Annyeong!

A "nevem" Cassie DaVinci - az igazi Gabriella -, de szólíts Cassienek. 21 éve, október 16-án láttam meg a Napvilágot. Ebből adódóan a csillagjegyem Mérleg, az aszcendensem pedig Rák. Magyarország gyönyörű fővárosának egyik külső kerületében élek mióta csak az eszemet tudom. Bárki bármit mondhat, számomra mindig ez lesz a világ legszebb városa. Büszke vagyok magyarságomra, többek között azért is, mert a világ egyik legnehezebb nyelvét beszélem. | Mint azt már valószínűleg észrevetted, kedvelem Dél-Koreát - ideáljaim a koreai férfiak, imádom a koreai nyelvet és érdekel a nemzet kultúrája -, a kedvenc országom azonban Olaszország, városom pedig London. | Az egyik életcélom minél több nyelvet elsajátítani. Az angol már megy, a koreait pedig jelenleg tanulom. A további sorrendem: olasz, svéd, orosz, cseh, kínai és a többi ahogy jön. Szokásom a mondandóimba belevinni angol és koreai szavakat is, így ne haragudjatok ha esetleg ezt tapasztaljátok. | Jelenleg a repülőtéren dolgozom check-in agentként. A terveim a jövőre nézve azonban: hogy megtanuljak gitározni, zongorázni, vezetni, kung-fuzni kezdjek, valamint táncolni és lőni járjak. | Mindenféle kreatív dolog érdekel. Régen színészkedtem, a tánc nagy szenvedélyem. Igaz, hogy ma már nincs rá időm, de amikor csak tudok igyekszem elsajátítani egy-egy K-pop koreográfiát. Elengedhetetlen részét képezi az életemnek a zene - és annak összes műfaja, még ha leginkább K-popot hallgatok is. Énekelni is szerettem, de már a rappelés jobban vonz. A másik nagy szenvedélyem az írás, melyet itt tapasztalhatsz. | Ha már a zenéről volt szó, meg kell említem a kedvenc előadóimat: Bigbang, Snuper, Nu'est, FEMM, Blackpink, Orange Caramel, Sistar, B.A.P, SS501, ZE:A, Dal Shabet, the Gazette. Számomra mégis az egész K-pop műfajt uralja a BIGBANG és a SNUPER. Az ultimate biasom Suhyun a Snuperből, a hősöm pedig nem más, mint PewDiePie. | Végül, de nem utolsósorban - sőt, elsősorban - szerelmes vagyok több, mint 5 éve. Nem vagyunk együtt, én mégsem tudom és nem is akarom őt elengedni. | Most, hogy átrágtad magad a gyors bemutatkozásomon, légy üdvözölve a világomban! Nézz körül bátran és gyere máskor is! Szívesen látok minden kedves látogatót és cassieteddyt! >> Szabályzat


Miért pont "gyémántmackó"? Eleinte nem volt semmilyen különösebb jelentése ennek a névnek, csak olyan jól hangzott, ám a későbbiekben rájöttem, hogy akár tudatalatt, de nem véletlenül választottam ezt a nevet. A plüssmackó aranyos és mindig ott van neked ha félsz, szomorú vagy, esetleg ha csak egy ölelésre lenne szükséged. A gyémánt pedig eleinte csak szén, ám kemény munkával ragyogóvá és törhetetlenné válik. { Cute as a teddybear, strong as a diamond. }
Miért pont "cassieteddy"? Még az egyik barátnőmmel találtuk ki ezt a nevet. Szükség volt egy megkülönböztető elnevezésre, melyet az olvasóim használhatnak, amely különlegesebbé teheti őket bárki másnál és érezhetik, hogy összetartozunk. Cassie mackói. Ugyanúgy ott vannak nekem plüssmackóként, mint én nekik. { Cassie's teddies. }

 
Naptár
2017. október
Ke Sz Cs Sz Va
           
1
2
3
4
5
6
7
8
9 10
11
12
13
14
15
16
17
18
19 20
21
22
23
24 25
26
27
28
29
30
31
         

Ha egy napra viszed az egeret, kiírja hozzá a magyarázatot.
[szürke háttér - munka / azzal kapcs. események] [pink háttér - egyéb program] [vastag - munka] [aláhúzás - egyéb program] [dőlt - születésnap]

. Születésnapok .

 
Terveim

megszerezni a jogosítványt / lefogyni 44 kg-ra (még 3 kg) / elmenni szemészetre / elkezdeni kung-fuzni / látni Kwon Jiyongot / látni a Snupert / k-pop koreográfiákat tanulni (tovább) / tetoválások: Jiyongos, BIGBANG-es, cicás, Mérleges, csillagászatos, PewDiePieos, Diamondteddys / megnézni a Chilling Romance-t / sorozatokat nézni (tovább) / megvenni PewDiePie könyvét / könyveket kiolvasni: Ha maradnék, Fehér farkas, Légy erős, Confessions

 
Chat

Ha az egyik bejegyzésemhez van hozzáfűznivalód, azt kommentben tedd meg! Amennyiben itt írsz azzal kapcsolatban, beleegyezel, hogy a nevedben bemásoljam oda.

 
 
Cserék

http://kephost.com/images/2016/01/24/6c38b8ea97f51b5ca889c7feca0a260c.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/24/8f6b4f100fb9375edf2cb31a26e085cb.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/30/57b6fb7ecd5c83f78a8b0f0b888b5eee.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/24/686ada2526658fc9cb931d3d2e586c1f.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/24/f839cb4b654f7fa0809260254a912e67.pnghttp://kephost.com/images/2016/02/06/b40a7023860938fd47f212bd9fdec3b3.pnghttp://kephost.com/images/2016/02/13/c59cad45b2315ac3c2d3ea5c03f2f547.png
http://kephost.com/images/2016/02/24/343c6c0eedc381c5527e63afb792182d.pnghttp://kephost.com/images/2016/02/29/2a363cd917d693f531115957cad4da96.pnghttp://kephost.com/images/2016/03/14/f75c28627196794d6e083e9586523051.pnghttp://kephost.com/images/2016/04/06/e24b5869ec6b78e0979f3f40db3cb027.pnghttp://kephost.com/images/2016/04/07/79f3f0a5b95831ebe96e1535b65b4841.pnghttp://kephost.com/images/2016/04/11/567022299c2dd71d67e957ecfb70b584.pnghttp://kephost.com/images/2016/04/11/c8fc5909572a411cb2297cd067f07cbb.png
http://kephost.com/images/2016/04/27/e9b46da931da94932cf87f448d019832.pnghttp://kephost.com/images/2016/05/30/4baffba5742e3008d3c2632fcf68861c.pnghttp://kephost.com/images/2016/06/01/72b6760aa00b6240471bbca50c0d5b51.pnghttp://kephost.com/images/2017/08/01/xkrelot.pnghttp://kephost.com/images/2017/08/01/ywll4w.pnghttp://kephost.com/images/2016/08/23/d7d3e43b0ca96e641dee2aa697b95027.pnghttp://kephost.com/images/2016/07/02/e3f2564036dbc8985f8ace9980b1b981.png
http://kephost.com/images/2016/08/16/4fe0617c117ce6446617e6b211ea0d96.pnghttp://kephost.com/images/2017/04/02/a5f58f67ca2a74f5bf9ed9cd5538bb79.pnghttp://kephost.com/images/2017/04/02/0cfbedb444985ae7dd2b8cbde5684065.pnghttp://kephost.com/images/2017/08/01/sj4sss54n6n.pnghttp://kephost.com/images/2017/08/19/ftr5r5_03.pnghttp://kephost.com/images/2017/08/19/we54h197c0.pnghttp://kephost.com/images/2017/08/25/aw35n.png
http://kephost.com/images/2017/09/14/98unoi.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/22/37a384d7fe5dd846ebd3bc644f7a5dac.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/22/37a384d7fe5dd846ebd3bc644f7a5dac.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/22/37a384d7fe5dd846ebd3bc644f7a5dac.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/22/37a384d7fe5dd846ebd3bc644f7a5dac.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/22/37a384d7fe5dd846ebd3bc644f7a5dac.pnghttp://kephost.com/images/2016/01/22/37a384d7fe5dd846ebd3bc644f7a5dac.png

Ninaa♥ // Lore♥ // Ayasha // Viki // Oliv // Vampy // KMiyuki // Missy // Kim Lee // Eszter // Vivi // you // you // you // you ...

. Csereszabályzat . Lekerültek .

 
Twitter

 
Információk

Blogger: Cassie / Nyitás: 2011.07.03. / Szünet: 2015.08.25. (6 hónap) / Újranyitás: 2016.02.03. / Dizájn: #07 Huggiebear (CREDIT: NINAA) / Host: G-Portál / Online:

Elérhetőségeim

email: cassiedavinci@gmail.com / kakaotalk, line: diamondcassie / skype: cassiestar3 / twitter / instagram #1 #2 / weheartit / tumblr / ask / starity / youtube

Nyelv / Language

If you're not Hungarian, select another language.
(Not perfect but maybe better. Open it in a new tab.)

http://www.kephost.com/images/2014/08/08/ENGLISH.pnghttp://www.kephost.com/images/2014/08/08/KOREAN.pnghttp://www.kephost.com/images/2014/08/08/ITALIAN.pnghttp://www.kephost.com/images/2014/08/08/JAPANESE.pnghttp://www.kephost.com/images/2014/08/08/GERMAN.pnghttp://www.kephost.com/images/2014/08/08/CHINESE.png

 

My modern fairytale

New Adventures / Egy új fejezet kezdete

2016.10.01. 13:53, Cassie

Fú~ már nagyon régen írtam igazi szülinapi köszöntéses bejegyzést, de úgy érzem ez egy olyan alkalom, amikor nem hagyhatom ki. Meg kell említenem az én angyalomnak a születésnapját. (Valószínűleg a nagy részét már százszor elmondtam a mostani mondanivalómnak, de nem számít.) Naaa~ kitaláltátok kinek a születésnapja van ma, október elsején? ...

https://49.media.tumblr.com/b4f632cdd0c64e8e9dfb35632f8e6e75/tumblr_o4gk9u1c5U1ul2k3ro3_540.gifhttps://45.media.tumblr.com/03abd41d99a9a31e5ea3090c58615c54/tumblr_o4gk9u1c5U1ul2k3ro1_540.gif

Édesem! Drága Choi Hyunggeun! Nagyon messze élsz tőlem és még csak angolul sem tudsz eléggé, hogy bármikor megértsd majd azt, amikor kifejezem az érzéseimet irántad. Ez az egyik oka, hogy tanulok koreaiul. Te nagyon sok mindennek vagy az oka az életemben. Pont annak is, hogy még élek és tudok tovább küzdeni. http://67.media.tumblr.com/66b89c41e83ac3ae7c4165ddfb2ee1f1/tumblr_od83hoktFJ1rghadoo6_r2_400.gifValószínűleg fogalmad sincs róla, hogy ekkora hatással van valakire a puszta létezésed, pedig így van. Egy nap biztosan eléd fogok állni és elmondani neked ezt egy nagy, végtelenbe nyúló ölelés mellett. El fogom mondani neked a gyönyörű koreai nyelven azt, amit most még csak magyarul írok itt le. Egy mosolyod megér annyit, hogy felkeljek és elkezdjem a napot. A hangodat amikor meghallom, olyan kifejezhetetlen kellemes, jó érzés költözik a szívembe, amit már nagyon rég nem éreztem. Ez az érzés eloszlatja az összes rosszat, a kételyt, a fájdalmat és minden negatívumot. Az, ha rád nézek és meglátlak mosolyogni, ha meghallom azt a bolondos, egyedi és utánozhatatlan nevetésed, amit ezer közül is felismerek, elég erőt ad, hogy elhiggyem, bírom még. Te segítesz abban, hogy kibírjam, hogy tovább másszak. Mintha fentről nyújtanád nekem a kezed és húznál magaddal. Hogy is hálálhatnám meg mindezt? Ha tehetném, az egész világot megadnám neked, mert megérdemled. Nagyon fontos vagy nekem és elképzelhetetlen lenne nélküled az életem. Ha nem láthatnálak legalább képen minden nap, ha nem hallhatnám a hangod, nem tudom hogyan viselném a mindennapokat. Napról napra elkapsz, amikor zuhanok. Egy csodálatos ember vagy, aki mások boldogságát tartja szemelőtt. (Bár... tessék megszeretni a galambokat! xP) Én csak azt szeretném, hogy mindig egészséges és boldog legyél. Soha ne hagyd abba a nevetést! Legyél mindig ennyire fantasztikus, amilyen most vagy! Teljes szívemből kívánom, hogy legyél te és a SNUPER nagyon sikeres! Érd el minden kitűzött célodat és váltsd valóra az álmodat! Nagyon szeretlek és boldog születésnapot kívánok neked! Egy óóóriási ölelést küldök innen, csak neked! Addig is, oszd be, amíg nem találkozunk! ♥

https://66.media.tumblr.com/f955d39a46be1c786c36872d3013f3d6/tumblr_objpu6ZmVp1rvv0hyo1_540.gif

Hááááát sziasztok teddik! Hiányoztam? Tudom, egy ideje nem írtam és ez engem idegesít baromira, de fáradt vagyok és zajlik az élet. Dolgozom és nem tudom mikor és hogy írjak. Ennyi idő után eléggé nehéz újra visszarázódni a mesélésbe, ráadásul azt sem tudom mit lenne érdemes leírni, vagy hol kezdjem az egészet. Most aztán tényleg van mit mesélnem. *gondolkozik* Na de hol is kezdődött az egész, és mégis miket kell elmesélnem? Elkezdtem dolgozni, összeismerkedtem új emberekkel, sok ember unszimpatikus is lett emellett, hivatalosan magántanárnál tanulom a koreai nyelvet, a tanárommal is egész jól kijövünk, lett egy új cicánk, stb. Vágjunk hát bele a történetekbe. Igyekszem érthetően összefoglalni a fontosabb dolgokat és a lehető legpontosabban visszaemlékezni rájuk. Mindenki kééész?

[ Szeptember 5. ] Délelőtt 10-re mentem vissza a D portához. Mivel az első alkalommal voltam olyan fantasztikusan ügyes és pont az érettségimet, a legfontosabb iratomat hagytam otthon. Aznap pont esett az eső, de őszintén szólva, megkönnyebbülés volt számomra a nagy meleg után. Vettünk a nyáron egy szuper esőkabátot anyummal, szóval már semmi nem állhatja utamat az esőben sem. A nő lemásolta az érettségimet, aztán elküldött a polaroidba. Mondanom sem kell, hogy rögtön a SNUPER jutott róla eszembe. "Gyengébbek" kedvéért, a SNUPER-nek van egy ilyen című dala, amit nem mellesleg imádok is. Itt pedig azt a helyet jelentette, ahol a kártyámat elkészítik, valamint képet is készítenek hozzá. Az volt a legrosszabb az egészben, hogy senki nem szólt nekem, hogy most ez lesz, mert akkor nyilván alakítok is a fejemen, de így ez lett életem legrosszabb igazolványképe. Kíváncsi vagyok fogja-e bármi űberelni ezt a csodás képet. Tök morci volt ott a nő, még csak meg se mutatta volna, hogy jó lesz-e. Még csak a kamerát se láttam, nagyon rossz volt. Olyan óriási lámpák világítottak az arcomba, hogy komolyan nem láttam semmit... és akkor még azt mondja a nő, hogy nézzek a kamerába. Mondom: oké, de hol a kamera? Amikor elkészült az a fantasztikus fotó, már csak arra vártam, hogy az egész kártya meglegyen. Ameddig ott ültem, végig orosz pasik voltak ott. Például amikor megkérdeztem a csávót, hogy leülhetek-e mellé a kanapéra, akkor tudtam csak meg, hogy orosz és nem értett semmit, de azért beleegyezett a dologba. Szeretem amúgy azt a nyelvet. Rajta van ám a megtanulandó nyelvek listámon, eléggé elöl. A végefelé megjelent egy lány. Akkor találkoztam először Lorival. Az első kommunikációnk annyi volt, hogy megkérdezte mit kell vinni a pulthoz, amikor hívják, én pedig mondtam neki, hogy a személyit és a lapot, amit az irodában kapott. Akkor végeztem is a polaroidban és visszaindultam. Egyébként tök messze volt ez a két épület egymástól, így amikor a polaroid felé tartottam, szokásomhoz híven kételkedni is kezdtem magamban, hogy jól csinálom a dolgokat, azaz jó felé tartok, de végül csak eltaláltam oda. Miután visszamentem az irodába, megkötöttük a szerződéseket és a nő megmutatta hogyan kell használni a kártyát, azaz hogyan kell becsekkolni, valamint ki. Legvégül pedig azt árulta el kit keressek másnap, akkor már a repülőtéren, a terminálon, egészen pontosan az 2A terminálon.

http://data.whicdn.com/images/74382002/large.gif[ Szeptember 6. ] Kedden 12-re kellett mennem és az ottani fejest kellett keresnem, azaz a managert. Előző nap leírtam a nő nevét, mert a névmemóriám olyan mint a egy aranyhal memóriája. Persze azt a kis lapot, amin minden fontos információ rajta volt, én kipakoltam a táskámból véletlenül. Amikor megérkeztem a terminálra, akkor hívtam fel anyumat, hogy a papírkupac között keresse már meg azt a kis sárga cetlit és árulja el, hogy kit kell keresnem. Szerencsére összejött minden és anyum is meg tudta mondani. Egy kis gyomorgörccsel azért, de elindultam és megálltam az irodája előtt, mert az ajtó nem volt nyitva. Pár perccel később Lori is megérkezett és el is kezdtünk beszélgetni amíg arra vártunk, hogy megérkezzen a manager. Azt már rögtön az elején kiderítettem, hogy Nyilas. Amikor megérkezett a nő, pár infót elmondott, aztán adtak nekünk feladatot. Oké, túloztam. Az egész napunk abból állt, hogy egész végig a check-in pultokban álltunk a check-inesek mögött és néztük mit csinálnak. Akkor annyira érthetetlennek tűnt minden. Teljesen össze voltam zavarodva, minden új volt. Ilyenkor még minden olyan furcsa. Minden kezdet nehéz ugyebár. Az ember azt se tudja hol van, mit csináljon. Nagyjából 18-ig ezzel voltunk elfoglalva. Közben beszélgettünk, ismerkedtünk és kimentünk cigizni. Nagyjából ebből állt a nap. Nézegettem a cimkéket és igyekeztem a programot is, de arról tényleg semmi gőzöm nem volt. Én British Airways check-ines leszek és majd október 4-én indul a képzés. Addig fogalmam sem volt mihez kezdjek ott, de végül csak alakultak a dolgok ebben az egy hónapban. Eleinte tényleg nagyon rossz volt, hogy nem volt dolgom. Este, amikor hazaértem, úgy döntöttem a munka mellett, amit nagyon nem fogok várni, kell valami, aminek örülhetek a hétköznapokban és örömmel csinálom majd. Ideje elkezdeni tanulni ténylegesen a koreai nyelvet! Be is írtam a Google-be, hogy koreai nyelvtanárok és kiadott egy lányt, Tamsint, akinek még azon az estén írtam egy SMS-t, hogy mikor tudnánk megbeszélni a részleteket. Nem sokkal később válaszolt is, hogy reggel lenne neki jó, vagy este. El is döntöttem, hogy másnap reggel felhívom.

[ Szeptember 7-9. ] 7-én reggel fel is hívtam Tamsint, hogy egyeztessünk a koreai órákkal kapcsolatban. Muszáj voltam magántanárt találni, mert csak az tud alkalmazkodni az én hülye folyton változó beosztásomhoz. Ezt tartottam szemelőtt akkor is, amikor mondta, hogy 3ezer lenne az egész. Belementem természetesen, számomra nem is volt kérdés. Szeretnék megtanulni koreaiul bármi áron és most ha a pénz az akadálya, soha nem fogok megtanulni. Felvettük egymást KakaoTalkon és ott folytattuk a beszélgetést. Ami a poén az egészben, hogy azonnal tök közvetlenül, napi szinten kezdtünk beszélgetni (이야기하다! HA! Fejből! xD). Tehát már az első pillanattól jól megvoltunk egymással. (Kos, egyébként~ a koreai párja pedig Mérleg. ^^) Az számomra nagyon szimpatikus volt, hogy nem kpopper és nem azért tanult meg ilyen szinten koreaiul. Végre valaki, akit nem csak azért érdekel ez a nyelv, meg az egész ország. Megbeszéltük, hogy szombaton (10-én) találkozunk 13-kor, amikor még nem tanulunk csak megbeszélünk pár dolgot és elvagyunk.
Szerdától egy 3 napos képzésen vettem részt. Az volt az alapképzés, amit mindenki elvégez, aki ott dolgozik. 10 órakor kezdődött és elvileg 17-ig tartott volna, de egyik nap sem tartott addig, mert rendes volt nagyon, aki tartotta. Egy lead-agent tartotta, aki egyébként a terminálon is mindig bent van a lead irodában. A PowerPointos diákat is szerencsére megkaptuk előre kinyomtatva. Mily' ironikus, hogy mindenki augusztus 25-én nyomtatottat kapott, én viszont egy 18-án nyomtatottat. Hah, whatever. Lorival egy képzésen voltunk, valamint még csoporttársak voltunk ott egy lánnyal, akivel akkor még ott nem beszélgettünk, de a munkahelyen végül egész jól megtaláltuk a közös hangot. Mi Lorival leghátul ültünk és egészen jól megvoltunk végig, úgy tűnt a lead-agent is bírja a fejünket, mert végig kérdezgettünk (normális kérdéseket), érdeklődtünk és felfogtuk a dolgokat, amiket mondott. 3 napon keresztül ment ez. Nagyon élveztem, az az igazság. Úgy éreztem magam, mintha megint iskolás lennék, ami annyira hiányzik. Ráadásul az "osztálytársak" is mind jófejek voltak. Aki iskolás, az el se tudja ezt képzelni, de én elég ijesztő dologként éltem meg a munkába állást. Igazi kikapcsolódásként szolgált ez a tréning, de még a vizsga is.

[ Szeptember 10. ] 8-ra kellett mennem és 12-ig dolgoztam. Elég sokat voltam először a pihenőben. Az egyik lead-agent beosztott egy nőhöz, aki cseszett szólni, hogy elindul, én pedig új voltam nagyon, ilyenkor ki az, akiből sugárzik a magabiztosság? http://38.media.tumblr.com/d30ed3beb2843e4d57af6b795456e4d3/tumblr_n3x37pYrb31tyu09to1_500.gifHa van is ilyen, az biztos, hogy nem én vagyok. Egy ideig ültem ott, aztán végül megkérdeztem valaki mást, hogy merre menjek és végül elmentem egy lánnyal ismét egy check-in pultba és ott nézelődtem. A pihenőben egyébként, amíg vártam, szemben ült velem egy srác, Chris. Ő volt az első, aki megszólított. Megkérdezte, hogy új vagyok-e és váltottunk pár szót. Nagyon jól esett, hogy végre valaki nem nézett levegőnek. A check-in pultos figyelgetésem után részt vettem életem első beszállításán. Az az, amikor ugye ellenőrizzük az utasok beszállókártyájáit, útiokmányait és felengedjük a gépre őket. Annel voltam azon a beszállításon és egy férfival. Ann aranyos volt végig és azután a beszállítás után együtt sétálgattunk kicsit a terminálon, megmutatott pár dolgot, hogy mi hol van, végül letelt mind a kettőnk munkaideje, így együtt mentünk el a Kökibe, ahol beszélgettünk és sétálgattunk. Elmentem vele a postára és éppen cipőt nézett, amikor írt nekem Tamsin, hogy ő ott van, ahova megbeszéltük a találkozót. Mármint a Kökin belül, nyilván. Odasiettem, aztán a találkozónk igazából olyan sikeres volt, mint a beszélgetéseink, tehát szerencsére élőben is ugyanúgy tudtunk beszélgetni. Először elmentünk a KFC-be. Én ott ettem egy keveset. Azután kint a tetőteraszon ültünk le egy padra és beszélgettünk az ABC-ről is. Tesztelte, hogy mennyire tudom. Sikeresen "levizsgáztam" szóban. Kint iszogattuk a kávénkat, amit még bent vettünk és közben cigiztünk és beszélgettünk. Persze, előjött az a téma is, amiről nem szeretek annyira beszélni új ismerősöknek: a szerelmem. Megállapodtunk, hogy én elmesélem neki, de csak részegen, tehát majd egyszer együtt fogunk inni. Húú... előre látom milyen szép lesz az. Azután még sétálgattunk egy keveset, aztán betérve ott a kínai boltba, vettünk peperot. Egyet meg is kajoltunk, majd álltunk egy keveset a mozgólépcsőknél és jót beszélgettünk. Mesélt róla, hogy milyen volt, amikor Koreában tanult, mesélt a barátjáról is, hogy hogyan jöttek össze, stb. Én is meséltem ezt-azt, tehát jól telt el az a pár óra, amit együtt töltöttünk.

[ Szeptember 11-14. ] 11-én szabadnapom volt, szóval végig tanultam. Szerencsére a vizsga utáni napon is, azaz 13-án is tudtam kicsit pihenni. 12-én viszont ugyanúgy a D portán, ahol a tréning is volt, lezajlott egy 3 órás vizsga 10-től. 3 részből állt. Az első rész elején lehetett használni minden anyagot, amit az órákon megkaptunk, jegyzeteltünk. Azután az első rész nagyobb részéhez már nem lehetett semmit használni. Az volt a leghosszabb az egészben, minden benne volt. A második rész a vízumokkal volt kapcsolatos, meg az utazási okmányokkal, amihez egy napot szintén lehetett használni. A harmadik pedig a rendvédelmi rész volt a repülőtéren, aminél ugyanúgy volt egy anyag, ugyanis szerencsére senki nem várta el tőlünk, hogy az összes jogszabályt bemagoljuk. Az utolsónál csak az volt a rossz, hogy leszakadt a kezem, mire mindent kimásoltam.
14-én már dolgoztam 8-tól 12-ig. Cindyvel beszéltem egy keveset a nap elején, aki szintén csoporttársam volt a tréningen és ő is új még itt. Ezután voltam kicsit a check-in pultban, majd 2 beszállításom volt, amin csinálhattam is valamit. Végre én is beszállítottam és nem csak álltam ott. Sokkal jobb, ha gyakorol az ember, úgy lehet igazán tanulni.

Tough days / Kihívás / Fighting

2016.09.02. 13:27, Cassie

Miért van az, hogy engem mindig jobban érdekel mi van másokkal? Miért csak én figyelek oda mi van másokkal? Olyan nehéz csak úgy írni nekem? Amikor nincs szüksége senkinek semmire... miért nem tudnak megkeresni? Tudjátok, általában igyekszem erőt adni másoknak, de miért olyan nehéz belegondolni, hogy néha nekem is szükségem van erre? Néha az emberek természetesnek veszik, hogy én erős vagyok és csak azért vagyok ott, hogy segítsek. Nem. Én sem vagyok mindig erős csak azért mert nem kürtölöm világgá, hogy épp rosszul vagyok. Egy kis figyelemre lenne szükségem a "barátaimtől", akiket én nem nevezek annak, de ők mégis azt mondták a annak tartanak engem. Valamint mindenkitől, aki elvileg törődik velem. Elegem van, de ebből nem egy szomorú, depressziós bejegyzést akartam kihozni... aminek persze az lesz a vége, hogy megint nem veszik komolyan, amit az előbb írtam és megint csak én leszek aki másokat támogat. Ez a dolgom, mi? Nem ez a dolgom, csak jól érzem magam ha segíthetek. Azért megesik, hogy nekem is szükségem van a támogatásra. Örülnék, ha egyszerűen csak nem hagynának figyelmen kívül és legalább odafigyelnének már arra ha én írok, de még arra is alig. Nekem elég lenne egy egyszerű beszélgetés is, de míg én "mindig elérhető vagyok" és fordítok rájuk időt ha írnak, mindig csak akkor beszélgetünk, ha nekik jó. Van egy jó mondás miszerint: "Nem mindegy, hogy valaki a szabadidejében beszél veled, vagy szabadidőt csinál azért, hogy beszélhessen veled." Érzéketlen embernek tartom magam, ilyenkor mégis elgondolkozom, hogy akkor miért is foglalkozom ezekkel a dolgokkal.

https://66.media.tumblr.com/25c8c67706c1b6408f5de49ef89139ba/tumblr_ocss6cQiBa1s4eyujo2_540.gif

Tegnap szerettem volna publikálni valamit, hogy a tanév első napján ösztönözzelek titeket, de nem ment. El sem tudjátok képzelni, mennyire rosszul éreztem magam... most testileg. Ez az egész ott kezdődött, hogy már 2 napja nem ettem semmit. Nem tehetek róla, de bűntudatom van, ha eszem. Ezt eredetileg nem akartam megosztani veletek, nehogy legyen véletlenül valaki, aki szintén jó ötletnek tartja. Nem az, de egyszer már "túléltem" úgy 5 napot, hogy akkor sem ettem semmit. Nem értem, hogy most ez akkor miért tett be 2 nap után. Talán nem csak annak tudható be. Úgy kezdődött a tegnapi napom, hogy reggel fél 5-kor felkeltem egy hülye szúnyog miatt. Egy ideig fent voltam, még arra is gondoltam, hogy biztos azért nem tudok aludni, mert szolidalitok a diákok miatt. Anyum elment valahova reggel, én pedig felkeltem. Mivel hideg volt, felvettem egy pulcsit. Lementem a konyhába és gondoltam, csinálok egy kávét. Szétszedtem a kávéfőzöt, hogy elmossam, már bele is öntöttem a vizet, de akkor hirtelen úgy éreztem muszáj leülnöm. Hirtelen minden elsötétült, aztán ahogy azt mondják, csillagokat láttam. Tényleg szinte nem is tudtam irányítani a testem, gyorsan - mivel nem láttam semmit - tapogatózva a zacskóból egy diós csigát, és haraptam belőle egyet, mert nekem is az jutott eszembe, hogy lehet az evéshiány okozza ezt. Mintha az az egy falat megoldana bármit is. A konyhában a székre rogytam és az asztalra dőltem. Ezután valahogy gondoltam jót tesz majd egy kis friss levegő, ezért valahogy kitámolyogtam az udvarra és ugyanúgy összeestem, de szerencsére még volt annyi erőm, hogy egy székre. Ott feküdtem egy ideig, az asztalnál és próbáltam összeszedni magam, de nem ment. Mégis arra gondoltam, hogy erősnek kell lennem, pedig mindenem fájt, egyben mégis olyan gyenge voltam, hogy mozogni is alig tudtam. Amikor úgy láttam, van elég erőm, feltápászkodtam, bevittem azt a diós csigát, amiből ettem egy falatot (se). Végül felbotorkáltam az ágyamhoz és ledőltem rá ahogy csak értem egyszerre majd meg sültem és borzasztóan fáztam. Aludthattam egy keveset, aztán amikor felkeltem, úgy fájt a medencémnek a bal oldala. Nem tudom pontosan miért, de néha enyhült, aztán megint beleszúrt és így folytatódott. Rosszabb volt, mint egy menstruációs görcs, esküszöm egy szülést tudnék így elképzelni, ezzel a fájdalommal. Nem szoktam fájdalom miatt sírni, de emiatt sikerült. Egyszerűen nem akart elműlni, ráadásul hányingerem is volt. Kétszer hánytam azon a reggelen, bár fogalmam sincs, hogy mit, mert a gyomromban nem volt semmi. Már bocs, hogy undorító vagyok, de mart is, mint az állat. Ezek között aludtam még egyszer, szenvedtem és esküszöm annyira rosszul voltam, olyan gyenge voltam, hogy még 3 lépést sem tudtam megtenni a fájdalomcsillapítóig. Amikor elég erőt vettem magamon, bevettem egy egész Algopyrint és visszafeküdtem az ágyba. Nem tudom hogyan, de valahogy sikerült elaludnom. Emlékszem, hogy többször gondoltam *rá* és amikor elaludtam, akkor is ő járt a fejemben. Miután felkeltem, továbbra is pihentem, lementem a konyhába és nagyjából 15 év után kakaót ittam. Valamiért megkívántam és úgy éreztem az jót tesz. Ezután anyum lejött és együtt ettünk egy keveset, közben beszélgettünk. Vagyis én elég keveset ettem, de legalább valami volt a gyomromban. Reméltem, hogy jobb lesz tőle. A nap folyamán Totally Spiest néztem a tévén és aludtam, majd felébredve a fejem fájt borzasztóan. Este megint kakaóztam, aztán bevettem egy fél Algopyrint megint és valahogy sikerült elaludnom. Egész nap nem tudtam semmit csinálni. Ma reggel is gyengének érzem magam és kicsit mintha a fejfájásom is a kezdő fázisban lenne, de azért jobb, mint tegnap.

https://66.media.tumblr.com/125236a965f9391cd1901975575fee81/tumblr_ocss6cQiBa1s4eyujo1_540.gif

Mostanában annyira igyekszem kiverni a fejemből és a SNUPER-nek, főleg Suhyunnak köszönhetően sikerül is, de ezzel legtöbbször csak azt érem el, hogy amikor megint belébotlok, még nagyobb erővel csap pofán az érzelem, a szerelem, amely hozzá köt. Ettől függetlenül a srácok tényleg segítenek és továbbra is hálás vagyok nekik.

Tegnapelőtt anyummal is sikerült összevesznem, tegnap viszont megoldódott a dolog, mégis szeretnék kitérni rá. Ami azt illeti, én nem teljesen nevezném összeveszésnek, csak ő ideges lett, amit elég gázosnak tartottam. Hogy miért? Az egyik múltkori bejegyzésemben említettem, hogy amikor mentem a szerzőségkötés miatt a céghez, voltam olyan ügyes és nem vittem az érettségimet. Anélkül viszont nem tudnak bejelenteni, ugyanis az a minimum, ami kell egy normális munka elvégzéséhez. Emiatt megbeszéltem a nővel, aki az ügyemet intézte, hogy szeptember 5-én, hétfőn megyek vissza és viszem az érettségimet. Erről a megbeszélésről anyum nem tudott semmit. Aznap szóba hozta, hogy másnap akkor megyek-e, ugyanis eredetileg úgy lett volna, hogy 1-jén kezdek. Mondtam, hogy nem, amire el is borult az agya. Megkérdezte, hogy megtaláltam-e az érettségim. Mondtam, hogy kerestem, de még nem. Nem mondtam semmi mást. Nem tud róla, hogy még van időm megtalálni az érettségim, valamint, hogy mindent lerendeztem, de rögtön támadt, nekem pedig érthető okokból nem volt kedvem vele beszélgetést folytatni. Azonnal idegesen hozzám vágta nagyjából, hogy gratulál, amiért itthon ülök majd és tévézek és hogy van-e elképzelésem, hogy mire akarom vinni, hogy mit akarok elérni egyáltalán. Illetve, hogy szégyent hozok rá. Mondom magamban: az szép, ilyenkor látszik ki mit gondol igazából. Én nem mondtam semmit, csak hallgattam és ahogy szokásom, nem figyeltem oda a szavakra. Ebből látszik mennyire hamar és előre is ítél az ember. Hogy mennyire könnyű támadni ahelyett, hogy megérteni próbálnánk a másikat, vagy azt, hogy mi is húzódhat a háttérben. Anyumnak azért sem válaszolok soha ha "veszekedünk", mert nem tudok jól kijönni belőle. Teljesen mindegy, mindig talál valamit, amiben még hibás vagyok, amiben úgyis neki van igaza. Feleslegesnek tartottam elkezdeni visszabeszélni és megértetni magam vele, mert úgyis csak én jöttem volna ki rosszul a dologból. Egyébként is már 20 éves vagyok, szóval intézkedhetek a tudta nélkül. Nem kell rögtön hülyének nézni, aki csak úgy eldob magától egy állást. Azt mondtam elsején nem megyek, nem azt, hogy egyáltalán nem. Mindig mondja, hogy viselkedjek felnőttként, de így kezel. Tegnap végül meglett az érettségim, szóval minden megoldódott és el is mondtam neki, hogy mi a helyzet, meg, hogy mit beszéltünk, de amikor elborul az agya, nem érdemes hozzászólni.

https://67.media.tumblr.com/a6fbb9867c3e01e3d2e7dae0ead4f837/tumblr_ocss6cQiBa1s4eyujo3_540.gif

Az előző bejegyzésemben kitöltöttem ezt a kihívást, csak ott teljesen kiment a fejemből a szabályok második pontja és mivel már reagáltam két bloggerre akkor, nem szerettem volna kitörölni. Most, ha így is rendben van a dolog, Kira egyik bejegyzésére is sort kerítek, aki kihívott. Joesonghamnida, Kira!

Szabályok: Ha kihívnak téged, akkor vagy elfogadod vagy nem. Ha elfogadod akkor a következőket kell tenned:

  1. Válassz egy bloggert és tőle egy bejegyzést, amire reagálnod kell. Nincs megszabva, hogy hány mondatot írsz. Ezt mindenki eldöntheti.
  2. Aki kihívott téged, tőle is válassz egy bejegyzést és reagálj rá.
  3. Végül, hogy ne szakadjon meg a sor taggelj további bloggereket.
  4. Akinek a bejegyzésére reagáltál, dobd meg egy kommenttel, hogy értesüljön róla.

Kira - #80 Weak or Strong

http://kephost.com/images/2016/09/02/e5070e067692d5fd83405305e26b3491.pngMivel az utóbbi bejegyzéseidre nem nagyon tudok reagálni, maximum annyit, hogy én is szeretem azokat a dalokat, egy régebbit elevenítettem fel, bár nem tudom mennyire aktuális már. ~ Blogot vezetni természetesen nem egyszerű és természetes, hogy a bloggerek is elfoglaltak, de szerintem ez így jó. Az a jó, ha egy bloggernek van mit csinálnia, amit persze aztán ha időhöz jut le is tud írni az olvasóinak. Az olvasók pedig boldogan olvassák kikapcsolóságként. Ez egy tök jó körforgás. ^^ Anyudnak jobbulást, bár nem tudom azóta hogy van, remélem sokat pihen. Te pedig nagyon aranyos vagy, hogy így odafigyelsz mindenre a ház körül. Persze, gondolom kénytelen vagy, de mégis benned van a felelősségérzet. Az új családtaghoz gratulálok! :3 Az nem gond, ha kicsit rivalizálnak, el kell dönteniük ki lesz a falkavezér. Aigoo! Én pont most megyek majd dolgozni, erre ilyet kell olvasnom. Tökre félek tőle, hogy majd nem jövök ki az emberekkel és a melóhelyen ugye muszáj lesz együtt dolgozni. Örülök neki, hogy azért vannak jófej munkatársak is. Persze, ez emberfüggő. Azért ijesztő, hogy én leszek az új, aki bekerül egy már összeszokott társaságba és nem ismer senkit. A fanfiction olvasáshoz sok sikert! Pontosabban ahhoz, hogy jókat találj! :D Ha már "weak or strong" a cím, akkor stay strong!

Elkezdődött a suli. Kinek milyenek voltak az első napok? Még nem vészes, igaz? Ne legyetek kétségbe esve, ez és a következő hét még csak nagyrészben arról fog szólni, hogy visszaszokjatok a korán kelésra, semmi extra nem fog történni. Nevetve túlélitek. Nem lesz nagy szám. Ezzel kapcsolatban, múltkor beszéltem anyummal a munkáról és mondtam, hogy nekem komolyan nem lenne semmi bajom, ha olyan lenne a meló, hogy felkelek, amikor akarok, aztán szépen bemegyek a munkába. Tetszene. A legrosszabb nekem az egészben, hogy abban a tudatban kell lefeküdnöm este, hogy másnap korán kell kelnem. Ezzel gondolom nem vagyok egyedül, éppen ezért, együtt túlesünk rajta. Minden diáknak sok-sok sikert kívánok az idei tanévhez! Biztos vagyok benne, hogy ügyesek lesztek és egy csomó ötöst szereztek majd. Az én olvasóim mind okosak, ez nem is kétséges. Mondjuk hozzátenném, hogy a tudást és az okosságot nem lehet jegyekkel értékelni. http://66.media.tumblr.com/9c254346a71330de56ba3a51a2de5303/tumblr_o6gmabHctM1ul2k3ro4_400.gifAz iskola leginkább a türelemről szól, hogy mennyire képes valaki leülni tanulni, de attól még mert valakinek nincsenek jó jegyei, nem azt jelenti, hogy hülye vagy egyáltalán nem okos. Lehet, hogy a legokosabb embernek van a legtöbb egyese. Persze, gondolom magasak az elvárások és fontosak a jó jegyek mindenféle szempontból, ezt csak azért mondom, hogy ha esetleg rossz értékeléseket kapnátok, ne szomorkodjatok! Egyáltalán nem vagytok buták! Mint azt már mondtam, én itt vagyok és hiszek bennetek! Innen mindig érezhetitek majd a támogatást! A fenti B.A.P dalt csak nektek küldöm, ezzel együtt pedig az erőt is! Gondoljatok erre suliba menet! You got the power! Fighting!

Blogger Kihívás by Kira & uhm~ things&stuff

2016.08.30. 16:42, Cassie

https://67.media.tumblr.com/3ebe20ea1e787908cb077c8f6527a3a3/tumblr_o9kcsayeeK1uwe37jo1_400.gifHoneys! Mézesmacik! Heyyy! Öhm... igen... a macik szeretik a mézet na, és amikor eszik akkor mézes-mázas kesszimacik. Oké, befogom. Ti szeretitek a mézet? Én nagyon... ami egyáltalán nem meglepő tőlem... egy medvétől. Még a gyémántból lévő macik is rajonganak a mézért... meg a chipsért. Bocsika, most eléggé "ami a szívemen, az a számon" pillanatom van... vagyis ami megfogalmazódik a fejemben, azt le is írom. Néha nem rossz dolog, ha egy kis spontán szöveget olvashattok, ami csak szimplán a bolondos hangulata miatt megmosolyogtat és felvidít titeket. El is gondolkozom gyorsan, hogy mi érdekelhet így gyorsan most titeket. Most a nagy Blackpink mániában írok egy keveset róluk, hogy én is menő legyek (lel, jk). Elég köztudott, hogy engem sosem lehetett nagy YG stannek nevezni. Sőt... egy bandáért sem vagyok oda attől a cégtól a BIGBANG szívemben betöltött első helyét leszámítva. Nem szeretnék most belemenni, hogy miért nem szeretem azt a céget, vagy abba, hogy én nem figyelem a cégeket ha az előadókról van szó és, hogy miért gondolom, hogy aki cég szerint ítél az hülye. Már írtam a debütálásukról és, hogy nekem annyira nem nyerte el akkor a tetszésem, de képzeljétek... a Boombayah-t megszerettem. A Whistle-ben még mindig Rosé része az egyetlen elviselhető részlet. A kedvenceimről is írtam, nem? Jisoo és Rosé. Rögtön ők váltak a legszimpatikusabbá számomra és a többiekkel annyira nem foglalkoztam, de megjelent valamilyen videó róluk az egyik show backstagében, ahol mindenki jófej volt. Előre látom itt a dolgokat, hogy a jövőben melyik lány sorsa hogyan fog alakulni a nagy YG-nak és a fanoknak köszönhetően, de inkább nem írok róla. Most nincs kedvem megbotránkoztatni senkit. xD Beszélek kicsit a többi kedvencemről is, akiket mostanában hallgatok. Kezdjük Kantoval. KANTO...! Emberek! Ébredjetek már fel! Az az ember akkora tehetséggel van megáldva, hogy aki nem szeret bele azonnal a rapjébe, süket, vak, hülye, idióta... öhm~ sorry (or not). Látszik is, hogy az emberek hülyék, ugyanis alulértékelt... nem kicsit! A TROY nevű bandának a (volt(?)) tagja. Nem tudom aktívak még, de az a banda a másik, amiről ugyanezen a véleményen vagyok. Annyira zseniálisak! Összetörik a szívem, ha veszni hagyják őket. Nem is értem miért nem kapták fel őket. SHINHWA~ eeegen~ az első generációs idolok, akik még mindig aktívak. Első generációs K-pop idolok? Csak jó lehet! Az első és második generáció tökéletes volt, aztán nagyjából a harmadik feléig tűrhető... véleményem szerint. Kivételek akadnak, mint mindenhol. Az egyik példa arra, hogy jobbak mentek régen a dolgok... maga a SHINHWA. Mióta is aktívak? 18 éve. How long have they been slaying everyone? For 18 years. (Bocsi, magyarul nem lehetett ennyire jól szemléltetni.) Jó dalaik vannak, tehetségesek és még mindig aktívak, jóval 30 fölött. Képesek voltak haladni a korral, úgy, hogy mégsem veszítették el a varázsukat. Nagyon tisztelem őket, ahogyan az összes 1-2. generationos idolt. Régen a K-pop minőséget adott a nagyérdeműnek, nem mennyiséget.

Most ennyi lett volna a rövidke banda-ajánlóm. Térjünk is ki a blogom kinézetére. Az a gond, hogy annyira szeretnék végre feltenni egy új kinézetet. Már napok óta ezzel szenvedek és csak erre tudok gondolni, ezért bejegyzést sem nagyon tudtam összehozni. Most azért megembereltem magam kicsit. Legalább valami friss legyen és utána jöhet az ihletgyűjtés. Én csak úgy tudok új kinézetet létrehozni, ha rámjön. Ha például reggel úgy kelek, hogy van is ihletem, vagy hirtelen beugrik valami. Ha csak úgy elkezdek gondolkozni, mit is kéne összehozni, nem megy. Tegnap összehoztam egy fejlcet, ami egészen jó és aranyos is lett, de valami mégsem elég jó benne. Túl "egyszerű", vagy nem tudom. Nem éreztem úgy, hogy illik a blogomhoz. Nem az a célom, hogy csicsásak, vagy nagyszabásúak legyenek a dizájnjaim, csak valamiben kreatív és különleges. Ezt kéne tehát elérnem.

https://33.media.tumblr.com/f4639fa241fb9249779f311c5edb3855/tumblr_inline_nt3jzvggRc1qbbgrb_500.gif

Eljött az ideje, hogy megcsináljam a kihívást, amire Kira hívott ki, valamint ő indított el. 2 cuki blogger bejegyzésére fogok reagálni. Remélem nem zavar titeket, hogy csináltam egy képernyőfotót a blogotokról. Ha igen, akkor jelezzétek. ^^ Szerk.: Eredetileg a kihívó és egy másik blogger bejegyzésére kell reagálni. Mivel a szabály második pontja kiment a fejemből, Kira egyik bejegyzésére az én következő bejegyzésemben fogok reagálni, ha nem baj.~

Szabályok: Ha kihívnak téged, akkor vagy elfogadod vagy nem. Ha elfogadod akkor a következőket kell tenned:

  1. Válassz egy bloggert és tőle egy bejegyzést, amire reagálnod kell. Nincs megszabva, hogy hány mondatot írsz. Ezt mindenki eldöntheti.
  2. Aki kihívott téged, tőle is válassz egy bejegyzést és reagálj rá.
  3. Végül, hogy ne szakadjon meg a sor taggelj további bloggereket.
  4. Akinek a bejegyzésére reagáltál, dobd meg egy kommenttel, hogy értesüljön róla.

Jenna - #sűrű napok

http://kephost.com/images/2016/08/30/a7a724fa5d0e7f270883508b1c2685ea.png

Már ugyan írtam neked, de ne mondd, hogy semmi nem fog összejönni. Hidd el, hogy össze fog jönni, ha nagyon szeretnéd. Vannak ilyen napok, amikor az ember úgy érzi, hogy tényleg minden és mindenki ellene esküszik. Tudom, mert én is gyakran átélem. Néha úgy érzem, mintha az egész világ az ellenségem lenne, de ezek is mindig elmúlnak. Lehet mondani, hogy a jó sem tart örökké. Nem hát, de akkor a rossz sem. A panaszkodás pedig nem gond szerintem. Sosem volt az egy blogon. Az embernek azért van blogja - többek között -, hogy megossza az érzéseit. Ha valakiben ezek az érzelmek, gondolatok gyűlnek fel, a blog ott van. Ha valaki emiatt szól le bárkit is, tirpák f*sz, már bocs. Abból az egy szempontból negatív, hogy az olvasóid aggódni fognak. A te "világodban" azonban azt csinálsz, amit te szeretnél. Nemrég gratuláltál nekem a fordításomhoz. Eljött az én időm gratulálni a te fordításaidhoz. Ez a legjobb módja az angol, illetve más idegen nyelvek tanulásának. Az, ha valaki a hétköznapokban használja. Persze, az órákon, könyvekből is lehet tanulni, de ott inkább csak a felszínes dolgokat sajátítja el az ember. Ha napi szinten használod a hétköznapokban, azzal nagyon sokat lehet fejlődni. Ha még nincs, akkor nem rossz dolog külföldi barátokat is szerezni. Esetleg ha van Twittered, ott is lehet angolul írni. Másrészt ez az angolozás legalább elvonja a figyelmed a sok hülyeségről, amire nem is érdemes odafigyelni. Persze ezeket gondolom mind tudtad és nem szolgáltam túl sok új, érdekes infóval számodra, de gondoltam írok neked, hogy tudd, én innen támogatlak. Ha legközelebb nem sikerül valami, vond le a tanulságot és vágj bele újra! Nagyon drukkolok neked!

Rosé - Ask yourself about yourself - 25 kérdéses TAG

http://kephost.com/images/2016/08/30/b9fff7c5259ab1cb386ea72136afddc5.png

Nagyon érdekesek az ilyen tag-ek. Szeretem őket olvasni és töltögetni is. Ezzel jobban meg lehet ismerni egy bloggert akár egy bejegyzés alatt. Ha nem gond, egyszer majd "ellopom" ezt is. Svájccal és Dél-Koreával egyetértek~ én is nagyon szívesen elmennék ezekre a helyekre. Az unokatesóm egy ideig Svájcban dolgozott, nagyon szerencsés! Divattervező! De jó! Én is gondolkoztam ezen sokáig, de ahhoz minimális szinten azért rajzolni is tudni kell, az pedig nem megy valami jól. Az mondjuk érdekelne, hogy már miért nem szeretnél az lenni. Biztosan jól menne és én tuti viselném a ruháidat! Abból amit a blogodról eddig leszűrtem, kifinomult stílusú ruhákat terveznél. Ajánlom egyébként a polyvore című oldalt, ha még nem ismerted eddig. A zene az én boldogságom egyik forrása is! :3 A támogató személyiséged pedig csodálatra méltó. Egyedül az igazán erős emberek képesek másokat bíztatni, míg a leggyengébbek csak lehúzni és zaklatni tudnak másokat. Minden embernek van problémája és aki emellett még segít is, az csak jó ember lehet. Ne változz meg. Nyálas, meg minden, de a szeretet ereje akkor is nagyobb mindennél. A tanulmányaidhoz előre sok sikert kívánok! Értelmes vagy, biztosan menni fog. Ahhh! Nem mondooood? Én is a sárgáját szeretem a tojásnak! Lol~ ez egy nagyon izgi infó volt rólam, tudom. xD 22. kérdésednél már biztosra megállapítottam, hogy csodálatos vagy és soha ne higgy senkinek, aki az ellenkezőjét állítja! +24 - Same here! 25 - Nagyon helyes! Igyekszem mindenkit erre bíztatni. Örülök, hogy neked sikerül.

Kihívottaim: Jenna, Rosé - nem tudom eddig kit hívtak meg rá, szóval ha már reagáltam rátok, tovább is passzolom nektek~

http://67.media.tumblr.com/de2d7438c2e04422ec1c129aea03a34e/tumblr_o3ppdtZFHD1ul2k3ro1_500.gif

Egy nap van hátra... meg egy kicsi. Ezt pedig nem azért emlegetem fel mindig ilyen gonosz módon, mert szadista vagyok és élvezem kínozni az olvasóimat, akik törődnek velem. Oké, még ha sokszor vagyok gonosz is az emberekkel, jelenleg nem ez a célom. Először is szeretném ha tudnátok, hogy szerencsések vagytok, hogy még iskolába jártok. Lehet, hogy nem mindig olyan fantasztikus, főleg a sok gyerekes és szánalmas osztálytárs miatt. Mint mindig, megint csak azt tudom erre mondani, hogy ne érdekeljen ki mit mond, jó? Azzal "vágtok vissza" a legjobban, ha elengeditek a negatív dolgokat magatok mellett. Az ilyen rohadékoknak az a célja, hogy mérgesek, szomorúak legyetek, azaz, hogy érdekeljen titeket. Ha nem figyeltek oda, nem tudnak ártani. Egyébként sem tud az ártani nektek, aki nem ismer. Kit érdekel, hogy a sok hülye mit gondol? Az a lényeg, hogy a szeretteitek mit gondolnak. Az energiáitokat mindig a jó emberekre fordítsátok, ők megérdemlik. Feleslegesen ne fárasszátok magatokat az idegeskedéssel. Az életben semmire ne fognak menni az undorító személyiségükkel, sem az ottani népszerűségükkel. Na, most, hogy ezt tisztáztuk, az a másik, hogy tényleg örüljetek neki, hogy még tanulhattok. Az embernek addig kell képeznie magát és tanulnia, amíg csak képes rá. A tudás az egyik legnagyobb érték. Másfelől azért "kínozlak" titeket akaratlanul is a sulis témával, hogy felkészüljetek rá. Fogjátok fel úgy, hogy ez egy új kezdet. Valami új, fantasztikus dolog kezdete. Annyi mindent ki lehet még hozni belőle és törekedjetek erre. Alkossatok valamit, amire én innen is büszke lehetek, aztán nyugodtan osszátok meg velem. Hiszek bennetek! Jó maradék-pihit! Bye-bye!

Sztorizgatás { nyár vs munka }

2016.08.27. 20:07, Cassie

https://66.media.tumblr.com/0f84dd16d89e0f1eb6d4c24d84ddb6a3/tumblr_mqqsft23r91sujwgco1_400.gifAigoo! Látjátok ezt?! JR az övének nevezett és azt szeretné, hogy köszönjetek nekem!~ Remélem azért nem szomrítottalak el titeket ezzel a sulis képpel. Bizony, hamarosan itt van. Gyorsan elment ez a nyár is, mi? Még nincs veszve semmi. Ebben a pár napban is nyugodtan mehettek strandra és megcsinálhatjátok azokat a dolgokat, amiket a nyárra terveztetek, de nem jött össze. Sok ilyen van, igaz? Valószínűleg mindenkinek igen. Nekem is, amint láthatjátok az oldalmodulban. Semmi... aish... tényleg semmi nincs kipipálva. A ti listátok is hasonló, ha nem tévedek... ha ti nem vagytok olyan lusták, mint én. Nem baj az, ha igen. Nem ez volt az utolsó nyár... és nem csak a nyár a megvalósítások évszaka. Jön az ősz, és? Nincs veszve semmi. Én személy szerint nagyon szeretem az őszt és irritál is, ha valaki hisztizik miatta. Az elmúlás évszaka? A nagy ló... lovat, aha. Mi is múlik el pontosan? Semmi. Pihenni megy a fáradt természet. Ez neki is kijár... de nem azt jelenti, hogy elmúlik, aigoo. Úgy látszik ez az "elmúlás évszaka" szállóige mindenkiben mély nyomot hagyott az irodalomkönyvekből és a sok költő tollából. Attól még mert ők költők, nem feltétlenül kell a szavaikat visszhangként emlegetni. Lehetnek saját gondolataink. A művészetnek, költészetnek ez a lényege. Nem múlik el semmi. Nem csak a suli jellemzi az őszt és nem csak a fák leveleinek hullása, nem csak a hideg és nem csak a rossz idő. Számomra az ősz a színeket jelképezi, a sokszínűséget és a szépséget. Jaj, jön a suli ősszel... oh~ merre sírjak? Később nem csak ősszel jön a munka, nyáron is, bizony. Belegondolva az én helyzetembe, nekem a nyarak lesznek a legnehezebbek, ugyanis a reptéren fogok dolgozni, ami azt jelenti, hogy a nyári időszak kikészítő lesz. A sok nyaraló ember, valamint télen a telelő emberkék. Azt hiszem, számomra a tavasz és az ősz a megkönnyebbülés évszakai lesznek. Ráadásul ősszel még kevesebb pókkal is találkozom, kevesebb a szúnyog. Nem mindig csak szenvedni kell, nem árt a dolgokban meglátni a szépet és a jót. Vicces, hogy ezt pont én mondom, aki egyáltalán nem boldog, sőt sokszor pesszimista vagyok... de valahogy mégis igyekszem mindig a jót látni mindenben. Általában negatív dolgokat mondok, belül mégis a pozitívat várom, vagy... olykor fordítva. Mindennek a pozitív oldalát kell nézni. Múltkor anyummal kb. 20 percet álltunk a vasúti átjárónál és háromszor is meg kellett állnunk. Olyan hülyén van ott megoldva a dolog, hogy 2 autó átment, sorompó, újabb 2 autó, sorompó, újabb sorompó, aztán utána tudtunk átmenni. Anyum ott idegeskedett, pedig nem siettünk sehova, haza tartottunk. Mondtam neki, hogy legalább árnyékban vagyunk és légkondis kocsiban. Amikor előrébb jutottunk, már nem voltunk árnyékban sem, de épp K-popot hallgattunk a telefonomon, ezért mondtam, hogy legalább jó a zene és nem sietünk sehova. Jó, annyira anyum sem idegeskedett, de nevetséges volt a helyzet. Jót szórakoztunk rajta. Néha nehezebb a helyzet. Néha nehezebb a jót megtalálni, de mindenben van jó, így van egyensúly a világban. Amíg van miért köszönetet mondani, sosem szomorkodhatunk. A boldogságnak mindig van forrása, csak meg kell találni kinek mi az. Főleg az olvasóim nem adhatják fel, mert ők érdemlik a legjobbat. Sokat köszönhetek ám nektek. Fontosak vagytok nekem. Mind a hármótok. LOL. Let's move on.

 + INFO: Elkezdtem V appon lefordítgatni a SNUPER videókat. Eddig három kész is van és szép lassan a többivel is elkészülök. Élvezem, mert 1: szeretem a fiúkat, 2: segíthetek másoknak, 3: gyakorolhatom az angolt. Tök jó érzés az is, hogy mivel miután leforítottad, a V app csapata átnézi nagyjából és ők odaírták a Self Cam videókhoz, hogy "Fansubs by Cassie". Kellemes, hogy valahogy odafigyelnek a munkámra. A fordítgatást Self Camokkal fogom kezdeni, aztán jönnek az élő adások. Még kezdő vagyok feliratozás terén és néha kicsit nehéz értelmesen megfogalmazni magyarul, amiket mondanak, de azért remélem élvezhető és tudok segíteni az angulul kevésbé tudó, magyar Swingeknek! [ V Live Open, Self Cam 3. évad: 1. rész, 6. rész ]

Tegnap volt a munkahelyi megbeszélés. Azaz nem is éppen megbeszélés, hanem egyszerűen csak szerződésközés, ügyintézés. Nem éppen úgy ment, ahogy azt vártam. Azt gondoltam, hogy a nő majd tájékoztat pár dologról azért a munkával kapcsolatban. Kérdeztem volna én, csak előtte még egy kavarodás történt, aminek köszönhetően újra változtak a dolgok. Az elejéről kezdve a sztorit, kb. 1-2 órakor aludtam el, egészen addig álmatlanul forgolódtam. A szerelem miatt, oh... LOL, nem... amiatt a tipikus indok miatt nem tudtam aludni, hogy a szervezetem hozzászokott az éjjeli módhoz. Gondolom ezen majdnem mindenki átesik a nyáron. Éjszakákat virraszt át, aztán amikor elkezdődik a korán kelés időszaka, az szenvedéssel jár. https://45.media.tumblr.com/e7d71bd65465f9c960e8b9e8ff7da069/tumblr_o4fixoqQFC1ul2k3ro3_400.gifA gáz az volt a dologban, hogy 6:30-ra volt állítva az órám. Végülis felkeltem miután legalább 10-szer nyomtam az ébresztőt szundi módba. Oh, és az egy elengedhetetlen információ, hogy Suhyun hangjára keltem, ami segített. Az egyik műsorban, amikor szerepeltek a fiúk, mindegyikük külön mondott valami cuki szöveget ébresztő gyanánt. Persze Suhyun lelkesen, hangosan, szinte kiabálja, hogy "IREONA" ("ébredj fel") többször is, ami annyira imádnivaló. Még jó, hogy energiával feltöltve indul a napom neki köszönhetően. Mondjuk az idegesít, hogy a többiek belenevetnek és csatlakoznak. Nem azért, mert nem szeretem őket, de ha már ez Suhyun "ébresztője", akkor legyen csak az övé, ha a többiek is beleénekelnek, akkor az már inkább SNUPER. Sebaj, ez a hang mindenhogy imádnivaló. Mire magamhoz tértem, fél órám maradt összekészülni. Megijedtem, mert csak akkor tudatosult bennem, hogy 8-kor indulnom kell. Gyorsan felöltöztem, kávéztam, aztán elindultam. Bérletem sem volt, szóval út közben megálltam venni. Akkor még egész jó idő volt reggel, nem volt meleg, szóval nem volt vészes a buszra várni. Visszafelé volt szenvedés. Szerencsére 9-re megérkeztem. Amikor bementem, mondtam a nőnek, hogy miért jöttem, aztán adott egy csomó papírt, hogy az iroda előtti asztalnál üljek le és töltsem ki. Én azt hittem, hogy ott az irodában kell és majd megbeszéljük a dolgokat, de tévedtem. Kitöltöttem a lapokat. Egy csomó hülyeség volt köztük és némelyik annyira hivatalosnak hatott. Az is volt. Ez már egy munkahely. Szinte minden cselekedetemnek következménye van. Annak is, hogy mikor megyek ki vécére. Miközben töltöttem, kijött, hogy elvigye a bizonyítványaimat és lefénymásolja. Valami azonban nem volt nálam, méghozzá a legfontosabb: az érettségim. Úristen, annyira lesüllyedtem, hogy ennyire hülye vagyok, hogy komolyan azt nem hozom el, ami a legfontosabb. Az az egy kell manapság egy munkához... és anélkül bejelenteni se tud. Remek. Ekkora idióta is csak én lehetek. Kérdezte, hogy aznap vissza tudom-e vinni. Felhíavtam anyumat, hátha tud valamit, de nem tudott, így biztos voltam benne, hogy aznap nem tudom visszavinni, mert fogalmam sincs merre van. Miután kitöltöttem a papírokat, megbeszéltük, hogy mivel ők szabadságon vannak a következő héten, csak szeptember 5-én tudom vinni. Először is, esküszöm mindig szabadságon vannak. Legutóbb, mikor oktatásra mentem is szabadságon voltak. Jó egy meló, elfogadnám. Pláne, hogy az irodában ülnek egész nap a gép előtt és amikor bementem is zenét hallgattak. Álommeló lenne nekem, ha már a zene is megengedett. Senki nem innen kezdi azért... csak aki naaagyon befolyásos anyuci-apucival rendelkezik. Emiatt tehát a munkába állásom is tolódni fog. Valószínűleg 6-án már kezdek. Persze majd több kérdést is felteszek neki, amiket nem biztos, hogy tud, de én még annyira se. Kicsit ijesztő azért, hogy bemegyek első nap, konkrétan fogalmam sincs mit kell majd csinálnom és hogyan... vagy hogy hova megyek egyáltalán. Azért persze örülök annak is, hogy pihenhetek még egy hetet. Ha elkezdek melózni, tuti nem fogok már ennyit enni, mint most, szóval ezen a héten még hízok 1-2 kilót. Hazafelé, mint mondtam nagyon melegem volt és egy csomót vártam a buszra, de legalább a zene ott volt nekem. Szerencsémre pont hazaértem a SNUPER élő közvetítésére is, szóval mindenki boldog volt. Főleg én, hogy láthatom a srácaimat. A közvetítés közben egyébként pont a kedvenc NU'EST tagom, Aron is jelentkezett ugyanúgy a V appon, ezért telefonról ment a SNUPER, gépről pedig kb. 20 percben Aron. Legalább Aront értettem is. xD

Mozi [ 8/10 ] Dunaújváros [ 8/11 ] Macipark [ 8/12 ] Tévé [ 8/13 ]

Volt egy hét még augusztus elején, amikor anyum itthon volt. Azon a héten sok kedves élményben volt részem és végre kimozdultam itthonról. 10-én, kedden együtt mentünk el moziba. Itthon ültünk, aztán kitaláltunk, hogy nem is lenne rossz, ha elmennénk. Azonnal lefoglaltam a jegyet az "Amikor kialszik a fény" című horrorfilmre. Itthon elvoltunk, aztán miután elkészültünk nekiindultunk az útnak kocsival. Persze akkor kezdett el szakadni, ami azt jelentette, hogy még lassabb volt a forgalom. A jegyet fél órával a film előtt átt kell venni, azaz 17:45-kor át kellett volna vennünk, de akkor még az autóban ültünk. Amikor megérkeztünk, anyum engem kitett a Lurdy bejáratánál, beszaladtam a magassarkúmban, hogy ne vigyék el előlünk a jegyeket, pontosabban megmaradjon a helyünk. Amikor felértem, elég ideges voltam, mert nagy volt a sor. Annyira hülyeség, hogy a jegyeket és a kaját ugyanott kell megvenni. Emiatt halad mindig olyan lassan a sor. Végül, mikor én következtem, a csaj azt mondta, hogy már törlődtek a foglalások, de megvannak még azok a helyek. Meg is vettem két jegyet a legutolsó sorba. Amint anyum megérkezett, vettünk popcornt és teát, aztán egy kis várakozás után beültünk a terembe. A filmet nagyon élveztem. A mini-spoilerrel annyit elárulok, hogy én akkor ugrottam egyet, amikor a kissrácot behúzza az ágy alá, de amúgy annyira nem volt vészes. Valószínűleg azért, mert én már annyi horrorfilmet láttam, hogy mindig tudom mik történhetnek, amelyeket nagy eséllyel el is találok. A mellettem ülő srác akkorákat ugrott. Aranyos volt. xD http://kephost.com/images/2016/08/27/2c5d2d2092651f9b8fb2bda4e2cad4b8.pngMásnap 8 körül keltem, aztán pár óra múlva elindultunk Dunaújvárosba (én a BIGBANG-es dzsekimben). A mamám ott született és nőtt fel. Szeretett volna lemenni még a temetőbe a szüleihez, valamint az egyetlen olyan testvéréhez, akit szerettünk. A többi mind... hát... én nem ítélkezek, de nem a legjobb a kapcsolatuk. Annál a testvérnél, aki már pár éve elhúnyt, sokat nyaraltam és nagyon szerettem én is. Nagyjából egy órát utaztunk, aztán amikor megérkeztünk, én rögtön "találtam" egy cicát. (<<kép) Annyira édes volt! Olyan szelíd és, amikor felvettem, meg simogattam egy darabig, követni is kezdett. Annyira haza szerettem volna hozni, csak ez sajnos nem feltétlenül rajtam múlik és úgy tűnt, hogy nincs ott rossz helye. Általában így a temetőknél adnak enni a cicáknak, a hozzánk közelinél is ez a helyzet. A mostani cicám, Lucifer onnan van. Annyira rossz érzés volt, de végül sikerült elválni a cicustól. Rendbe tettük a sírokat, aztán Dunaújvárosban kocsikáztunk kicsit. Ugyanúgy 1 óra volt az út vissza, majd rendeltünk sushit, amit természetesen egyedül én faltam fel. Még jó, hogy rajtam kívül senki nem szereti a családban. http://kephost.com/images/2016/08/27/cd4e8638d9fa642ca6453e997a8b43d7.pngCsütörtökön, azaz 12-én anyummal a Veresegyházi Medveotthonba látogattunk el. (kép>>) Az odaút vicces, fárasztó, hosszú és zavaros volt. A GPS be akart minket rángatni az erdő közepére. Szinte oda se találtunk. Már meg is kellett egyszer állnunk, hogy vécézzek...~ nem szívesen, de megtettem egy pihenőnél. Végül nagy nehezen - el sem hittük -, de odataláltunk. Nem tudom meddig voltunk ott, de elsétálgattunk egy darabig. Beszélgettünk, nézegettük a macikat. Annyira édesek voltak! A medvék mindig aranyosak és ok nélkül biztosan nem bántanak senkit. Akár meg is ölelnék egyet. Olyan jó lenne! Lehetett őket etetni mézzel... csak mézzel... erre a sok hülye ott etette őket almával, meg keksszel, meg mindennel. Sok gyökér! Alma még oké, de keksz? Persze, azt a tartósítószeres sz*rt add neki. Mérgezd csak magad, de az állatokat ne. Anyum hála az égnek rá is szólt egyre, aki kekszet akart neki adni. Voltak a macikon kívül mósomedvék is, nyuszik, farkasok, stb. Amikor a rénszarvas mellett sétáltunk el anyummal, jött egy okos nő a férjével, meg a gyerekeivel. Voltak kis rénszarvasok is, amire mondta a gyerekeinek, hogy "kecske". Anyummal visszatartottuk a röhögést, amíg el nem sétáltunk onnan. Kecske? Komolyan? De még ha nem lett volna kiírva 100-as méretű betűkkel, hogy "rénszarvas". Valamint amikor jöttek, ugyanaz a nő: "milyen érdekes állatok". Jaaa~ nem lát a gyerek minden karácsonyi filmben rénszarvast. Miután végigjártuk a parkot, beültünk enni, ami elég nagy szenvedés volt az elején. Sok volt a hangos, hülye gyerek. Már bocs, de azok voltak és a szüleik sem voltak képesek rájuk szólni. Egyre sz*rabb szülők vannak, akik egy "nem"-et nem mernek odanyögni a gyereknek, pedig ha mindent megenged neki többet árt, mint használ. Sokáig tartott, míg készen lett az étel, de naaagyon finom volt! Hazafelé beugrottunk a Tescoba és vettünk pár dolgot. Többek között egy (eső)kabátot nekem. Végül, szombaton rávettem anyumat, hogy elmenjünk és vegyünk egy új tévét. Egy ideje már voltak jó csatornáink, szóval jól is jött egy új tévé. Mióta megvettük az új tévét, mindig YouTube videókat bambulok rajta. Legtöbbször SNUPER-t és mostanában NU'EST-et, de persze minden más K-pop klipet is, vagy akár showkat. Jó döntés volt megvenni, hasznos számomra.

 + Találkozó Ninával [ 8/19 ] 19-én, pénteken Ninaa Budapesten volt, ezért az életben először sikerült találkoznunk. Ott volt a barátja is. Jól éreztem magam és a bejegyzéséből leszűrve ő is. Megmutatta a PokémonGo-t, amit - vessetek meg -, de nem találtam akkora számnak. Szóba jöttek a zenék, meg úgy minden és Jiyong születésnapját - amit addig olyan szépen figyelmen kívül hagytam - is megemlítette. Thank you! xD A WestEndben ittunk bubisteát. Oh, mennyire hiányzott már! Emellett sétálgattunk, beszélgettünk és még ha nem is csináltunk olyan sok mindent, jól megvoltunk. Még képet is sikerült csinálni a gyönyörű aluljáróban, amit láthattok Ninaa blogján, ha felteszi. :D Jó volt tapasztalni, hogy ez ismét egy olyan internetes ismeretség, ami való életben is működik. Ezért vágok pofán mindenkit, aki azt mondja, hogy az interneten történő ismerkedés nem valós. Én eddig minden netes barátnőmmel a való életben is ugyanúgy kijöttem, mint írásban. Sőt, egyeseknek - köztük nekem is - az interneten könnyebb ismerkedni.

https://33.media.tumblr.com/7e96a2ad86d44f0f73df8c8106584b36/tumblr_inline_o1wii8rCqx1tlnwut_500.gif

Hamarosan megcsinálom a kihívást, amit Kira indított el és amire aranyos módon meg is hívott, valamint egy újabb bias tag-et is hozok. Addig is élvezzétek ki a maradék nyári szünetet és semmi búslakodás, szomorkodás! Lehet, a következő tanév lesz a legjobb az életetekben, nem tudhatjátok. Bármi megtörténhet. Bármi. Kitartás! Mondanám, hogy ne adjátok fel, de van egy amolyan láncreakció, hogy~ ha valamit igazán szeretnél, kitartasz, ha valamit igazán szeretnél, nem tudod elengedni, akármilyen nehéz, küzdesz érte és el is éred. Kellemes pihit és maradék hétvégét mindenkinek! Továbbra is legyetek kedvesek mindenkihez! (But I know you will, you guys are the best!) Kiseu cassieteddys!

Pieces Of My Personality

2016.08.22. 22:03, Cassie

Ivós játék: Válassz egy szintet és igyál akárhányszor a következő szavakat olvasod. Nehézségi szintek: [ level 1 - "amikor" ] [ level 2 - "ha" ] [ level 3 - "is" (S*ggrészeg leszel.) ] >> START! >>

Sziasztok! Gondolkoztam, hogy milyen bejegyzést hozhatnék és végül arra jutottam, hogy összefoglalok nektek velem kapcsolatos apró, vagy épp nem apró dolgokat. Teljesen random írtam össze a szempontokat, remélem azért valamennyire érdekesek lesznek számotokra. Egyértelműen nem mindent írtam le, mert lenne vagy 20 oldalas némelyik szempont, főleg talán az első, hogy miket szeretek.

http://25.media.tumblr.com/e4216c78f6833e8db02d06ff1bdba638/tumblr_mv1tuqYBnc1r8qrdio1_500.gif

Dolgok...

... amelyeket szeretek
 > Reggel korán felkelni magamtól, ha nincs semmi kötelező tennivalóm egész nap. Olyankor kellemes szépen lesétálni a konyhába, nyugiban megfőzni a kávét, azt meginni és gondolkozni, hogy mit csinálhatnék egész nap, amihez nekem van kedvem.
 > Nyáron átvirrasztani éjszakákat, belefeledkezve akár egy jó sorozatba, filmbe, az oldalam szerkesztésébe, vagy bármibe.
 > Amikor nyáron anyum reggel 4:20-kor felkel, hogy munkába menjen, én pedig fenn vagyok még. Olyankor jön fel a Nap és jó hűvös az idő. Az udvaron tudunk beszélgetni egy keveset.
 > Belebolondulni egy általam újonnan felfedezett dalba és azt hallgatni napokig folyamatosan.
 > Rejtvényt-, sudokut fejteni. Szerintem még a papámtól örököltem. Nagyon okos ember volt és a mai napig előttem van, ahogy fejtette a rejtvényeket az udvarunkon lévő padon.
 > Az emlék, amikor még kicsi voltam és a papámmal ültünk a fedett teraszunkon, miközben az eső zuhogott. A mamám épp főzött, mi pedig beszélgettünk és együtt nevettünk.
 > Belemerülni egy igazán érdekes könyvbe. Szeretem, amikor van hangulatom és erőm leülni olvasni. Sajnos legtöbbször valamiért nem tudok rá koncentrálni, annyi minden jár a fejemben és annyi elintéznivalóm van.
 > A cicák dorombolása... vagy úgy szimplán csak a cicák. Boldoggá tesznek. Amikor az én cicám odajön hozzám. Máshoz nem megy, ha hívja, de hozzám igen. Nem én etetem, mégis engem szeret a legjobban. (Gondoltam megjegyzem azoknak, akik szerint a macska csak a kajáért szeret.)
 > Felvidítani valakit és erőt adni neki. Ha boldogok azok, akiket szeretek.
 > Egy jó, izgalmas horrorfilmet nézni. Esetleg egy érdekes doramát, sorozatot.
 > A jó érzést, amikor látom, hogy mások is támogatják az alulértékelt kedvenceimet. Nagyon kellemesen tudok csalódni olyankor az emberekben. Valamint az ilyenkor szerzett ismeretségeket a közös érdeklődéssel rendelkezdő emberekkel.
 > Amikor látom és érzem, hogy mellettem állnak és támogatnak.
 > Elmenni anyummal vásárolni. Valamiért annyira szokássá vált és tök jól tudom érezni magam, amikor anyummal elmegyünk valahova vásárolni, vagy épp beülünk a KFC-be, esetleg Mekibe, vagy néha napján sushizni.
 > Egy jó ruhát találni és megszerezni. Nem vagyok a shoppingolós fajta, sőt egyenesen rühellek a plázákban sétálgatni, ruhákat próbálgatni, de olykor ha találok egy darabot, cipőt, ékszert, vagy igazából bármit, ami tetszik, azt nem rossz megvenni. Ez a netes vásárlásra is igaz.
 > Várni egy csomagra. Amikor rendelek valamit magamnak a netről és várok rá, az olyan jó érzés. Szeretek a jó dolgokra várni, amik tudom, hogy biztosan eljönnek. A várakozás a legizgibb része az egésznek.
 > Meglepetések! Nagyon szeretem a - jó - meglepetéseket. Ezért is, összefüggően az előbb említett várakozással, amikor szülinapomkor is ajándékot kapok, minél lassabban bontom ki. Persze ez a többiek számára idegtépő, mint az állat, de én imádom azt az érzést, hogy vajon mi lehet benne, mit kaphattam és az az egy pillanat, amikor meglátom. Ezért is van az, hogy valamilyen meglepetést mindig kapok szülinapomon, még ha nem is nagy dolgot.
 > Kiélvezni a pillanatot a szeretteimmel. Ez nyilvánvaló, hogy szeretek azokkal lenni, akik közel állnak a szívemhez, de megpróbálom úgy szervezni is a dolgokat, hogy minél jobb emlékekkel legyünk gazdagabbak. Ezért emlegetem például, amikor Lilithtel a zuhogó esőben mezitláb rohangáltunk, kiabáltunk, énekeltünk és táncoltunk a Deák téren. Vagy amikor Elishával mindig elmentünk bulizni és például hazafelé éjszaka kihalt volt minden.
 > Egy jó, mélyreható beszélgetés. Leginkább személyesen.
 > Egy olyan bejegyzés publikálása, amivel teljesen meg vagyok elégedve. Vagy igazából már azt szeretem, ha publikálhatok egy bejegyzést. Habár lehet kívülről nem így jön le, de nem olyan kis munka azért megírni egyet, ami még tartalmas is és nem csak a cicám étkezési szokásairól szól, meg az ülési pozitúráimról (törökülésben szeretek ülni, vagy úgy hogy a talpaimat összeteszem és minél közelebb húzom magamhoz, btw xD).
 > Új dolgokat kipróbálni, megismerni. Akár a legextrább dolgokat is. Szeretnék egyszer ejtóernyőzni, bungee-jumpingozni, búvárkodni (még ha thalassofóbiám van is - elvégre nem élheti le az ember rettegve az életét, bátornak kell lenni), snowboardozni, gokartozni, motorozni, sétarepülni (megint, sokszor), minél több vidámparkba eljutni / hullámvasútra felülni, fellépni sok ember előtt (megint), stb.
 > Új embereket megismerni.
 > Nyelveket tanulni.
 > Segíteni a rászorulókon és - hívjatok érzéketlennek, de - leginkább az állatokon.
 > Télen, amikor sok hó esik és a karácsony is fehér. Persze ez már nagyon régóta nem történt meg, a mai fiatalok azt sem fogják tudni mi az a hó, milyen szánkózni, hóembert építeni, hócsatázni, vagy hóanyalt készíteni. Valamint, amikor karácsonykor kinézel az ablakon és minden fehér, az általad épített hóember pedig visszamosolyog rád.
 > Pulcsit viselni. Sok pulcsim van és a készlet egyre csak bővül. A pulcsis idő az ideális számomra, a hőmérséklet is kellemes és felvehetem valamelyik kedvencemet.
 > Színes, látványos, különleges dolgok. Lehet ez akár egy kép, vagy egy videó, videoklip, Bármi.

... amelyek idegesítenek
 > Ha valaki hangosan eszik, vagy lélegzik. Nem tehetek róla, de amikor valaki hangosan eszik a legnagyobb csendben, az nagyon tud idegesíteni.
 > Amikor nem találok valamit. Oké, ez természetes, de állandóan az történik, hogy leteszek valamit, hogy "emlékeznem kell, ide tettem, itt majd biztos megtalálom", aztán biztos, hogy nem fogom. A TB kártyám azóta nincs meg, pedig kéne már. xD
 > Ha valaki az utolsó pillanatban mond le valamit, vagy szervezi át a terveket. Van egy időintervallum, amikor még okés, de például ne pár órával a tali előtt jelezze, hogy mégse jó, vagy hogy máshogy legyenek a megbeszélt dolgok.
 > Ugyanez ha megbeszélek valakivel valamit, de nem azt csinálja. Akkor minek is beszéltük meg?
 > Az értetlenség és az önállótlanság. Annyira tud irritálni, ha valaki nem képes feltalálni magát. Lehet én vagyok zseni másokhoz képest, de ha keresek valamit, meg is találom, ha érdekel valami, utánanézek, tudom mit hogy csináljak. Többször esett már meg, hogy én néztem utána annak, hogy a másik ember telefonjával mit hogy kell csinálni. Ha én megtaláltam és megoldottam a helyzetet, másoknak mi olyan nehéz benne? Én nézek utána mások dolgainak. Oké, megteszem én, nyilván nem kérek érte semmit, egyszerűen csak nem értem, hogy nekik miért nem megy. Magányomozónak kéne elmennem, tök komolyan.
 > A Nap. Elég érzékeny szemem van és ha már kicsit is világosabban süt, szinte nyitva se tudom tartani a szemem. Vagy túl meleg nekem. Valahogy mindig megtalál.
 > Hangoskodás, feltűnősködés és kihívó viselkedés.
 > Amikor azt hajtogatják, hogy nem eszek semmit.
 > Ha fel van kapcsolva a villany ott, ahol nincs senki. Miért nem lehet lekapcsolni azt a hülye lámpát?
 > Ha nem teszik vissza a helyére a dolgokat. Oké, hogy az én íróasztalomon is tök nagy a kupi, de még alapvetően ott is megvan mindennek a helye. Például a konyhában utálom ezt a legjobban. Az egyébként sem tágas. Ha egy kicsit is rendezetten lennének elhelyezve a dolgok, talán jobban elférnénk.

... amelyek érdekelnek
 > Zene, minden mennyiségben, minden formában.
 > Természetfeletti dolok, okkultizmus.
 > Csillagászat, világűr.
 > Mindenféle tudomány, főként a fizika, pedig semmi érzékem nincs a reálos dolgokhoz.
 > Pszichológia, emberi természet és annak a "tanulmányozása" alap szinten. (Ez milyen mániákusan hangzott... xD)
 > Állatok, természet. Tetszenek pl. a kígyók és a szép kitinpáncélos bogarak.
 > Nyelvek és azok tanulása. Főként a magyar, angol, koreai, olasz, svéd és orosz nyelvet szeretem.
 > Új helyek, utazgatás.

... amelyektől félek
 > Pókok. Nem utálom őket, hiszen nem tehetnek semmiről, de szinte már akkor sírok, ha meglátok egyet. Hasonlóképpen vagyok az összes olyan élőlénnyel, aminek 6-nál több lába van. (A polip nem tartozik ide, annak csápjai vannak, nem lábai.)
 > Csalódás. Pont ezért nem akarok többé közel kerülni senkihez. Nem is engedem, hogy megtörténjen. Engem megszeretni sem érdemes, mert úgyis megbántok mindenkit. Nem vagyok jó ember és normális sem.
 > Hogy nem sikerül valóra váltani az álmaimat. Nem szeretném végigdolgozni az életemet. Nem azért vagyok így vele, mert lusta vagyok, de komolyan szánalmas, hogy azért születik meg az ember, hogy végigdolgozza az életét. Komolyan? Nem erről szól az emberi lét. Haláláig csak robotol az ember és csoda, hogy annyian depressziósak. (Persze van pár szerencsés kivétel...) Az embereknek az álmaikat kéne üldözniük egész életük során. Igenis joga kéne, hogy legyen az embernek azt csinálni, amit szeretne és nem azt, amibe kényszerítik!
 > Vágott sebek, injekciós tű, stb. Nem bírom az ilyeneket. Elsápadok és elnyengülök ha csak erről van szó. Most, ezt írva is. Emiatt a kórházba kerüléstől is félek. Biztos vagyok benne, hogy legtöbbször többet ártanának, mint használnának. Nem a fájdalomról félek, hanem magát a tudatot nem bírom. Egyszer borotvával elvágtam a lábam és teljesen elsápadtam, hányingerem lett, elsötétült minden, rendesen csillagokat láttam, aztán majdnem elájultam. Szerencsére volt elég lelkierőm. Emlékszem, hogy mennyire durva volt, hirtelen azonnal eltompult a zene a fülemben és minden megváltozott, még azt is tudom, hogy épp Block B-t hallgattam. Azért azt sem fogom elfelejteni, hogy ez mind emberek között történt és egyik sem törte magát, hogy segítsen, pedig feltűnően szédelegtem.
 > Tengerek, óceánok, tavak. Ezt nem lehet igazán elmagyarázni senkinek, akinek nincs ilyen fóbiája. Thalassofóbia a neve. Egyszer mikor azt mondtam vízfóbia, egy nagyon okos egyed rávágta, hogy "akkor nem fürdesz?". Ja, haha, nem, sőt 20 éve nem is ittam semmit. Gyökér. Ez a fóbia nem a vízre öszpontosít leginkább, mert például egy strandon minden oké, ott szép tiszta / átlátszó a víz, nincs semmi ijesztő benne. Egy tó például teljesen más. Nem tudom mióta van nekem ez, mert régen simán bementem pl. a Balatonba, viszont már pár éve úgy érzem, félek ott. Tudja az ember, hogy nem eszi meg semmi, nem bántja, mégis az a tudat, hogy ott a mélyben mi lehet alattunk. Magában nem félek például egy hínártól, vagy egy kis haltól, de ha mondjuk a Balatonban hozzáér a lábamhoz, simán elsírom magam. Pláne az óceánok amit rejtenek. Még ha nem is vagyok ott, de rágondolok a mélységre, meg arra ami ott van, a sok hajóroncs pl, rosszul leszek. Itt egy videó, amit nekem rettegés végignézni. Lehet így jobban megértitek.
 > Magány. Ja, elég ellentmondásos dolog, hogy senkit nem engedek közel magamhoz, mert félek a csalódástól, de egyben nem szeretnék egyedül maradni, mert félek a magánytól. Érdekes lesz ez a későbbiekben. xD Bár ez a magány dolog inkább a szerelemre, leendő családra vonatkozik.

... amelyek tetszenek egy fiúban
 > Ha férfias. A közhiedelemmel ellentétben azok a hím nemű egyedek jönnek be, akik férfiasak. (Nem tehetek róla, hogy ez most így alakult.) Nem is csak külsőre értem. Viselkedjen férfiként! (Ami manapság nagy kérés.)
 > Megfelelő testalkat. Itt nem az izmokra gondolok. Nagyon taszítanak az agyongyúrt csávók. Szerintem jól tud kinézni, ha valamennyire vékony és éppen kellően edzett. Nem kell, hogy kigyúrt legyen, csak edzett... és bírja már el a 49 kilómat azé'.
 > Szemüveg, szemüveg, szemüveg, szemüveg, szemüveg. Nem mindenkin, és tudni kell viselni, de na... van akinek nagyon jól tud állni.
 > Ing, ing, ing, ing, ing. Szeretem hordani is az ingeket. Odavagyok értük magamon és a fiúkon is teljes mértékig. Emellett az öltöny szintén tetszik rajtuk.
 > Tetoválás! Legyen esztétikus. Alapvetően tetszik, ha egy férfinak vannak tetoválásai... de~ azért túlzásba se vigye.
 > Haj. Talán hülyén hangzik, de szeretem a szép, ápolt, dús, jól kinéző hajat. Nem azokat a felnyírt, felzselézett sündisznókat. Jó, az is tud olykor jól kinézni, de a másik, amit tudni kell hordani. Itt egy példa, hogy mondjuk mi tetszik... oké, vicc volt. Ez, ez, ez, ez, ez és ez már komolyan tetszik. Az se rossz, ha van benne egy kis szín. Nézzetek idiótának, de nekem ez is bejön. Szintén csak tudni kell viselni és ő tudja.
 > Ha ázsiai. Hát na... nem hiszem, hogy sok embert megleptem ezzel. Ízlések és pofonok, mindenkinek más jön be. Nekem az ázsiaiak. (Lehet jönni a kis p*ccsel, mert egy okos mindig akad, aki megjegyzi. - Most én voltam, mi? xD)
 > Intelligencia. Hát na. Mindenkiben szeretem, de ha már arról van szó, hogy valakivel összejöjjek, szeretem ha lehet vele egy értelmeset társalogni, kedves, normális, művelt.
 > Humorérzék. Ki ne szeretné? Fontos ám. Sőt, úgy fogalmaznék, hogy hasonló humozérzék, mint ami nekem van, mert humor és humor között is van különbség. Lehet két ember vicces, az nem biztos, hogy meg is értik egymás poénjait és együtt tudnak nevetni.
 > Ha jó a konyhában. Vagy legalább próbálkozik. Szégyen vagy nem, de én nő létemre nem szeretek a konyhában tevékenykedni. A kávéig terjed ki a tudományom és már az is nagy szó. Ha az akivel együtt vagyok szeret főzni és akár még jó is benne, tökély. (Suhyun jól főz és szeret is. :3)
 > Szeresse az állatokat! Nagyon fontos számomra. Előny, ha főleg cicás. (LOL, ez a topik kezd úgy kinézni, mint egy társkereső hirdetés. XD Legalább a későbbiekben elég lesz ezt bemásolni. x3)
 > Szeresse a zenét és fogadja el az én ízlésemet is ilyen téren még ha ő nincs is oda azokért a műfajokért. (Bár én az összes műfajt szeretem.)
 > Nem árt, ha van stílusa és nem szandálzoknizik. Főleg az egyedi stílust szeretem. (... Ez a lista egyre Jiyongosabb, szóval asszem itt hagyom abba~ bár Jiyong simán szandálzoknizna~)
 > Legyen kedves, hűséges, megértő, támogasson, blablabla, ezek alap dolgok, szóval nem akartam részletesen kitérni rájuk.

http://data.whicdn.com/images/80868461/large.gif

Woah! Most egy kicsit talán jobban megismertél... vagy talán ezt mind már eddig is tudtad rólam. Lehetségesnek tartom, hogy lesz második része ennek a bejegyzésnek, ahol még több nagyon fontos, érdekes információt árulok el magamról. Ha már az én blogom és nagyképű is vagyok, miért ne? Komolyra fordítva a szót~ még az is elképzelhető, hogy valakit érdekel és elolvassa... gondolom. Ha így van, köszike, hogy velem tartottál.

Végezetül, random dalok~ csak nektek...
 > Morning Glory . Overcome . Shall We Dance . Missing . Fly . Fantasy . No Jam . Ticket . Can't Help Myself . Lotto . Treasure . Let's Love . If You . Flower . My House . Secret .

További kellemes időtöltést... amivel éppen foglalatoskodtok! Legyetek mindig kedvesek másokkal, valamint erősek és kitartóak! Minden rossz véget ér egyszer! Pihenjetek és csináljátok azt, amit szerettek! Fighting! Good Bye Bye~! ^w^

 

ÚJRA NYITVA! ~FBLOG~ ÁLLATKÍSÉRLETEKTÕL MENTES A SMINKED? ~HAMAROSAN KREDIT NYEREMÉNY! TERMÉKTESZTEK!~FBLOG~ÚJRA NYITVA!    *****    Astropapa-iskolája mindenkit szeretettel vár és INGYENES TANÁCSOT AD minden kedves érdeklõdõnek!    *****    Supernatural - ODaát - 13. ÉVad - Extrák - Infók - ÉRdekességek - ODaát - Supernatural - 13.ÉVad - Supernatural - ODaát    *****    A csillagjövõ oldalon,nem csak alacsonyak az árak, hanem a tanácsadás, teljesen ingyenes. Szeretettel várlak minden nap    *****    Új design! Az egyetlen magyar Olicity és a legaktívabb Zöld Íjász rajongói oldala! 6. évad & Arrowverse hírek!    *****    No.1 Christina Aguilera Fan Site - Minden ami X-Tina, minden héten újdonságok! Katt!    *****    TelenovelasWeb - Hírek, képek, videók, saját véleménnyel tarkított bejegyzések telenovellákról és a színészekrõl! Gyere!    *****    Hamarosan olvashatók lesznek az oldalamon az Asztro-tükör asztrológiai írásai, cikkei.    *****    Gesztenye, gesztenye, gesztenye... és egy álmos sün! Gyertek az októberi rétre Mályvával és Pipitérrel! Irány a Mesetár!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Ha te is a letisztult stílus híve vagy, nézz be hozzám! Smink, ruha, kritika //Style and Stuff// Style and Stuff//    *****    MINDEN HÓNAPBAN INGYENES G-PORTÁL SABLON! TELJESEN ÁTSZERKESZTHETÕ A LEGÚJABB KÓDOKKAL! Ne maradj le egyik hónapban sem!    *****    Rendeld meg az asztrológiai csomagok egyikét és teljesen ingyen megbeszélheted velem a kérdéseidet telefonon, skypeon!!!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film! Film!Film!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!    *****    A CSILLAGJÖVÕ OLDALON RENDKÍVÜLI AKCIÓK,LEHETÕSÉGEK.A MEGRENDELÉSEK UTÁN TELJESEN INGYENES KONZULTÁCIÓ,TANÁCSADÁS.VÁRLAK    *****    Õszi manókalandok a réten! Búcsúztassátok el ti is útra kelõ madarainkat Mályvával és Pipitérrel! Gyertek a Mesetárba!    *****    | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale |    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Infrashape Horizontal fittness stúdió Debrecen