gondolkoztam rajta, de végül inkább csak egy egy útra szóló mellett döntöttem. Ezért mondom mindig, hogy az ember tervez, aztán a sors majd eldönti, hogy mit akar kezdeni az életeddel. Kicsit igazságtalan, de ez van. Megszülettél, szóval vállald a következményeit! xP

Péntek { 02.05. }

Reggel 7 körül keltem fel, mert beállítottam ébresztőt. Nagyjából egy óráig készülődtem és közben zenét hallgattam. Kivételesen kisminkeltem magam, mert volt hozzá kedvem, pedig amúgy nem szoktam. Nagyon ritka... nagyjából kéthavonta egyszer ha előfordul. Sokan mondják, hogy meztelenül érzik magukat anélkül, én viszont pont hogy sminkkel érzem furán magam. Nagyából 8:45-kor elindultam a nyugatiba. Amikor megérkeztem, rögtön megvettem a jegyet a 10:20-as vonatra Esztergomba. Megbeszéltük, hogy addig elmegyek és utána jönnek értem kocsival. Mielőtt felszálltam volna, elindultam egy kisebb túrára a Westendbe, de rájöttem, hogy a bubisteás 10-kor nyit ki és én akkor már nem szeretnék ott lenni. Biztosabbnak láttam, ha inkább a vonatra várok, ezért visszamentem és amikor beállt, leültem egy helyre. Egész úton a Nappal szenvedtem. Annyira idegesítő volt. Nem is értettem a helyzetet. Esztergom ugye északnyugatra van Budapesttől, délelőtt volt, ami azt jelenti, hogy még keleten van a Nap, szóval ha a vonat jobb oldalában ülsz, akkor süti ki a szemed. Én emiatt balra ültem, de ez a rohadék ellentmondva a tényeknek velem cseszekedett. Függöny természetesen nem volt. Az út több, mint 1 órás volt, de végül eljutottam végállomástól végállomásig. Nem tudom, lehet, hogy a levegőváltozás miatt, de olyan hideg volt ott. Oké, hogy minél fejjebb mész a Földön, annál hidegebb van, de annyira messze azért nem voltam Pesttől. Nem Norvégiáig utaztam.

Párkányban voltam. Ott lakik Hachi a barátjával és az anyósával. Illetve két helyen lakik. Megbeszéltük, hogy a Párkányban lévő otthona a "főhadiszállás" és a másik otthona, Zselízen, ahol a családjával él a "bázis". xP Legelőször elmentünk kocsmába, ahol nagyjából 10-15 percig lehettünk. Megkóstoltam a kofolát. Nem volt olyan rossz, de maximum 2-3 kortyot tudnék belőle meginni. Nem szeretem a "ragacsos", meg szénsavas löttyöket. Ezután felmentünk a lakásra, ahol Hachival egy darabig beszélgettünk és kutyáztunk. Van egy yorkijuk, aki tiszta őrült, de nekem nagyjából sikerült lenyugtatnom. Moneynak hívják és ennek egy külön története is van. ^^ Később, amikor Patrick (akinek az volt a kívánsága, hogy "felvidéki szépszál férfiegyedként" legyen megemlítve) megérkezett, elmentünk hárman kínaizni. Elég érdekes kajálás volt. Végigröhögtünk az egészet. Élveztem, ahogyan a kávézást is. Onnantól ketten maradtunk Hachival és sétálgattunk a városban. Legalábbis a sétálóúton. El is kezdtem videózni, mert mondtam nektek, hogy valószínűleg fogok. Nincs olyan sok minden benne. Leginkább az Esztergomi Bazilika, ami igazából magyar, de mégis látni a Párkányból amikor a Dunaparton vagy. Nagyon szép volt! Ott beszélgettünk míg besötétedett. Észrevettünk egy cicát a távolból. Először nem tudtuk, hogy milyen állat, de amikor megláttam, hogy cica, szinte odarohantam és végig dögönyöztem. Annyira szép volt! A videóban is láttátok. Komolyan... elmegyek Szlovákiába és mit videózok? Magamat, a magyarországi Esztergomi Bazilikát és egy macskát. Szlovák látványosságok! xD Beszélni is beszéltünk, de olyan sok hülyeségről, hogy felesleges lett volna beletenni, így inkább csak zene megy alatta. Na meg hallhatjátok a hangomat is amikor cicázok. Igen, kissé macskab*zi vagyok. :3 Hachit nem kedvelte annyira. Én ott röhögtem rajta és mondtam, hogy ő olyan a macskákkal, mint én a gyerekekkel. Nagyon látszik, hogy nem ért hozzájuk, de nem is gond, amíg nem gonosz velük.

A közelben van egy teaház, ahova bementünk. Legalább 5 órán keresztül ott ültünk. Nagyon hangulatos volt az egész. Szerintem a csávó, akitől kértük a teákat, valamilyen tudatmódosító szer hatása alatt lehetett, de jófej volt. Elbeszélgettünk és hülyéskedtünk. El is kérte a személyimet, majd meglepetten állapította meg, hogy magyar vagyok. Mármint, hogy Magyarországról jöttem, mert egyébként ott szinte mindenki magyarul beszélt és sok helyen magyar nyelven is voltak feliratok. Mondjuk pár szót magamtól is kitaláltam, mint pl a rendőrséget, azaz a "polícia" feliratot teljesen egyedül fejtettem meg. xD Benn leültünk a sarokba babzsákokra. Tök jó volt, mert egy ilyen selyemfüggöny takart is minkat az egyik oldalról. Egy kicsit vártunk, aztán a srác kihozta nekünk a teákat, aztán a vizipipát. Először köveset szívtunk, alma ízesítésűt. Nagyon jó volt! Meg is beszéltük, hogy visszamegyünk legközelebb is... azaz most amikor megyek, jövőhéten. A teákat mér nem annyira tudom, mert olyan extra ízek voltak. Hachi először cseresznyevirágosat ivott, én meg valami zöld teát. Cukor nélkül kaptuk, én viszont emlékeztem, hogy még a mekiben eltettem egy csomag barnacukrot a kávéhoz, amit aztán nem használtam fel. Hachi tett is bele. Én először nem, de aztán amikor akartam, megfogtam és persze pont fejjel lefelé, így szinte az egész az asztalra ömlött. Nem látta senki, de mi úgy elkezdtünk rajta szakadni. Még azt hihették, hogy tényleg beszívtunk. Nézegettük a társasjátékokat. Volt ki nevet a végén, amit én nagyon szeretek... ráadásul magyarul, pont olyan változatban, ami nekem van itthon. Játszottunk is egy kört, amit sikerült megnyernem. Én voltam a sárgával, ő pedig a "kékekkel". Ezt azért tettem idézőjelbe, mert mivel félhomály volt, azt hittem kivettem az összes kéket, de ehelyett három kék volt és egy zöld. Azt hittem az egyikről, hogy az zöld. Pont az nem volt zöld, amit annak hittem, de kiderült, hogy csak igazam volt és az egyik az. A legviccesebb az egészben, hogy még akkor sem vettük észre a "meccs" elején, hogy az egyik zöld, amikor vakuval csináltunk képet. Na ezenis sikerült úgy nevetünk, hogy még inkább elhitettük az emberekkel, hogy nem vagyunk teljesen józan állapotban. Közben teázgattunk, pipázgattunk és beszélgettünk. Én ott úgy bepunnyadtam, hogy többször rádőltem a vállára, vagy a falnak és becsuktam a szemeimet. Ettől függetlenül szerintem nagyon jól telt. Kb 18-tól voltunk ott 23-ig... a hely pedig 22-kor "bezárt"... legalábbis az volt kiírva, de azt figyeltük, hogy még este 10 után is jönnek az emberek. Sőt, nagyjából akkor kezdett csak felélénkülni a teaház. Amikor végeztünk az első körrel, újra választottunk teát és akkor már dohánnyal szívtuk a vizipipát. Dinnyéssel. Mind a kettőnk azonnal leragadt annál. Másodszorra nem tudom Hachi milyen teát választott, de én valami fahéjasat. Azután Unozni keztünk. Az első kört én nyertem, a másodikat pedig ő. Azután annyira belefeledkeztünk a beszélgetésbe, hogy hagytuk is. Mindenféle szóba jött. Én nagyon örülök neki, hogy Hachinak sikerült megnyílnia előttem, mert mondta, hogy nem gyakran van ilyen és az első találkozásunk elején tényleg hallgatag volt. Kellemes érzés, hogy már megbízik bennem annyira, hogy elmeséljen (gondolom) mindent. Mivel sokáig elhúzódott ez az egész és mondtam is, hogy nincs kedvem hazamenni ilyenkor már, megbeszéltük, hogy ott alszom. Este 11-körül megittuk a teát és elindultunk hozzájuk. Az út is kellemes volt, mert egy olyan emberrel voltam, akit sikerült megkedvelnem. ^^ Úgy vagyok vele, hogy nem számít mit csinálok, a lényeg, hogy kivel. Ezután náluk még kajáltunk, aztán amikor Patrick is megérkezett, boroskóláztunk, amit én végül felkelés után ittam csak meg.

Szombat { 02.06. }

Ezen a napon igazából nem történt semmilyen említésre méltó dolog. Felkeltünk úgy 12 felé. A "felvidéki szépszál férfiegyed" (LOL) már előbb felkelt. Elvileg 6-kor, de mivel én aludtam, így nem figyeltem. Illetve félig fenn voltam, mert minden alkalommal, amikor Hachit keltegette, felkeltem rá, de mivel nem kergetett a tatár, így visszaaludtam. 12-kor végül csak felkeltünk mind a ketten. Egész nap kómás voltam, amit nem értek. Mondjuk Hachi írta még később, hogy valószínűleg azért, mert tegnap nagyon fáradt voltam egész nap és ezért nem sikerült kialudnom magam még akkor sem, ha megvolt a 8 óra... mert ugyebár egy felnőttnek minimum annyi alvás szükségeltetik. "Reggel" átöltöztem, aztán kb végig kutyáztam a kávézás után. Kávézni és cigizni kimentünk a lépcsőházba Patrickkal, aztán ott beszélgettünk. Jól esett végig, hogy marasztalt és látszott rajta, hogy őszintén is gondolja, hogy jöjjek máskor is. Már tervezgette, hogy mit fogunk megnézni... ja meg, hogy szerez nekem egy szlovák csávót is. Én vállat vontam, mert végülis nem hiszem hogy sok vizet zavar majd ha szlovákul pofázik végig. Semmit nem fogok érteni belőle. Mondjuk kicsit rosszul érezném magam, hogy feleslegesen lenne ott, mert nem hiszem, hogy vele foglalkoznék. Ráadásul nekem az úgy nem szimpatikus, hogy simán ki tudnak beszélni és én nem értem. Ebben mondjuk nem vagyok benne.

Azt Hachival megbeszéltük, hogy jövőhéten is megyek pénteken... vagy lehet, hogy csütörtökön. Attól függ, hogy bemegy-e pénteken. Ugyanis nekem nincs suli aznap és ha csütörtökön délután mennék, akkor pénteken is ott lehetnék végig. Nem lenne rossz. ^^ Egy kicsit még beszélgettünk, aztán az FSZF (nincs kedvem kiírni, bocsi)... nos meglátva Jiyong új Instagram videóját beszólt rá valamit, amiben mondjuk volt igazság, mert tényleg buzis, hogy ki van sminkelve (teszem hozzá nem ő sminkeli magát...), meg egyáltalán nem férfias, de a stílus amivel tette, nem éppen nyerte el a tetszésemet. Én úgy vagyok vele, hogy nem kell szeretni azt amit / akit a másik, de az alapvető tiszteletet meg kell adni... mindig. Utána ment ki a spájz-erkélyre cigizni és hívott is engem, de nem éppen volt kedvem hozzá. Véleményem szerint nem is az zavarta, hogy nem mentem ki, hanem, hogy valami nem úgy alakult ahogy ő akarta. (Nem? ^^) Azt mondta, hogy ezt megjegyezte. Nos... én is! Viszont szerintem mind a kettőnk túl tette magát rajta. Én egyelőre biztosan, ha nem lesz még több ilyen. Az a "gond" velem, hogy engem szinte semmi nem érdekel, de Jiyongra ugrok, mint egy jól betanított pitbull. Ha valakit bírok, akkor egy ideig még elnézem, de ha tényleg olyan pontot ér, akkor nem tudok eltekinteni mellette. Legtöbbször mondjuk nem mutatom ki, hogy ő a gyengém, mert ezt fel is használják ellenem, inkább csak magamban rendezem le. Ez is érdekes mondjuk, mert itt sem zavar minden. Ha azt mondja valaki, hogy nem férfias, akkor azzal egyet is értek, mert igaz, de nagyon sokat számít, hogy hogyan szól be, vagy mit mond. Ha valami olyan kijelentést tesz valaki, ami nem igaz, akkor az tényleg fel tud cseszni. Ha pedig szimplán nekem próbálnak beszólni, hogy "sosem lesztek együtt", azon tényleg nevetek, ugyanis tökéletesen tisztában vagyok vele bicsiz, attól még szeretem. Vagy, hogy "nem lehetek belé szerelmes"? Nevetés második fokozata.

A 14:12-es vonattal haza is mentem. Rendesek voltak, mert kivittek Esztergomba. A kocsiban elköszöntem Patricktól, Hachi viszont bekísért. Vettem jegyet, aztán elindultunk a vonat felé. Épp felszálltam, amikor Patrick még utánun jött és odaadott egy cigisdobozt benne egy szál cigivel és mondta, hogy gyűjtsem benne a hajszálaimat. Komolyan azt fogom tenni és jövőhéten odaadom neki. Nem tudom milyen mánia ez, de komolyan elteszi a hajszálakat a zsebébe. xD Elköszöntem tőlük, aztán leültem az ablakhoz. Amikor elindultunk, átültem máshova, mert meguntam, hogy a szemembe süt a Nap. Végig a vonat falának dőlve ültem. Néha helyezkedtem, de ment a zene és kb nyitott szemmel aludtam. Annyira furán éreztem magam. Kimerült voltam és kedvetlen. Olyan letört, de mégis az a nyugodt szomorúság. Nem is tudom hogyan fogalmazzam meg. Minden vágyam az volt, hogy a vonatút végén, amikor megérkezek a nyugatiba, ott várjon rám a pályaudvaron, a karjaiba zárjon és azt mondja: "hiányoztál, pedig csak két napra mentél el"... aztán ott álltam volna az ölelésében legalább tíz percen keresztül egyetlen szó nélkül.

Jiyonggal álmodtam! Jóóó... ez nem olyan nagy hír, mert sokszor szoktam. Elvileg azzal álmodsz sokat, aki hiányzik. Ja, lehet benne valami. Ha emlékszem az álmomra, akkor Jiyong tuti benne van. Most igazából csak a végére emlékszem nagyjából tisztán, de az tök érdekes volt. Mármint... nem olyan nagy dolog, de a lényeg, hogy egyedül utaztam valamilyen távolsági busszal és volt nálam pár holmi. Hátul lepakoltam az egyik székre és lementem a buszról, mert épp megálltunk pihenni. Amikor felmentem, egy koreai srác ült a cuccaim mellett. Helyes volt. Pár szintén koreai lánnyal beszélgetett, én pedig odamentem hozzá és megfogva a cuccaimat, bocsánatot kértem, hogy odapakoltam, nem tudtam hogy ők ülnek ott. A srác mosolygott. Előrébb ültem és az úton egy csomószor hátra fordultam és egymásra mosolyogtunk a fiúval. Beszélgetni is kezdtünk. Amikor megálltunk megint, én ementem mosdóba, aztán amikor kijöttem, kiderült, hogy a srác akivel beszélgettem az úton, Youngbae volt. Az megmaradt, hogy volt egy kis fülke, aminek kinyitottam az ajtaját és mondtam Youngbaenek, hogy jöjjön be. Nem tudom miért. O_o Azt viszont tudom, hogy így mondtam: "gyere be. nem azért, csak gyere". Azután, hogy kimentem onnan, megláttam őket és nagy mosolyra húzódott a szám. Először tudom, hogy Seungrit üdvözöltem, aztán TOP-t, majd Daesunghoz mentem oda. A végén Seungri, Youngbae és TOP elmentek onnan kicsit arrébb és Daesunggal meg Jiyonggal beszélgettünk. Pontosabban Daesung hülyéskedett, mi pedig Jiyonggal nevettünk rajta. Egyik alkalommal - mint a romi filmekben - pont egymásra néztünk és tök közel volt az arcunk. Egymás szemeibe néztünk, aztán - meg is lepődtem, hogy - így az első találkozás alkalmával meg is csókoltuk egymást. Ezután tök vicces volt, hogy Jiyongnak alig volt haja, mármint kopaszodott, pedig ugyanennyi idős volt, mint most. xD Felül már nem volt haja, aztán így az álom végén mondtam, hogy nem érdekel, ha kopasz, én így is szeretem. xD Éééééés felkeltem. kb 10-kor.

Holnap 11 órám lesz... kérlek szurkoljatok, hogy sikeresen túléljem. (Ha minden igaz, előtte mondjuk piálunk. Kíváncsi leszek.) Kellemes hetet kívánok mindenkinek! Vigyázzatok magatokra!